Vásárhelyi Gergely

Marosvásárhelyen született 1560 körül. Gyermekkora óta tanult, de abbahagyta, s csak később jutott el a retorikáig. 1584-ben Wilnában lépett be a Társaságba. Egy 1587. júniusi erdélyi katalógus szerint a Társaságban logikát tanult, valamint a morálisból és hitvitákból egy keveset. Kolozsváron alsósokat tanított, közben a kollégium birtokán és a közeli falvakban missziózott. 1589-ben a moldvai misszióban volt. A következő évben Braunsbergben grammatikát tanított. Egy 1594-es katalógusban Erdélyben felszentelt papként működött. A következő év végétől a kolozsvári kollégiumban volt házgondnok és misszionárius a falvakban, mint írják, „néhány éve”. 1598–1601-ben házfőnök és hitszónok volt Gyulafehérváron. 1602-től Vágsellyén vezette a kollégium építését, és hitszónokként működött, Sóváron 1604-ben misszióban is. 1606–7-ben a csehországi Český Krumlovban volt betegállományban. 1608-ban Zágrábban lett házfőnök. A következő évben Forgách Zsigmondnál lelkipásztorként működött. 1610–11-ben az alsólendvai misszióban dolgozott. A következő évben Grazban betegeskedett. 1613–7-ben a török misszióban dolgozott Pécsett. 1618-tól újra Erdélyben volt, ahol 1623. október 18-án meghalt.
Az első jezsuiták közé tartozott, akik a török megszállás alá került lakosság megsegítésére siettek. Egész életművében világosan látható a tanító, hitterjesztő szándék. A katekizmus fordításához egy hitvitázó, kérdés-felelet formában megírt, közel háromszáz oldalas függeléket csatolt Egynehány tévelygő kérdésekre rövid keresztyéni felelet címmel. A kis formátú könyv egyesítette magában a hittankönyvet, imakönyvet, elmélkedést és a hitvitázó kézikönyvet. Perikópáskönyvéhez csatolt elmélkedései nem egyéni használatra íródtak, a magyar nyelvű szentírási szakaszokkal és beszédvázlatokkal a missziós területek papjait akarta segíteni. Ugyanezt a célt szolgálta az 1623-ban kiadott példázatgyűjtemény is. Vásárhelyi Gergely a katolikus misszió nagy apostola volt.