Imrikovics György

Szülővárosából, Nagyszombatból lépett be a trencséni újoncházba. A kétévi próbaidő után ugyanott grammatikát tanított. 1717–9-ben Bécsben végezte a bölcseleti tanulmányokat. Utána két-két évig Nagyszombatban és Kassán tanított középiskolában. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte 1724–7 között. Ott szentelték pappá 1726-ban. 1728-ban Selmecbányán volt hitszónok, utána Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1730–1-ben Turócon, 1732–4-ben a Szepességben vándormisszionárius, 1735-ben Trencsénben szlovák hitszónok volt. 1736–9-ben tábori lelkészként működött. A következő évben Zsolnán volt lelkipásztor. 1741-ben Buda-Vízivárosban házfőnök és plébános, a következő évben Kőszegen rektorhelyettes volt. 1743–8-ig Trencsénben rektorként és újoncmesterként működött. 1749–51 között Bécsben a tartományfőnök helyettese, 1752-től a Pázmáneum rektora és 1759-től a bécsi professzusház és a tábori lelkészek főnöke volt. 1762-ben Pozsonyban a házfőnöki, 1763–6-ban Kőszegen a rektori és 1767-től haláláig Zsolnán a házfőnöki és a plébánosi hivatalt látta el. Teológus korában tartott latin nyelvű ünnepi beszédei Szent Ivóról és a Szeplőtelen Fogantatásról nyomtatásban is megjelentek.