Beke Pál

Szerzetesi életét 1630-ban kezdte a leobeni újoncházban. Onnan Grazba került a bölcseleti tanulmányokra 1632–4 között. Egy-egy évig Nagyszombatban és Homonnán tanított középiskolában. A teológiát szintén Grazban végezte 1637–40 között. Első működési helye Erdélyben, Kolozsmonostoron volt 1642–4-ben hitszónoki minőségben. Neve azonban főleg a moldvai jezsuita misszióval van összefüggésben. Moldva a 16–17. században ortodox vajdák alatt nagyrészt román lakosságú volt, de létezett egy számottevő katolikus kisebbség is, főleg magyarok és szászok. A vajda katolikus titkára a 16. század vége felé a lengyelországi nunciuson keresztül kért jezsuitákat a hívek gondozására, de ők a nyelvi nehézségek miatt nem tudtak dolgozni. 1644-ben indult egy újabb kísérlet Beke Pál vezetésével: az év júniusában három társával a moldvai fejedelemség magyar nyelvű lakosait misszionálta. Az év végén Bécsbe ment, hogy a tartományfőnöknek jelentést tegyen a helyzetről. A következő év nyarától újra ott misszionált. Első útjáról írt beszámolója alapján 1646-ban a rend három atyával és egy testvérrel egy kis missziót alapított, amelynek Beke lett az elöljárója. Jászvásáron iskolát is nyitott. Összeférhetetlen természetével azonban annyi nehézséget okozott, hogy a rendfőnök 1650-ben vissszahívta a magyar jezsuitákat, és lengyeleket küldött helyettük. 1651-ben Beke újra Bécsbe ment, de a tartományfőnök nem küldte vissza Moldvába. 1652-ben Ungváron lett magyar hitszónok és lelkipásztor. A következő évben a nagyszombati kollégium gondnokaként, majd latin és magyar hitszónokként működött. 1654-ben a rendből elbocsátották. További életéről nincs adatunk.