– jubileumi cikksorozat 5. rész
Koronkai Zoltán SJ
Lelkigyakorlatok, szociális munka, misszió
Nagy hatást gyakorolt még a lelkigyakorlatadás területén P. Nemes Ödön (Japán),
Nemes Ödön SJ
P. Jálics Ferenc (Németország), a papnevelésben P. Kövecses Géza és P. Benkő Antal, akik lelkiségi és pszichológiai ismereteik révén megújították a papképzést Brazíliában. Szociális területen P. Jaschkó István és P. Mustó Péter nevét kell megemlíteni: előbbi Tajvanon alapított otthont fogyatékos gyermekeknek, ami úttörő tevékenység volt az országban, utóbbi utcagyerekek lelkipásztoraként tevékenykedett a kolumbiai Bogotában. P. Csókay Károly pedig bányászok közt volt lelkész Chilében. Meg kell emlékeznünk a kínai misszió egyik nagy alakjáról, P. Ladányi Lászlóról, aki a Kínából való kiutasítása után 40 éven át Hongkongból szerkesztette a China News Analysis hetilapot, mely a kínai újságok és rádióadások híreit elemezte és kommentálta. Munkáját diplomáciai és hírügynökségi körökben az egyik legmegbízhatóbb hírforrásként tartottak számon Kínával kapcsolatban.
Jálics Ferenc SJ
Mustó Péter SJ
A magyarországi egyház szolgálata
A külföldön élő magyar jezsuiták törekedtek arra, hogy segítsék a kommunista kontroll alatt élő magyar egyházat. Figyelemmel kísérték mind az otthoni helyzet alakulását, mind a világegyház folyamatait, s törekedtek a II. vatikáni zsinat tanítását eljuttatni a vasfüggönyön túlra. Ebben központi jelentőségű volt a Vatikáni Rádió magyar adása (P. Orbán Miklós és P. Szabó Ferenc), valamint az egyes sajtótermékek.
Szabó Ferenc SJ
„Sok év óta van egyoldalú ismeretség közöttünk. Annak idején táskarádióm beszerzésében is az volt az egyik fő motívum, hogy a kollégiumban esténkint hallgathassam a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásait. Így visszatekintve azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy egyetemi éveim alatt a fő lelki vezetőm az Önök adásai voltak.”
Egy kispap levele a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségéhez
„Számomra leginkább élményt nyújtanak az előadások. Gondolok az ifjúsági sorozatra, amely a hit elmélyítését szolgálta, de a többi teológiai témájúakra is. Jók az irodalmi adások is. A homíliamagyarázatok mindig gondolatot adnak és segítenek a beszéd készítésében.”
Egy pap levele a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségéhez
P. Őry Miklós 1962-ben indította útjára a P. Hunya Dániel által még a háború előtt alapított, a papságnak szóló folyóirat folytatását Magyar Papi Egység címmel, mely 1969-től Szolgálat néven folytatódott, immár a katolikus értelmiség szélesebb olvasótáborát is megcélozva. Jelentős formája volt a sajtóapostolságnak a P. Szabó Ferenc és P. Nagy Ferenc által szerkesztett Teológiai Kiskönyvtár sorozat, melynek 35 kis kötete a zsinat után megújult teológia összefoglalását adta a külföldön szolgáló legkiválóbb jezsuita és más professzorok tollából. Schütz Antal klasszikussá vált Dogmatika könyvének megjelenése (1937) óta ez volt magyar nyelven a katolikus hit első korszerű és átfogó kifejtése. Számos értékes teológiai és lelkiségi művet, valamint kateketikai segédkönyvet írtak, illetve fordítottak (például Biblikus Teológiai Szótár, Henri de Lubac, François Varillon művei). Ebben az időben jelentősen több vallási irodalom jelent meg külföldön, mint az anyaországban. Ki kell még emelni P. Boros László írói tevékenységét: lelkiségi könyvei nemcsak a magyar, hanem német és angol nyelvterületen is népszerűek voltak.
A hazafelé szánt munkák jelentős csatornái voltak az intézmények is. P. Morel Gyula alapította 1958-ban, majd 1962-től P. András Imre vezette a Magyar Egyházszociológiai Intézetet. A Bécsben működő szervezet könyveket jelentetett meg, és UKI-Berichte címmel rendszeres tudósításokat adott ki a magyarországi egyházi állapotokról. A jezsuita munkák erőssége volt a különböző területen dolgozó rendtagok közti szoros együttműködés és feladatmegosztás. Amit például a Vatikáni Rádió nem mondhatott ki az egyházpolitikáról (például a Vatikán keleti politikájának kritikája), szabadon megfogalmazhatta a bécsi Magyar Egyházszociológiai Intézet.
A külföldi magyar jezsuiták széles kapcsolati hálót építettek ki nemcsak az emigráns magyarság és annak nyilvános fórumai (például Szabad Európa Rádió) körében, hanem rendszeresen találkoztak a külföldre látogató írókkal, papokkal, püspökökkel. Saját magyarországi látogatásaik révén is tájékozódtak az otthoni helyzetről, és tudatosan készültek a visszatérésre.
Lelkigyakorlatozók Leányfalun jezsuita atyákkal
1983 után, amikor megnyílhatott a leányfalusi lelkigyakorlatos ház, a külföldi magyar jezsuiták (például P. Alszeghy Zoltán, P. Miklósházy Attila, P. Babos István) is adhattak lelkigyakorlatot Magyarországon.
A Sectio II. jelentősége
„Munkájuknak soha nem lett volna foganatja, ha nincs mögötte a szenvedő magyar provincia könnye, vére, izzadása. Egy provincia vagyunk, egy Isten áldotta provincia gazdag múlttal és sokat ígérő jövővel.”
Horváth Tibor SJ
Négy évtized alatt a külföldön dolgozó jezsuiták meghatározó szerepet játszottak az emigráns magyarság lelkipásztori ellátásában, ugyanakkor komoly elismertségre tettek szert azon országok katolikusai között is, ahol éltek, s néhányuk egészen kiemelkedő hatást fejtett ki. A rendszerváltozás előtt külföldről is szolgálták a magyar egyházat, és a fordulat után számosan haza tudtak térni, és tapasztalatuk legjavával hozzájárultak a magyar rendtartomány itthoni újjászületéséhez és a magyar egyház szolgálatához. A kommunista uralom idején a külföldi magyar jezsuiták léte erőt adott az egyre idősödő itthoni jezsuitáknak, hogy lehet még remény az újrakezdésre, s szellemileg és anyagilag is támogatták az itthoniakat. A külföldiekben pedig ott élt a tudat, hogy összetartoznak az otthoniakkal, és az otthoniak kereszthordozása hozzájárul az ő apostoli sikereikhez.
