Marchesi Maurizio

A tiroli Fundból származott, és végzett bölcsészként lépett be Bécsben a Társaságba. 1708-ban Leobenben végezte a tanárképzőt. 1709–10-ben Fiuméban, 1711–2-ben Goriziában tanított. 1714–7-ben Grazban teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1717-ben. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1719-ben Fiuméban tanított. 1720–1-ben Goriziában, 1722–3-ban Klagenfurtban bölcseletet adott elő. 1724-ben Goriziában a kazuisztika, Grazban 1725–8-ig a kontroverzia és a kazuisztika tanára volt. 1729–30-ban Nagyszombatban, 1731-ben Bécsben és 1735-ben Grazban teológiát tanított. 1736-ban Klagenfurtban, 1737–40-ig Grazban és 1741-ben Bécsben volt a szeminárium igazgatója. 1742–3-ban a grazi egyetem kancellárjaként működött. 1744–9-ig Goriziában vezette a szemináriumot. A következő évben Klagenfurtban lett házi lelkiatya, ahol rövidesen meghalt. Két latin nyelvű könyvét Istenről és a teológiai tanulmányok idejéről 1729-ben Nagyszombatban jelentette meg.