Jászberényi Tamás

Gyöngyösön született, huszonöt éves korában Leobenben lépett be a Társaságba. 1625-ben Nagyszombatban grammatikát tanított. 1626–9-ig Bécsben teológiát tanult, de mellette az utolsó két évben már dialektikát tanított. 1629-ben szentelték pappá. 1630-ban Eberndorfban végezte a harmadik próbaévet. Utána Nagyszombatban 1631-ben retorikát tanított és könyvtárosként működött, a következő évben iskolaigazgató és magyar gyóntató volt. 1633-tól Grazban a hároméves bölcseleti kurzust tanította. A nagyszombati egyetem ünnepélyes megnyitásán, 1635. november 13-án a bölcsészeti kar dékánjaként méltatta annak jelentőségét, hogy Mo.-nak egyeteme van. Ő maga a kazuisztika tanára volt. 1738-ban Ungváron rektor, a következő évben Homonnán házfőnök lett. 1640-ben Kolozsmonostoron hitszónokként működött. 1641-ben Homonnán Drugeth János gyóntatója lett. 1642–5-ben a nádori udvarban, 1646-ban a nagyszombati misszióban dolgozott. Utána a Homonnáról Ungvárra áthelyezett kollégium első rektora volt 1650-ig, majd Nagyszombatban a kazuisztika tanára és házi lelkiatya. 1653-tól haláláig Pozsonyban az esztergomi érsek szolgálatában állt.