Alber Ferdinand

1577-től Ingolstadtban bölcseletet tanított. 1578–82-ben Münchenben, 1582–5-ben Innsbruckban rektor, 1585–94-ben felsőnémet tartományfőnök volt. Ugyanezt a hivatalt töltötte be 1595–1601-ben az osztrák rendtartományban. Után két évig Bécsben udvari szónok volt. A rendfőnök az alsó-rajnai rendtartomány vizitátoráva tette 1602–4-ben és 1608-ban. 1605–8-ban bécsi rektor volt, közben 1606-ban az osztrák rendtartomány vizitátora. 1608-ban a VI. általános nagygyűlés német asszisztenssé választotta. 1615-ben Claudio Acquaviva rendfőnök halála előtt őt nevezte ki vikáriussá. Amikor az új rendfőnök megválasztására a rendgyűlést előkészítette, meg kellett küzdenie egy csoporttal, amely a választásból ki akarta zárni Muzio Vitelleschit, ami ellentétben állt a rendalkotmánnyal. A gyűlés tényleg őt választotta rendfőnökké. Alber 1616-ban újra osztrák tartományfőnök lett. A keleti határvidék vizitációja közben halt meg Homonnán.