Kovács (Kováts) Ferenc I.

Dobronokon született, Pécsről lépett be a trencséni újoncházba. 1739-ben Kőszegen grammatikát tanított. 1740–2-ben Nagyszombatban végezte a bölcseleti tanulmányokat. Utána egy-egy évig Egerben, Budán és Nagyváradon tanított. 1746–9-ig Kassán tanult teológiát. 1748-ban szentelték pappá. 1750-ben Rozsnyón hitszónok volt. Utána Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1752–4-ig Gyöngyösön, Sárospatakon és Budán volt hitszónok és lelkipásztor. 1755–6-ban misszionárius volt Székesfehérváron. 1757–60-ban Kolozsváron hitszónokként működött. 1761-ben Marosvásárhelyen, 1762-ben Gyöngyösön volt misszionárius. 1763–4-ben Kőszegen hitszónoki, 1765-ben Győrben misszionáriusi és 1766–7-ben Ungváron ismét hitszónoki feladatokat látott el. 1768-ban Rozsnyón házi lelkiatya volt és plébániai feladatokat végzett. 1769–72-ben Sárospatakon házi lelkiatya, a következő évben Gyöngyösön hitszónok volt. A Társaság feloszlatása után hitszónokként látogatta a plébániákat. Az egyszerű nép lelkipásztora volt.Vallásos tárgyú műveket írt; négyet még jezsuita korában adott ki, az ötödiket (A pusztában kiáltónak szava, 1795) névtelenül publikálta Budán.