Tüll Alajos

Bp.-en született, a középiskolát a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. 1912-ben Nagyszombatban lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1915–7-ben Innsbruckban bölcseletet tanult. 1918–20 között Kalocsán tanított a gimnáziumban. 1921–4-ig Innsbruckban végezte teológiai tanulmányait, ott szentelték pappá 1923-ban. 1925-ben Bécs-Lainzban volt harmadik probációban. Hároméves bp.-i egyetemi tanulmányai után tanári diplomát szerzett magyar és angol nyelvből. 1929–41-ig Pécsett működött a Pius Gimnáziumban. Öt évig angolt és magyart tanított. Utána nyolc évig a ház rektora, a gimnázium és a konviktus igazgatója és a magyar nyelv tanára volt. 1942–8-ig, az iskolák államosításáig Kalocsán töltötte be ezeket a hivatalokat. Ekkor Pécsre költözött. 1948 végén P. Borbély István tartományfőnök a rendfőnök felhatalmazása alapján, mielőtt elhagyta az országot, őt jelölte ki utódjának. 1949. január 1-jén vette át hivatalát, de rövidesen, rendőri kényszerre, Mezőkövesdre költözött. 1949. augusztus 29-én a tanuló rendtagok külföldre szöktetése miatt letartóztatták. Szeptember 15-én a Fővárosi Bíróság két és fél évre ítélte. Ennek letöltése után Kistarcsára internálták. A tábor feloszlatása után kémkedés vádjával hét évre ítélték. A a Pestvidéki Börtönben kitűnt töretlen magatartásával, elviselve a legsúlyosabb büntetéseket is, például a „kurtavas”-at. 1956. november 1-jén szabadították ki Vácott a börtön kórházából, amikor már járni sem tudott. Bp.-en a Császár és a Lukács fürdőben, a Széher úti kórházban, majd Hévízen ápolták. Onnan Pannonhalmára, a szerzetesek otthonába került, ahol 1961-től az otthonvezető feladatát látta el haláláig.