Kolb István

Győrből Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Leobenben volt a tanárképzőben. 1705-től két évig Grazban és a harmadikban Nagyszombatban végezte a bölcseletet. Utána 1708–11 között Pozsonyban tanított. Három év teológiát Nagyszombatban, a negyediket Kassán tanulta. Ott szentelték pappá 1714-ben. 1716-ban Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1717-ben vándormisszionárius volt. 1718–21-ig Komáromban és 1722–5-ig Nagyszombatban hitszónokként működött. 1726–9-ig Esztergomban látta el a házfőnöki és a plébánosi hivatalt. 1730–2-ben Kolozsváron, 1733-ban Pécsett, 1734-ben Egerben és 1735–7-ben Győrben volt hitszónok. 1738–44-ig Sopronban a konviktus igazgatójaként és magyar hitszónokként működött. 1745–6-ban Kőszegen házgondnok, majd 1747-ben Fiuméban hitszónok volt. 1748-tól haláláig Pozsonyban dolgozott főleg lelkipásztorként. Utolsó éveiben már csak könyvtáros és gyóntató volt.