Horváth Kálmán

Bp.-en végezte a noviciátust és a retorikát. 1943–4-ben Kassán tanulta a filozófiát, majd 1945–8 között Kalocsán volt magiszter. Elöljárói utasítására tanulmányait Maastrichtben folytatta, 1949–52 között itt végezte a teológiát. 1953–5-ig Leuvenben szociológát hallgatott az egyetemen, utána a kongói Kisantuban tanított ökonómiát és szociológiát. 1958-ban Wépionban végezte el a terciát, utána részt vett a leuveni Mindszenty-ház megalapításában, amelynek első igazgatója lett. 1961-ben Norvégiába ment a menekült magyarok közé misszióba; Oslóban telepdett le, de egész Norvégiában végezte a lelkipásztori munkát a magyar emigránsok között. 1981-ben egész Skandinávia magyar főlelkésze lett. 1991–2000 között a koppenhágai jezsuita rezidencián élt, miközben a magyarokkal foglalkozott. Utána hazaköltözött Mo.-ra, és gyenge egészségi állapota miatt bevonult Pilisvörösvárra az idősek otthonába.