Aboedt (Abott, ab Oettinga) Adam

Leobenben volt novícius 1629–31-ben. A bölcseletet 1632–4-ben Grazban, a tanárképzőt 1635-ben Leobenben végezte. 1636-ban Steyrben és 1637–8-ban Pozsonyban tanított. Teológiát Grazban tanult 1639–42-ben. Ott szentelték pappá 1642-ben. 1644–5-ben Nagyszombatban középiskolában tanított. Utána egy évig vezette a bécsi tanárképzőt. 1647–9-ben rektor Passauban, majd két évig a novíciusmester segítője és egy évig a tartományfőnök helyettese volt. Ettől kezdve haláláig kevés kivétellel elöljáróként szerepelt: 1653–5-ben Leobenben, 1655 szeptemberétől Bécsben rektor és újoncmester, 1669–70-ben Győrben a harmadik probációs atyák vezetője és 1671–5-ben tartományfőnök volt. Ez év decemberétől 1680-ig a bécsi professzusház főnökeként működött. Hivatala végén továbbra is ott maradt mint lelkipásztor, de már 1682-ben újra átvette a ház irányítását. 1684-ben másodszor lett tartományfőnök 1688 novemberéig. Akkor újra a professzusház főnökévé nevezték ki, s e hivatalában haláláig megmaradt.
Élete utolsó húsz évét Bécsben töltötte vezető helyen. Kétszer volt tartományfőnök, és háromszor a professzusház főnöke. Erre az időre esik Mo. felszabadulásának kezdete a török uralom alól. Mo.-on a következő rendházakat indította el: 1673, Pozsony (rendház); 1674, Eperjes, Zsolna; 1675, Nagybánya; 1676, Kőszeg; 1686, Esztergom és 1687, Buda. Mint a professzusház főnöke ő volt a felszabadító háborúkban részt vevő nagyszámú jezsuita tábori lelkész elöljárója is.