Spaics Péter

Körmenden született, Budáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után 1754–5-ben Sárospatakon tanított középiskolában. 1756-tól Kassán három évig bölcseletet hallgatott, majd egy évig grammatikát tanított. 1760-ban Nagyszombatban matematikát tanult. A következő évben Székesfehérváron tanított. 1762–5-ben Nagyszombatban végezte a teológiai tanulmányokat. 1764-ben szentelték pappá. 1766-ban Egerben retorikát tanított. 1767-től a Társaság feloszlatásáig Nagyszombatban a királyi-érseki konviktusban nevelő, a civil és hadi építészet és az alkalmazott geometria tanára volt. A feloszlatás után Bősön plébánosként működött.