Stöcklein Josef

A bajorországi Öttingenben született, világi papként lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaévek után 1703–4-ben Komáromban volt hitszónok. 1705–10-ig a tábori lelkészek főnökének helyetteseként teljesített szolgálatot. 1711-ben Budán hitszónok, 1712-ben Székesfehérváron házfőnök, majd egy-egy évig hitszónok volt Egerben, Nagyszebenben, két évig Kolozsváron. 1717–9-ben a tábori lelkészek főnökének hivatalát látta el. 1720-ban a bécsi professzusházban házgondnok, 1721–3-ban Bécsújhelyen rektor, 1724-ben Pozsonyban házi lelkiatya volt. 1725–33 között Grazban alkotta meg nagy művét, a Der neue Welt-Bott, az Új világ-hírnök című folyóiratot, melynek 1761-ig megjelent harmincnyolc kötetéből huszonnégyet ő adott ki. Azzal kezdte, hogy a francia Lettres édifiantes-t fordította németre, hogy ismertesse a Társaság apostoli működését az egész világon. Rövidesen mindenfelől érkeztek a német nyelvű hithirdetőktől a beszámolók. Stöcklein jó kritikusi érzékkel válogatott a beérkezett bőséges anyagból. Műve nagy lelkesedést váltott ki a missziók iránt, egyben fontos történelmi forrásanyag is a kutatók számára.