Virágh Andor

Bp.-en született, Szegeden lépett be a Társaságba. Újoncidejének második felét már Érden végezte, majd Kalocsán két év alatt befejezte a gimnáziumot. 1925–7-ben Szegeden tanult bölcseletet. 1928–30-ban Pécsett volt konviktusi nevelő. Teológiai tanulmányainak első évét Innsbruckban végezte, a többit Szegeden. 1933-ban szentelték pappá. 1935-ben Bp.-en lett hitszónok és a Szívtestőrség vezetője. A következő évben Szegeden volt harmadik probációban. Utána a Bp.-i Manrézában két évig tanította a retorikusokat, majd egy-egy évig Hódmezővásárhelyen volt hitoktató, Szegeden a szemináriumban és Kassán a jezsuitáknál a bölcselet tanára. 1942-től Bp.-en, úgy látszik, megtalálta igazi munkáját, a Szívgárda-mozgalom irányítását, amelynek az iskolák államosítása vetett véget. A nehéz helyzetben, amelybe akkor sokan kerültek, ő az emigrációt választotta. Életútja mutatja, hogy ebben képtelen volt megtalálni helyét és állandó munkáját. 1951-ben a kanadai Torontóban volt magyar lelkész. A következő évben Hamiltonban volt ugyanebben a munkakörben, majd Torontóban várta az elöljárók döntését. 1954–7-ben Halifaxban tartott vallástudományi kurzust. Utána Los Angelesben tanított teológiát, majd visszatért Halifaxba. 1961–2-ben a bajorországi kisvárosban, Aschaffenburgban, majd öt évig Münchenben volt lelkipásztor, ahol az orosz emigránsok lelkipásztori központjában lakott. 1968–9-ben újra Észak-Amerikában, Clarkstonban tanított német nyelvet, majd 1970–3-ban Cincinnatiban etikát, és ott élt mint professer emeritus. 1979-ben megkapta az elöljárók engedélyét, hogy rendházon kívül élhessen. 1980-tól Cincinnatiban volt lelkipásztor a magyar tartományfőnök joghatósága alatt. 1981–3-ig engedély nélkül rendházon kívül élt. 1984-ben Cincinnatiban betegeskedett. 1986-tól a hamiltoni Szent Erzsébet Otthon házi lelkésze lett. 1987-től haláláig a kanadai Dundasban ápolták.