Szentiványi Márton

Szentivánban született, Leobenben lépett be a Társaságba. 1656-ban Nagyszombatban grammatikát tanított. 1657–8-ban Bécsben tanult bölcseletet. 1659-től Nagyszombatban először két évig grammatikát tanított és három évig teológiát tanult, ez utóbbit 1664-ben Bécsben fejezte be. Ott szentelték pappá 1664-ben. A következő évben Kassán tanított matematikát. Utána Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1667-ben a bécsi Pázmáneumban volt igazgatóhelyettes és a héber nyelv tanára. 1668–70 között három évig bölcseletet és mellette az első évben héber nyelvet, a másodikban matematikát tanított. 1671-ben Grazban volt matematikatanár. 1673-tól Nagyszombatban kazuisztikát és kontroverziát, a második évben kazuisztikát és matematikát, a harmadikban csak kazuisztikát tanított, s egész ottléte alatt a nyomdát is vezette. 1676–8 között a bécsi Pázmáneum igazgatója és a héber nyelv tanára volt. 1679–83 között Nagyszombatban teológiát tanított, és az első három évben a bölcsészeti kar, a következő kettőben a teológiai kar dékánja volt. 1683-ban a bécsi teológiai kar tanáraival és hallgatóival a törökök támadása elől Münchenbe menekült. 1685-ben Nagyszombatban, a következő évben valószínűleg Bécsben az esztergomi érsek szolgálatában állt. 1687-től haláláig Nagyszombatban fontos hivatalokat viselt, és nagy munkát végzett. Egész idő alatt ő volt a nyomda és a könyvtár igazgatója. 1691–3-ban a rektori, az erdélyi misszió főnöki, 1687–9-ben és 1695–1701-ben a kancellári hivatalt töltötte be. 1690-ben és 1702–5-ben a teológiai kar dékánjaként működött, közben tanított is, néha teológiát és szentírástant.
Született polihisztor volt, nagy enciklopédikus tudással. Számos műve jelent meg latinul és fordításokban főleg magyarul, de németül és franciául is. Leghíresebb a Curiosiora et selectiora variarum scientiarum Miscellanea kilenc kötete volt, legelterjedtebb a nagyszombati kalendárium latinul 1675–1703 között. Meg kell még említeni a Corpus iuris canonici 1696-os kiadását.