Endrődy (Jambrekovich) László

1932. május 3-án, huszonhét éves korában lépett be a Társaságba Jambrekovich családi névvel. 1934-ben Szegeden egy évig bölcseletet tanult. Utána 1935-ben Pécsett tanított magyar és latin nyelvet. Ebben az évben vette fel az „Endrődy” nevet. 1936-ban Szegeden kezdte el teológiai tanulmányait. Akkor jelent meg Kaszap István életrajza Életet Krisztusért címmel, melyet 1944-ig még tizenöt kiadás követett, és lefordították cseh, francia, horvát, lengyel, német, olasz, orosz és spanyol nyelvre is. A teológiát Leuvenben folytatta. 1937-ben szentelték pappá. 1940-ben a Magyar Kultúra szerkesztőségében dolgozott, és „időszerű apostolkodás”-t végzett. 1941–3 között Szegeden teológiát tanított. 1944-ben van szó az évi katalógusban először Kaszap István boldoggá avatásának előmunkálatairól. A háború után elhagyta Mo.-t. 1947-től Argentínában, Buenos Airesben tanított teológiát. 1949-től Kaszap István boldoggá avatásán dolgozott, és készült arra, hogy Kanadába költözik. 1952-ben Torontóból végzett a magyarok között lelkipásztori munkát. 1953-ban az Egyesült Államokba, West Baden Springsbe került, ahol először két évig teológiát tanított, majd a könyvtárban segített, és írással foglalkozott. 1960–62-ben Miamiban élt mint író és lelkipásztor. Ott hagyta el a Társaságot. 1975. július 10-én a kaliforniai San Joséban halt meg.