A magyarországi jezsuita provincia levéltárában a Rend 1814. évi újjáindulásához kapcsolódó dokumentum bukkant elő. A VII. Pius pápa által kiadott, a rendi működést újra engedélyező „Sollicitudo omnium ecclesiarum” kezdetű pápai bulla egy 1814/15 fordulóján a fehéroroszországi Połock jezsuita akadémiáján nyomtatott példánya került elő Szittyay Dénes rendtörténész hagyatékában.
Az 1773. évi feloszlatást követően Jézus Társasága 1853-ban tért csak vissza Magyarországra, így a rend 1814-ben történt újjáalakulásához kötődő dokumentumra aligha számíthattunk a magyar rendtartomány levéltárában.
Ám Szittyay Dénes (1887–1957) történeti forrásgyűjteményének egyik kötetébe csúsztatva, a lapok között találtunk rá a pápai bulla 1814/1815 fordulóján, tehát az augusztus 7-i kibocsátást követően néhány hónappal nyomtatott példányára. A nyomtatvány végén található, 1814. december 30-i feljegyzés szerint a bulla újbóli kinyomtatását mind az egyházi, mind világi hatóságok engedélyezték. A „Sollicitudo omnium ecclesiarum” kezdetű pápai bullával 40 év elnyomása után kezdhette meg működését ismét a jezsuita rend világszerte.
A nyomtatvány külön érdekessége, hogy azt a połocki jezsuita akadémia nyomdájában készítették. Połock (ma По́лацк, Fehéroroszország) ugyanis az 1773. évi feloszlatást követően a jezsuita rend központja lett, mivel II. Katalin orosz cárnő nem volt hajlandó betiltani a rend működését az Orosz Birodalom területén. A világ minden tájáról az itteni jezsuita akadémiára menekülő rendtagoknak köszönhetően az intézmény hihetetlen fejlődésnek indult, és kulturális-tudományos központtá is vált. Az Orosz Birodalom területéről 1820-ban, alig hat évvel a rend újjáindulását követően II. Katalin unokája, I. Sándor cár üldözte el a rendtagokat. Ám ez a hat év elegendő volt arra, hogy Európában a rend újjászerveződése megkezdődjék.
A jezsuiták Magyarországra csak évtizedekkel később tértek vissza, és 1909-ig az osztrák rendtartomány részeként működtek a magyar rendházak. Ebből kifolyólag, valamint a levéltár 1950 utáni szétszóródása miatt kevés esély volt, hogy a magyar provincia levéltárában az 1814. évi rendi újjáalakuláshoz kapcsolódó dokumentum bukkanjon elő. A Szittyay-hagyatékból előkerült nyomtatvány ezért is különösen egyedi és értékes, és örömtelien kapcsolódik az 1814. évi újraalapítás idei bicentenáriumához is.
