Speiser (1881-ig Speiszer) Ferenc

Apatinban született, Nagyszombatban lépett be a Társaságba. A próbaévek után két évig retorikát végzett St. Andräban. A bölcseletet 1877–9-ben Pozsonyban tanulta. 1880–3-ban Kalocsán természetrajzot tanított és a múzeum felelőse volt. Teológiára 1884–7 között Innsbruckban került. Ott szentelték pappá 1886-ban. 1888-ban Kalocsán tanított, majd Bécs-Lainzban elvégezte a harmadik próbaévet. Szinte egész élete a kalocsai kollégiumhoz kötődött, ahol a természetrajz tanára és a múzeum őre volt. 1898–1902 között a kollégium rektora, iskolaigazgató és a konviktus főnöke volt. A tanárság mellett később ellátta a házgondnoki és a gazdasági hivatalt is. 1912–8 között, az I. világháború nehéz éveiben a magyar rendtartomány főnöke volt. 1919–24-ig Kalocsán újra a rektori, iskolaigazgatói és a konviktus felelőse hivatalát látta el. 1925–8 között Kapornakon volt házfőnök és az alapítványi birtokok igazgatója. 1929-től haláláig újra Kalocsán házgondnok és a gazdasági ügyek intézője volt, s mellette még tanított is.
Egész életében a bogarakkal foglalkozott; gyűjteményében kb. 9500 fajtából 57 600 bogár volt. Hét fajtát ő fedezett fel, melyek nevét viselik. Régi kalocsai rendtársai, Menyhárt László és Moskopp Gáspár, a zambezi misszióban is gyűjtöttek számára rovarokat. Csiga-, kagyló- és korallgyűjteménye is több mint ezer egyedet tartalmazott. 1948-ban, az iskolák államosításakor, gyűjteményei a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek, az 1956-os forradalomban azonban sajnálatos módon megsemmisültek.