Fricsy Ádám

Jezsuita életét Bp.-en kezdte a Manrézában: két év próbaidő, két év gimnázium, retorika és a Mária utcában három év bölcselet. Pécsett egy évig volt a bentlakók prefektusa. A teológiát és a harmadik próbaévet Szegeden végezte. A háború végétől Bp.-en dolgozott A Szívnél és a Szívgárdák központjában. 1950-ben házgondnok és gazdasági vezető volt. Az elhurcolást el tudta kerülni, de másnap, június 18-án, megtalálták és néhány hónap vizsgálati fogság után Kistarcsára internálták. Onnan a tábor feloszlatásakor, 1953. szeptember 18-án szabadult. Először munkás lett Tolna megyében, később sekrestyés Bonyhádon és Tolnán, majd kisegítő lelkész. 1990–5 között plébános volt Pécs-Bányatelepen. Utána a püspökségi levéltárba került. 1990-től haláláig Pécs környéki jezsuita elöljáró volt. Egyháztörténeti kutatásokat végzett és tanulmányokat írt a török uralom alatti Pécs környéki lelkipásztorkodásról. Közreműködött a rend négykötetes spanyol nyelvű történelmi lexikona munkálataiban is.