Kaprinay István

A középiskolát Nagyszombatban, a kétéves próbaidőt Bécsben végezte. 1732-ben Sárospatakon tanított. 1733–5 között Kassán tanulta a bölcseletet. 1736-ban Egerben, 1737–9-ben Kolozsváron volt tanár. 1740–1-ben Kassán, 1742–3-ban Nagyszombatban végezte a teológiát. 1743-ban szentelték pappá. A következő évben a harmadik probációra Besztercebányára került. Már tanulmányai alatt kitűnt szónoki képessége. 1745-ben Nagybányán, a következő évben Nagyváradon lett hitszónok. 1747–51-ig Kolozsváron matematikát és bölcseletet tanított. 1752–3-ban Győrben volt hitszónok, majd Egerben a kontroverzia tanára. 1755–65 között Kassán történelmet, hitszónoklatot, kánonjogot és szentírástudományt tanított. 1766-tól a nagyszombati egyetemen történelmi kutatásokat folytatott. A feloszlatás után is haláláig ott maradt.
Főleg történészként vált ismertté. A nagy történelmi forrásgyűjteményt, melyet Hevenesi Gábor kezdeményezett és meg is valósított, ő nemcsak rendezte, hanem saját kutatásaival ki is egészítette. Hevenesi gyűjteménye főleg az egyháztörténelemre terjedt ki. Kaprinay másolta az állami levéltárak anyagát is Pozsony, Kassa, Szakolca, Bártfa, Eperjes, Nagybánya és Nagyszeben városokban, a leleszi konvent jelentős levéltárát, azonkívül volt jezsuita levéltárakat és főúri családok, mint a Csáky, Nyéki, Perényi, Sztáray és Vécsey levéltárait is. Kéziratos gyűjteménye százkét kötetet tesz ki. Ehhez jön tizenhét kötet jegyzet és előmunkálatok és tíz kötet vegyes anyag. A kiadást is tervbe vette, de az a Társaság feloszlatása után már nem valósulhatott meg. Hogy ezzel mit vesztett a történelemtudomány, mutatja a két kötet: Hungaria diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad Regis Hungariae. A Kaprinay-gyűjtemény ma az ELTE Egyetemi Könyvtárában található.