1081 – 1100 / 1554 megjelenítése

Postek György

Postek György
1697. márc. 19. Biccse. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1717. okt. 9. Trencsén. Psz. 1725. Kassa. F. 1732. febr. 2. 4 fog. prof. Turóc. †1761. ápr. 11. Eperjes.
Életrajz
Biccsén született, Nagyszombatból bölcseleti magiszterként lépett be Trencsénben a Társaságba. 1720–2-ben ugyanott a középiskolában tanított. 1723–6-ban Kassán tanulta a teológiát. Ott szentelték pappá 1725-ben. 1727-ben Eperjesen volt hitszónok. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. A következő években fő munkája a hitszónoklat volt: 1729–30: Zsolna, 1731: Besztercebánya, 1732–4: Turóc, 1735: Selmecbánya. 1736–7-ben Úrvölgyön volt házfőnök és plébános. 1738–47 között Eperjesen vasárnapi szlovák hitszónokként működött. 1748–50-ben Lőcsén a konviktust vezette, és az utolsó évben házgondnok volt. 1751-ben Zsolnán házi lelkiatyaként működött. 1752–3-ban a besztercebányai kollégium birtokán, Ságon volt adminisztrátor. 1754-ben Rozsnyón, 1755-től négy évig házi lelkiatyaként, utána haláláig, 1761-ig házfőnökként és plébánosként működött.
M
M: Die Wahrheit der christ-katholischen Religion. Kassa, 1752; Heilmittel gegen Seelenkrankheiten. Kassa, 1757.
Ir
Ir: Nom. II. 1269; Pe 683; So VI. 1097; St. 275; Szi XI. 84.
Születési idő
1697-03-19
Születési hely
Biccse
Belépés ideje
1717-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1732-02-02
Fogadalomtétel helye
Turóc
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1725
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1761-04-11
Halálozás helye
Eperjes
Beszélt nyelvek
szlovák

Pósz Márton

Pósz Márton
1850. okt. 31. Nagykároly. SJ 1874. jún. 23. Nagyszombat. F. 1884. aug. 15. †1912. okt. 13. Sevenhill.
Életrajz
1874–6-ban Nagyszombatban volt testvérnovícius. 1882-ben Kalocsán szakácsként működött. 1883-ban Nagykapornakon volt szakács, kertész és házi mindenes. 1885-től az osztrák–magyar rendtartomány ausztrál missziójába küldték, 1885–9 között Sevenhillben volt szakács, az élelmiszerraktár felügyelője, kertész. 1890-ben Georgetownban, 1891-ben Jamestownban dolgozott szakácsként. 1892–97 között ismét Sevenhillben szakács, kertész, házi mindenes és az élelmiszerraktár felügyelője volt. 1899-től Noorwoodban dolgozott szakácsként. 1901-ben áthelyezték az ír jezsuita provinciába, amely átvette az ausztráliai jezsuita missziókat.
Ir
Ir: MJTN 185.
Születési idő
1850-10-31
Születési hely
Nagykároly
Belépés ideje
1874-06-23
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1884-08-15
Halálozás ideje
1912-10-13
Halálozás helye
Sevenhill

Póta László

Póta László
1931. okt. 31. Mezőkövesd. Nyelv: magyar. SJ 1950. febr. 2. Bp. F. 1962. febr. 2. †2014. jan. 26. Budapest.
Életrajz
A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust. A szétszóratásba kerülve először a pesti Jézus Szíve-templomban volt sekrestyés, majd letartóztatták. 1951. szeptember 14-től hat hónapot töltött munkatáborban. 1952-től két évig volt munkaszolgálatos Miskolcon, Badacsonytomajban, Szentkirályszabadján, Tatabányán, Komlón. Miután kiszabadult, kitanulta a szakács szakmát. 1956-ban elhagyta az országot, és St. Andräban dolgozott szakácsként 1959-ig, ekkor Kanadába, Hamiltonba rendelték a magyar plébániára. 1961-ben elvégezte a testvérek számára elrendelt speciális terciát El Pasóban. 1962–73 között Torontóban volt szakács és sekrestyés, közben megszervezte a ministránsegyletet, valamint igazgatta a magyar iskolát. 1973–8 között Courtlanden volt miniszter és mindenes, majd 1979–90 között ismét Torontóba helyezték, ahol a noviciátust rendezte be, később házgondnok és szakács volt. 1991-ben hazatért Magyarországra, először a provinciális sociusa volt, később a Sodrás utcában miniszter. 2003-tól a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthon lakója volt.
M
M: Szolgálatról szolgálatra. MJV II. 218–28.
Ir
Ir: Hetényi Varga II. 305–7; MJTN 185; Pálos 186–7; F. Póta László (rádióinterjú) ProvH 91. (2005. május–június) 24–31; MJN 233–4.
Születési idő
1931-10-31
Születési hely
Mezőkövesd
Belépés ideje
1950-02-02
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1962-02-02
Halálozás ideje
2014-01-26
Halálozás helye
Budapest
Beszélt nyelvek
magyar

Pozsárkó Nándor

Pozsárkó Nándor
1906. febr. 18. Vinkovce. SJ 1931. okt. 4. Bp. F. 1946. febr. 2. †1954. júl. 26. Szakmár.
Életrajz
1931–3 között a Manrézában volt novícius és retorikus, 1934–5-ben Szegeden filozófiát hallgatott. 1936-ban Pécsett földrajzot tanított. 1937–40-ben Szegeden teológiát tanult. 1941–3 között Kalocsán történelmet, földrajzot és gazdaságtant tanított a gimnáziumban, és spirituális volt a szemináriumban. 1944-ben Szegeden végezte a harmadik probációt. 1946-tól újból Kalocsán tanított történelmet, földrajzot és gazdaságtant. 1948-tól rektor volt, és a szemináriumban tanár. A szétszóratás után sokat betegeskedett, a rokonaihoz költözött Szakmárra.
Ir
Ir: MJTN 185; Kollár F.: P. Pozsárkó Nándor. Cor Unum 41. (1954. szeptember–október) 94.
Születési idő
1906-02-18
Születési hely
Vinkovce
Belépés ideje
1931-10-04
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1946-02-02
Halálozás ideje
1954-07-26
Halálozás helye
Szakmár

Prandstetter Josef

Prandstetter Josef
1682. márc. 19. Klagenfurt. Nyelv: német. SJ 1698. okt. 25. Bécs. Psz. 1713. Bécs. F. 1715. febr. 2. 4 fog. prof. Graz. †1720. okt. 18. Graz.
Életrajz
Szülővárosából, Klagenfurtból lépett be Bécsben a Társaságba. 1701-ben ugyanott tanult a tanárképzőben, és két év bölcseletet hallgatott. A harmadik évet 1704-ben Klagenfurtban végezte. Utána 1705-ben Linzben, 1706-ban Passauban, 1707-ben a bécsi professzusházban és 1708–9-ben újra Passauban középiskolában tanított. 1710-től egy évig Grazban, három évig Bécsben tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1713-ban. Utána Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1715–6-ban Grazban tanított középiskolában. 1717-ben Linzben, majd 1718–20-ban Nagyszombatban bölcseletet adott elő. Bécsben halt meg 1720-ban.
M
M: Caroli Caesaris Archiducis in […] Carolo VI redivivi. Graz, 1715; Genethliacum Leopoldo Archiduci. Graz, 1716; Tabula geographica Regni Hungariae. Nagyszombat, 1719; Lauri et olivae conjunctio. Nagyszombat, 1719.
Ir
Ir: LKKOS 1117; Nom. II. 1273; So VI. 1167–8; St 276; Szi XI. 110.
Születési idő
1682-03-19
Születési hely
Klagenfurt
Belépés ideje
1698-10-25
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1715-02-02
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1713
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1720-10-18
Halálozás helye
Graz
Beszélt nyelvek
német

Pray György

Pray György
1723. jan. 11. Érsekújvár. Nyelv: magyar. SJ 1740. okt. 14. Bécs. Psz. 1754. Nagyszombat F. 1758. febr. 2. 4 fog. prof. Győr. †1800. szept. 27. Pest.
Életrajz
Pozsonyban vették fel a Társaságba, Bécsben kezdte meg szerzetesi életét. A próbaévek után 1743-ban Pécsett tanított. Bölcseleti tanulmányait Nagyszombatban végezte 1744–6-ban. Utána egy-egy évig Nagyváradon, Trencsénben, Nagyszombatban és Pozsonyban tanított középiskolában. A teológiát is Nagyszombatban végezte. 1754-ben szentelték pappá. 1755-ben Rozsnyón retorikát, a következő évben a bécsi Theresianumban poétikát adott elő. 1757–8-ban a győri tanárképzőben tanított. Utána tizenegy évig Nagyszombatban az egyházi szónoklattan, Budán a kontroverzia tanára volt. 1761–73-ig minden állomáshelyén első munkaként a történelem szerepelt kisebb feladatokkal összekötve, így Budán, Bécsben, Székesfehérváron, Komáromban és 1768-tól Pozsonyban. A feloszlatás után is ott maradt, és a volt rendházban lakott két jezsuita történésszel, Kaprinay Istvánnal és Wagner Károllyal. Amikor 1777-ben a nagyszombati egyetem Budára költözött, Pray másodkönyvtáros, 1782–90 között pedig igazgató lett. Segítői voltak Schönwisner István és Wagner Károly. Mindhárman tanítottak az egyetemen, Pray diplomatikát oktatott. 1790-ben nagyváradi kanonok lett, haláláig azonban Pesten maradt. A hunok történetének tárgyalásánál Pray felhasználta a kínai forrásokat is. A magyar királyok történetét I. Ferdinándig (1564) írta meg, és kronológiájukban számos javítást eszközölt. A Habsburg-uralkodókkal működésének elején még nem foglalkozott, mert nem kapta meg az engedélyt a források korlátlan használatára. Ehelyett középkori témákhoz nyúlt, és megírta több magyar szent életrajzát. Amikor Árpád-házi Szent Margitét írta, az egyik középkori kódexben egy magyar nyelvű gyászbeszédre akadt. Ezzel felfedezte a magyar nyelv legrégibb emlékét, a Halotti beszéd és könyörgést. A kódex azóta az ő nevét viseli. A rend feloszlatása után behatóan foglalkozott a magyar egyházi vezetőkkel és a Habsburg-uralkodókkal. Magyarország eredetéről nagy vitái voltak a piarista Desericzky Imrével és Cetto Benedekkel. Az elbeszélő forrásokat szigorú vizsgálat alá vonta, főleg okiratok bevonásával. Műveiben az események okait és összefüggéseit kereste. Módszerével számos részletkérdést és problémát oldott meg. Sok történész, nem csak katolikus, tartozott köréhez. Tudományos levelezése igen kiterjedt volt, ami szinte pótolta a hiányzó akadémiát és a történelmi folyóiratot. Az Egyetemi Könyvtárban a Collectio Prayana hatvan kötetet tesz ki, de számos kéziratát őrzi a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Jesuitica gyűjteménye is.
M
M: Epistola responsoria ad dissertationem […] Desericii. Nagyszombat, 1762; Annales veteres hvnnorvm, avarvm et hvngarorvm. 5 k. Bécs, 1763–70; Supplementum ad annales veteres. Nagyszombat, 1764; Epistola responsoria ad partem primam […] Cettonis. Nagyszombat, 1768; Vita S. Elisabethae. Nagyszombat, 1770; Dissertatio historico critica de sacra dextera divi S. Stephani. Bécs, 1771; Dissertatio historico-critica de primatu auranae. Bécs, 1773; Dissertationes historico-criticae in annales veteres. Bécs, 1774; Dissertatio historico-critica de Sancto Ladislao. Pozsony, 1774; Dissertationes historico-criticae de sanctis Salomone et Emerico. Pozsony, 1774; Specimen hierarchiae hvngaricae. 2 k. Pozsony–Kassa, 1776; Diatribe in dissertationem […] de S. Ladislao. Pozsony–Kassa, 1777; Index rariorum librorum bibliothecae […] Budensis. 2 k. Buda, 1780–1. Impostvrae CCXVIII. In diss. R. P. B. Cetto, de Sinensivm impostvris. Buda, 1781; G.-i P., Stephani Katona et Danielis Cornides epistolae. Pest, 1784; Taurica iuri Russico a Chatarina II. Pest, 1787; Taurunum auspiciis aug. Josephi II. recuperatum. Pest, 1789; Epistola ad Benedictum Cetto. Pest–Kassa, 1789; Historia controversiarvm de ritibus Sinicis. Pest-Buda–Kassa, 1789; Declaratio sincera […] civis hungari. Pest, 1790; Ad autorem nullitatis animadversionum in libellum. Pest, 1791; Animadversione in libellum, cui titulus: Sola salvifica. H. n., 1791; Commentatio historica de vetere reginas Hvngariae coronandi more. H. n., 1792; Historia regvm Hvngariae stirpis Avstricae. Buda, 1799; Historia regum Hungariae. 3 k. Buda, 1801; Syntagma historicvm de sigillis regvm. Buda, 1805; Commentarii historici de Bosniae, Serviae […] Ed. G. Fejér. Pest, 1890.
Ir
Ir: DHCJ IV. 3215–6; LKKOS 1118–9; MAMŰL IX. 283–8; MÉL II. 440; MKL XI. 247–8; Nom. II. 1276–7; Petrik 1712–1860/III.; Po III/2 16081–99; Po Magyar 1469–88; So VI. 1182–92; St 277–80; Tallay N.: Pray György élete és írói munkássága. Klny. Érsekújvár, 1883; Zelliger 408–14; Zsák I. Adolf: Pray György egy ismeretlen művéről. ItK 12. (1902) 377; Lischerong G.: Pray György születésének kétszázadik évfordulójára. Magyar Kultúra (1923) 1, 33–8; Hóman B.: A forráskutatás és forráskritika története Magyarországon. Bp., 1925; Závodszky L.: Viczay Mihály, a műgyűjtő és Pray György barátsága. KatSzle (1932) 340–56; Lischerong G.: Pray György élete és munkái. Bp., 1937; Paintner M.: Pray György élete. Győr, 1937; Gálos R.: Pray György egykorú életrajza. A győri kereskedelmi leány középiskola Értesítője (1937) 3–12; Lischerong G.: Pray György. 1723–1801. Száz jezsuita arcél II. 526–37; Vértessy M.: Pray György (1723–1801) Könyvtáros 8. (1958) 245–8; Mezey L.: A Pray-kódex keletkezése. MKSz 87. (1971) 109–23; Szilas L.: Quellen der ungarischen Kirchengeschichte aus ehemaligen Jesuitenarchiven. Ungarn-Jahrbuch 4. (1972) 172–89; Sinkovics I.: Pray Gy. Diplomatikája. LK 44–5 (1974) 526–48; Hölvényi Gy.: A magyar jezsuita történetírók és a jezsuita rend. MKSz 90. (1974) 232–48; Vásáry I.: Az őstörténész Pray. ItK 83. (1979) 287–92; Velics III. 81–4; Szilas L.: Pray György (1723–1801). Jezsuiták küldetése 263–4; Szörényi 135–9; Szögi L.: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története. 1635–2002. Bp., 2003.
Születési idő
1723-01-11
Születési hely
Érsekújvár
Belépés ideje
1740-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1758-02-02
Fogadalomtétel helye
Győr
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1754
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1800-09-27
Halálozás helye
Pest
Beszélt nyelvek
magyar

Prekenfeldt Franz

Prekenfeldt Franz
1682. febr. 7. Laibach. Nyelv: német, szlovén. SJ 1697. okt. 21. Bécs. Psz. 1712. Bécs. F. 1715. aug. 15. 4 fog. prof. Zágráb. †1744. szept. 29. Kolozsvár.
Életrajz
Szülővárosából, Laibachból lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után 1700–3 között ott végezte a tanárképzőt és a három év bölcseletet. 1704-ben Grazban matematikát tanult. 1705-ben Zágrábban, 1706–7-ben Laibachban és 1708-ban Linzben tanított középiskolában. A teológiát is Bécsben végezte 1709–12 között. Ott szentelték pappá 1712-ben. Utána Judenburgban volt harmadik probációban. 1714–7-ben Zágrábban retorikát, majd bölcseletet tanított. 1718–20-ban Pozsegában lelkipásztor volt. 1721–2-ben Nagyszombatban, 1723-ban Kassán, 1724–5-ben Grazban matematikát tanított. 1726–7-ben Nagyszombatban kontroverziát és matematikát, 1728–33-ban Kassán kazuisztikát és matematikát adott elő. 1734–44 között Kolozsváron házi lelkiatya volt. Vallásos tárgyú műveket adott ki az ifjúság számára is, valamint két latin nyelvkönyvet írt.
M
M: Manuale horographicum. 2 k. Kassa, 1733–4; Vade mecum piorum adolescentium. Kolozsvár, é. n.; Annus Patronum menstruorum. Kolozsvár, é. n.; Ornata Syntaxis Francisci Wagner aucta. Kolozsvár, 1736; Phrases latinitatis. Kolozsvár, 1737; Lapis lydius. Kolozsvár, 1737; Annus sanctus. Nagyszombat, 1744.
Ir
Ir: Nom. II. 1280–1; So VI. 1192–3; St 280.
Születési idő
1682-02-07
Születési hely
Laibach
Belépés ideje
1697-10-21
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1715-08-15
Fogadalomtétel helye
Zágráb
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1712
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1744-09-29
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
szlovén

Prenthaler János

Prenthaler János
1651. aug. 15. Gát. Nyelv: magyar, szlovák, német. SJ 1669. okt. 14. Trencsén. Psz. 1681. Graz. F. 1687. febr. 2. 4 fog. prof. Sopron. †1719. nov. 12. Esztergom.
Életrajz
A kárpátaljai Gáton született, Pozsonyból lépett be Trencsénben a Társaságba. 1673–5-ben Grazban tanult bölcseletet. Utána 1676-ban Zágrábban, majd 1677-ben Trencsénben tanított grammatikát. 1678–81-ig Grazban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1681-ben. A következő évben Kőszegen grammatikát tanított, majd Judenburgban elvégezte a harmadik próbaévet. 1684–7-ig Sopronban volt a gazdasági ügyek felelőse. 1688-tól három évig a röviddel előbb felszabadult Pécsett házfőnökként vezette az újjáépítést, és 1697-ig magyar és szláv hitszónokként dolgozott ugyanott. 1698-ban Péterváradon volt házfőnök, majd újra Pécsett hitszónok. 1700–1-ben az itáliai Loretóban volt gyóntató. 1702-ben újra Pécsett dolgozott az ortodoxokkal való egyesülésen, majd Szigetváron lett házfőnök. 1704-től két-két évig Esztergomban és Budán volt hitszónok. 1709–11-ben Esztergomban házfőnökként, 1712-ben Grazban házgondnokként és 1713-ban Komáromban hitszónokként működött. 1714-ben Gyöngyösön lett házfőnök, de egy év múlva Esztergomba került lelkipásztornak, ahol 1719-ben meghalt.
Ir
Ir: Nom. II. 1284; Nilles 370–1; Pe 157; Po Magyar 754; Pinzger F.: Prentaller János. Régi jezsuiták Pécsett. Pécs, 1941. 31–2; Fazekas I.: Prentaller János jezsuita „intő levele” Kazsok falu lakóihoz. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 8. (1997) 314–8.
Születési idő
1651-08-15
Születési hely
Gát
Belépés ideje
1669-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1687-02-02
Fogadalomtétel helye
Sopron
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1681
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1719-11-12
Halálozás helye
Esztergom
Beszélt nyelvek
német

Preschern Johann B.

Preschern Johann B.
1677. máj. 30. Radtmannsdorf. Nyelv: német. SJ 1701. okt. 9. Bécs. Psz. belépése előtt. F. 1712. febr. 2. 4 fog. prof. Zágráb. †1735. okt. 28. Laibach.
Életrajz
Az ausztriai Radtmannsdorfban született, Grazból felszentelt papként lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után hitszónokként működött 1704-ben a csehországi Žirečben, 1705–6-ban Laibachban, majd 1707–8-ban Triesztben, ahol bölcseletet is tanított. A bölcselet tanára volt 1709–10-ben Goriziában, 1711–2-ben Zágrábban és 1713–5-ben Grazban. Ezután teológiai tárgyakat tanított: 1716–7-ben Goriziában kazuisztikát, 1718–9-ben Passauban egyházjogot, 1720-ban Bécsben ismét kazuisztikát. 1741-ben Nagyszombatban kezdte meg a szorosan vett teológia tanítását, melyet 1722-ben Bécsben folytatott. Egy év múlva visszatért Nagyszombatba, 1726-ig. Ekkor a teológiai kar dékánja volt egész ott tartózkodása alatt. Ezekből az évekből származnak a Szent Ignác ünnepén mondott latin beszédei, amelyek nyomtatásban is megjelentek. 1727-ben Grazban a Ferdinandeum igazgatója lett. 1728–9-ben Goriziában egyházjogot tanított. 1730–1-ben Leobenben, 1732-től haláláig Laibachban volt házi lelkiatya.
M
M: Exercitationes poeticae. Graz, 1714; Janua Philosophiae. Graz, 1714; Exercitationes rhetoricae. Graz, 1715; Leges impossibilium. Graz, 1715; Panegyricus D. Ignatio. Nagyszombat, 1723; Panegyricus divo Ignatio. Nagyszombat, 1724; Fortior ex casu D. Ignatius Loyola. Nagyszombat, 1725.
Ir
Ir: Nom. II. 1284–5; Petrik 1712–1860/V.; So VI. 1151; St.
Születési idő
1677-05-30
Születési hely
Radtmannsdorf
Belépés ideje
1701-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1712-02-02
Fogadalomtétel helye
Zágráb
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
belépése előtt
Halálozás ideje
1735-10-28
Halálozás helye
Laibach
Beszélt nyelvek
német

Pressul (Praesul) Lénárd

Pressul (Praesul) Lénárd
1581 k. Tri Sliače. SJ 1601. szept. 16. Brünn. Psz. 1612. Graz. F. 1620. júl. 31. Sandomierz. †1637. dec. 21. Turóc.
Életrajz
Huszonegy éves korában, 1602-ben lépett be Brünnben a Társaságba. Próbaideje után egy évig Neuhausenban tanított középiskolában. 1605–7-ben Grazban végezte bölcseleti tanulmányait. Utána Zágrábban tanított középiskolában. Teológiai tanulmányait szintén Grazban végezte, ahol 1612-ben pappá szentelték. 1613–5-ben Alsólendván lelkipásztor volt. 1616–8-ban Homonnán a kollégiumban tanított és lelkipásztori feladatokat látott el. 1619-ben Kassán működött. A következő évekről nincsnek biztos adataink. 1627–9-ben Rákóczi Pálnál lelkipásztorként működött. 1630-ban Nagyszombatban házgondnok és hitszónok volt. 1631–5-ben a nagy nádori misszióban vett részt. 1636-ban újra Nagyszombatban volt lelkipásztor. A következő év végén Turócon halt meg.
Ir
Ir: CPA II. 715.
Születési idő
1581?
Születési hely
Tri Sliače
Belépés ideje
1601-09-16
Belépés helye
Brünn
Fogadalomtétel ideje
1620-07-31
Fogadalomtétel helye
Sandomierz
Papszentelés ideje
1612
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1637-12-21
Halálozás helye
Turóc

Preteli Ignác

Preteli Ignác
1700. aug. 14. Kassa. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1717. okt. 9. Trencsén. Psz. 1729. Kassa. 1735. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1740. szept. 10. Buda.
Életrajz
Szülővárosából, Kassáról lépett be logikusként Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után, 1720-ban Eperjesen tanított grammatikát. 1721–3-ban Kassán tanult bölcseletet. 17245-ben Pozsonyban, 1726-ban Komáromban tanított. 1727–8-ban Nagyszombatban kezdte, majd 1729–30-ban Kassán folytatta teológiai tanulmányait. Itt szentelték pappá 1729-ben. 1731-ben Selmecbányán hitoktató és lelkipásztor volt. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1733–6-ban Kassán bölcseletet tanított. 1737-től haláláig, 1740-ig Budán, a Vízivárosban volt házfőnök, és plébániai feladatokat látott el a környéken. Művei Kassán jelentek meg.
M
M: Tibisci Ungariae fluvii notio. Kassa, 1735; Illustres belli heroes. Kassa, 1736; Laureato honori. Kassa, 1736.
Ir
Ir: Nom. II. 1285; Pe 679; So VI. 1206; St 281.
Születési idő
1700-08-14
Születési hely
Kassa
Belépés ideje
1717-10-09
Belépés helye
Trencsén
Halálozás ideje
1740-09-10
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
szlovák

Prileszki János

Prileszki János
1709. márc. 16. Prilesz. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1724. okt. 9. Trencsén. Psz. 1737. Bécs. F. 1742. aug. 15. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1790. okt. 25. Trencsén.
Életrajz
Trencsénben lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1728-ban Esztergomban tanított. A bölcselet első két évét Nagyszombatban, a harmadikat 1731-ben Grazban végezte. Utána egy évig Győrben, két évig Kassán tanított a középiskolában. 1735–8-ban Bécsben teológiát, a következő évben Grazban egyházjogot tanult. 1737-ben Bécsben pappá szentelték. Rendi képzését a harmadik próbaévvel Besztercebányán fejezte be. 1741–4-ben Nagyszombatban előadta a teljes bölcseleti kurzust. Utána Grazban két évig kontroverzteológiát tanított. 1747-ben Nagyszombatba került, ahol egy évig szentírástant tanított, utána került a dogmatikai tanszékre 1755-ig. 1747-ben a bölcsészeti, 1749–55-ben a teológiai kar dékánja, 1756–9-ben az egyetem kancellárja volt. Ezzel befejezte tanári működését. A következő két évben a bécsi magyar szeminárium, a Pázmáneum igazgatója volt. Utána újra kancellár lett Nagyszombatban. 1765–6-ban a kassai nyomda vezetője volt. 1767-ben Budán, 1768-tól Nagyszombatban és 1771-től Kassán volt rektor. A Társaság feloszlatása után Trencsénbe vonult vissza. Egyes adatok szerint belépett a piarista rendbe. Erre a rend forrásaiban nincs adat, az azonban biztos, hogy ott halt meg, és a piarista templomban temették el nagy pompával a rendház diáriuma szerint. Még jezsuita korában több művet kiadott: kiemelkedőek a magyar szentek kétkötetes életrajza, valamint alapos dogmatikai tankönyvei a szentségekről, a bűnbánat szentségéről, a Szentháromságról. Igazi szakterülete azonban a patrisztika volt. A szentatyák nyomdatechnikailag is elsőrangú kiadását az első két keresztény századdal kezdte és többek között Iréneusz, Ciprián, Cirill, Jusztinusz és Nagy Szent Leó műveivel folytatta.
M
M: Historia Mariana brevi metro concinnata. Kassa, 1733; Eloquentia pathetica. Kassa, 1734; Annales compendiarii regum et rerum Syriae. Bécs, 1744; Acta sanctorum Ungariae. (Sem. 1.). Kassa, 1744, Győr 1745, Nagyszombat, 1749, Sem. 2. Nagyszombat, 1744, Győr 1745, Sem. 1–2. Nagyszombat, 1745; Tractatus theologicus de sacramentis. Nagyszombat, 1753, 1765; Notitia sanctorum patrum. Nagyszombat, 1753, 1760; Tractatus theologicus de Deo uno et trino. Nagyszombat, 1754; Tractatus theologicus de poenitentia. Nagyszombat, 1755, 1759; Theologicorum prolegomenorum libri duo. Bécs, 1760; Sancti Cypriani […] acta et scripta. Nagyszombat, 1761; Acta et scripta Sancti Theophili […] et Minutii Felicis. Nagyszombat, 1764; Acta et scripta ss. Cornelii, Firmiliani, Pontii et Victorini. Kassa, 1765; Acta et scripta s. Irenaei. Kassa, 1765; Sancti Justini philosophi et martyris acta et scripta. Kassa, 1765; Trias priscorum patrum. 3 k. Pest, 1766; Acta et sripta sanctorum Gregorii Neocaesariensis […] Kassa, 1766.
Ir
Ir: DHCJ IV. 3231–2; LKKOS 1121–2; MAMŰL IX. 308–9; MKL XI. 271 Nom. II. 1288; Pe 796; Petrik 1712–1860/III. V; So VI. 1226–7; St 281–2; Szi XI. 153–6. Diarium domus Trenchinensi. 1776–1800, 205; Zelliger A.: Pantheon Tyrnaviense bibliographicam continens recensionem operum typis Tyrnaviensibus aa. 1578–1930 editarum. Nagyszombat, 1931; Hermann E.–Artner E.: A hittudományi kar története. 1635–1935. Bp., 1938; Szilas L.: Prileszki János (1709–1790). Jezsuiták küldetése 253–4.
Születési idő
1709-03-16
Születési hely
Prilesz
Belépés ideje
1724-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1742-08-15
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1737
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1790-10-25
Halálozás helye
Trencsén
Beszélt nyelvek
szlovák

Primik János

Primik János
1543. Magyarország. Nyelv: német. SJ 1560. okt. 14. Bécs. Elb. 1563. Bécs.
Életrajz
1543-ban született Magyarországon, és Bécsben 1560-ban lépett be a Társaságba. Újoncidejének második évét 1562-ben Nagyszombatban töltötte. Utána Bécsben tanult középiskolában, amikor elküldték a Társaságból.
Ir
Ir: CPA I. 757; Péteri 236.
Születési idő
1543
Születési hely
Magyarország
Belépés ideje
1560-10-14
Belépés helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Prinz Andreas

Prinz Andreas
1809. nov. 24. Kašperské Hory. Nyelv: német. SJ 1838. júl. 18. Psz. belépése előtt. F. 1852. aug. 15. 4 fog. prof. †1871. márc. 15. Bécs.
Életrajz
1838-ban világi papként lépett be a Társaságba. 1840-ben az ausztriai Linzben bölcselettel foglalkozott. A következő évtől ugyanott két évig matematikát tanított. 1849-ben Észak-Amerikába hajózott, ahol két évet töltött New Orleansban és Alabamában. Európába visszatérve egy-egy évig népmisszionárius volt a németországi Münsterben és Innsbruckban. 1853-tól a cseh Litoměřicében egy évig tanított, majd lelkipásztor lett. 1858–60-ban Pozsonyban, a következő évben a bécsi Kalksburgban volt népmisszionárius. Utána egy évet Franciaországban töltött. 1863–7 között Linzben, Innsbruckban és Pozsonyban volt hitszónok, majd két évig a galíciai rendtartományban élt. Visszatérve Bécsben házgondnok lett, ahol hamarosan meghalt.
M
M: Kurze Geschichte […] des Wallfahrtsortes Mariaschein. Meissen, 1855.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 3641; MJTN 186; So VI. 1232.
Születési idő
1809-11-24
Születési hely
Kašperské Hory
Belépés ideje
1838-07-18
Fogadalomtétel ideje
1852-08-15
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
belépése előtt
Halálozás ideje
1871-03-15
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Prionius Adam

Prionius Adam
1574 k. Kalisz. Nyelv: lengyel. SJ 1593. máj. 15. Brünn. Psz. 1606. F. 1616. nov. 11. 4 fog. prof. Bécs. †1637. ápr. 14. Neisse.
Életrajz
A lengyelországi Kaliszban született, Brünnben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1596–7-ben Turócon grammatikát tanított. 1598–9-ben Grazban tanult bölcseletet. 1601–2-ben Sellyén tanított, ezt követően nem dolgozott többé Magyarországon. A sziléziai Neissében halt meg 1637-ben.
Ir
Ir: CPA I. 757.
Születési idő
1574?
Születési hely
Kalisz
Belépés ideje
1593-05-15
Belépés helye
Brünn
Fogadalomtétel ideje
1616-11-11
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1606
Halálozás ideje
1637-04-14
Halálozás helye
Neisse
Beszélt nyelvek
lengyel

Pruneder Christian

Pruneder Christian
1651. márc. 16. Passau. Nyelv: német. SJ 1673. okt. 8. Trencsén. Psz. 1682. Bécs. F. 1685. febr. 2. C. sp. Varasd. †1704. máj. 25. Žireč.
Életrajz
Passauban született, végzett bölcsészként Linzből lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után 1676–7-ben Kremsben és 1678-ban a bécsi professzusházban tanított. 1679–80-ban Nagyszombatban, 1681–2-ben Bécsben tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1682-ben. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1684–7-ben Varasdon hitszónok, 1688-ban Sopronban lelkipásztor, valamint börtön- és kórházlelkész volt. Következő állomáshelyein fő munkaterülete a hitszónoklat volt: 1689–92: Kőszeg, 1693–5: Sopron, 1696: Varasd, 1697–1701: Győr, 1702–3: Žireč, ahol meghalt.
Ir
Ir: Nom. II. 1296; Pe 209; So VI. 1252; St 283.
Születési idő
1651-03-16
Születési hely
Passau
Belépés ideje
1673-10-08
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1685-02-02
Fogadalomtétel helye
Varasd
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1682
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1704-05-25
Halálozás helye
Žireč
Beszélt nyelvek
német

Puchperger Márton

Puchperger Márton
1715. aug. 5. Eger. Nyelv: magyar, német. SJ 1733. okt. 14. Trencsén. Psz. 1747. Nagyszombat. F. 1751. febr. 2. 4 fog. prof. Székesfehérvár. †1796. okt. 24. Győr.
Életrajz
Szülővárosából, Egerből lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1737-ben Székesfehérváron grammatikát tanított. 1738–40-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. 1741-ben Gyöngyösön, 1742–3-ban Egerben tanított középiskolában. 1744–7-ben végezte szintén Nagyszombatban a teológiát. 1747-ben szentelték pappá. Utána Nagyváradon hitszónok volt. 1749-ben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1750-ben Bécsben a Theresianumban a bölcsészek és joghallgatók felügyelője volt. 1751-ben Székesfehérváron népmisszionáriusként dolgozott. 1752-ben Kolozsváron bölcseletet tanított. A következő évben Budán magyar ünnepi hitszónok volt. 1754–5-ben Kassán bölcseletet, 1756–7-ben Győrben, 1758-ban Budán kontroverziát tanított. 1759–62-ig Rómában a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója volt. 1763–5-ben Nagyszombatban szentírástant tanított. A következő két évben Besztercebányán a harmadik próbaévet végzők igazgatója volt. 1768–70-ben Budán a rektori és plébánosi hivatalt látta el. 1771-ben Pozsonyban könyvcenzor volt. 1772–3-ban Nagybányán volt házfőnök. A Társaság feloszlatása után Győrben élt haláláig, 1796-ig.
M
M: Dissertatio physica de corpore. Kassa, 1752; Dissertatio physica de motu corporum. Kassa, 1753; Dissertatio physica de causis motuum in corporibus. Kassa, 1754; Tentamen publicum de physica generali. Kassa, 1755.
Ir
Ir: MKL XI. 316–7; Nom. II. 1303; Pe 974; Petrik 1712–1860/VII; So VI. 1230; St 283; Szi XI. 202–3; Monay 144–6.
Születési idő
1715-08-05
Születési hely
Eger
Belépés ideje
1733-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1751-02-02
Fogadalomtétel helye
Székesfehérvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1747
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1796-10-24
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
német

Puhl József

Puhl József
1903. márc. 17. Katymár. SJ 1926. júl. 30. Érd. F. 1936. aug. 15. †1979. szept. 17. Mizserfa.
Életrajz
1926–9 között Érden volt testvérnovícius. 1929–34 között Kalocsán házi mindenes a kisszemináriumban. 1935–7 között a szegedi kollégiumban betegápoló és bevásárló. 1938–42 között a pesti rendházban templomgondnok, házi kísérő, borbély és ruhatáros. 1943–7 között Kalocsán templomgondnok, portás, ruhatáros és házi mindenes. A szétszóratás után különféle helyeken dolgozott. A mizserfai szociális otthonban érte a halál.
Ir
Ir: Pálos 187; MJTN 187.
Születési idő
1903-03-17
Születési hely
Katymár
Belépés ideje
1926-07-30
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1936-08-15
Halálozás ideje
1979-09-17
Halálozás helye
Mizserfa

Puppikhoffer Ágoston

Puppikhoffer Ágoston
1734. aug. 25. Lócs. Nyelv: magyar, német. SJ 1751. okt. 17. Bécs. Psz. 1764. Nagyszombat. F. 1769. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1783. ápr. 9. Buda.
Életrajz
Lócson született, Kőszegről lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Budán tanított grammatikát. 1755–6-ban Nagyszombatban tanult bölcseletet. Utána 1757-ben Kőszegen, 1758–60-ban Győrben, 1761-ben Budán tanított középiskolában. 1762–5-ben Nagyszombatban teológiát tanult. 1764-ben szentelték pappá. 1766-ban Nagyszombatban konviktusi nevelő volt. A következő évben Egerben végezte a harmadik próbaévet. 1768–9-ben Kassán, 1770–3-ban Nagyszombatban középiskolában tanított. A feloszlatás után az esztergomi főegyházmegye papja lett. Nagyszombatban és Budán esztétikát tanított.
M
M: Panegyris D. Francisco Xaverio. Nagyszombat, 1761; Pindari Olympia. 2 k. Buda, 1779.
Ir
Ir: Nom. II. 1305; Po Magyar 1489; So VI. 1305–6; St 284; Szi XI. 254–5.
Születési idő
1734-08-25
Születési hely
Lócs
Belépés ideje
1751-10-17
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1769-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1764
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1783-04-09
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
német

Purchardt Johann

Purchardt Johann
1681. nov. 5. Rudolf. Nyelv: német. SJ 1689. okt. 10. Bécs. Psz. 1712. Bécs. F. 1715. febr. 2. 4 fog. prof. Buda. †1727. aug. 23. Pozsony.
Életrajz
Az ausztriai Rudolfban született, Grazból lépett be Bécsben a Társaságba. 1701-ben ugyanott elvégezte a tanárképzőt. 1702–4-ben Grazban bölcseletet tanult. 1705-ben Zágrábban, 1706-ban Laibachban, 1707-ben Steyrben, 1708-ban Kremsben tanított. 1709–12-ben Bécsben teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1712-ben. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1714-ben Kassán retorikát tanított. 1715-ben Nagyszombatban, 1716–7-ben Budán, 1718-ban Laibachban, 1719-ben Klagenfurtban bölcseletet adott elő. 1720-ban Goriziában, 1721–3-ban Laibachban kazuisztikát tanított. 1724-ben Klagenfurtban házgondnok és kazuisztikatanár, 1725-ben Kremsben, 1726-ban Budán házgondnok volt. 1727-ben Pozsonyban a házi lelkiatya feladatát látta el, a kollégiumban pedig kazuisztikát tanított.
M
M: Rhetoricum triplex causarum triplici exemplo illustratum. Kassa, 1714.
Ir
Ir: Nom. II. 1305–6; So VI. 1308; St 285.
Születési idő
1681-11-05
Születési hely
Rudolf
Belépés ideje
1689-10-10
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1715-02-02
Fogadalomtétel helye
Buda
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1712
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1727-08-23
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
német