461 – 480 / 1554 megjelenítése

Hernáth Péter

Hernáth Péter
1539 k. Gerde. Nyelv: magyar. SJ 1558. szept. 25. Bécs. Psz. 1564. okt. 16. Dillingen. †1567. máj. 9. Nagyszombat.
Életrajz
A Baranya megyei Gerdéről származott. Kaniziusz Szent Péter vette fel Bécsben a Jézus Társaságába, és küldte rögtön Rómába a próbaidő elvégzésére. P. Jerome Nadal kérdőíveinek feleletében írta, hogy javairól nem mondott le, mert a törökök mindenüket elvették, de lehet, hogy szülei még élnek. Példája lehet a korabeli jezsuita hivatásoknak Közép-Európa egyes területeiről. Tanulmányait Rómában kezdte. 1564-ben a bajorországi Dillingenbe küldték tanítani. Meg kellett tanulnia németül, mert – mint a Jézus Társaság titkára írta – csak úgy lehet majd rektor. A róla szóló jelentések kiemelik, hogy jó bölcsész és teológus. 1564-ben Dillingenben szentelték pappá, és avatták a teológia doktorává. 1566-ban Nadal kérte Rómában, hogy nevezzék ki dillingeni rektornak. Az 1561-ben alapított nagyszombati kollégium azonban nagy nehézségekkel küzdött. Ezért Nadal mint rendi komisszárius, Hernáthot Nagyszombatba küldte rektornak. Rövid időn belül sikerült jobb viszonyokat teremtenie a helyi klérus és lakosság, valamint a jezsuiták között. 1567 tavaszán azonban a kollégium a város nagy részével együtt tűzvész martaléka lett. Röviddel utána Hernáth is meghalt. Így a rendfőnök, Francisco de Borja számára nem maradt más hátra, mint a kollégium feladása.
Ir
Ir: CPA I. 690; DHCJ II. 1910–1; Po Magyar 976; Gyenis A.: Ki volt az első magyar jezsuita? (Emlékezés P. Hernáth Péterre). Magyar Kultúra 28. (1941. július 5–20.) 13–4, 18–9; Uő: Hittel és tudással. Bp., 1942. 1217. Péteri; Petruch A.: Hernáth Péter. BMJ 1978. 5–7.
Születési idő
1539?
Születési hely
Gerde
Belépés ideje
1558-09-25
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1564-10-16
Papszentelés helye
Dillingen
Halálozás ideje
1567-05-09
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Hero Gregorius

Hero Gregorius
1541 k. Alkmaar. Nyelv: holland. SJ 1559. máj. 21. Róma. Psz. 1577. Brixen-Bressanone. F. 1590. jún. 7. C. sp. Luzern. †1601. márc. 1. München.
Életrajz
A hollandiai Alkmaarban született, 1559-ben Rómában lépett be a Társaságba. 1560–1-ben Bécsben retorikát tanult. A nagyszombati kollégium alapításától kezdve (1561) három évig ott tanított, onnan a felsőnémet rendtartományba került. 1577-ben szentelték pappá Bressanone-Brixenben és 1601-ben Münchenben halt meg.
Ir
Ir: CPA I. 691.
Születési idő
1541?
Születési hely
Alkmaar
Belépés ideje
1559-05-21
Belépés helye
Róma
Fogadalomtétel ideje
1590-06-07
Fogadalomtétel helye
Luzern
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1577
Papszentelés helye
Brixen-Bressanone
Halálozás ideje
1601-03-01
Halálozás helye
München
Beszélt nyelvek
holland

Herpy Károly

Herpy Károly
1897. aug. 20. Bp. SJ 1915. júl. 29. Nagyszombat. F. 1929. febr. 2. Taming. †1945. júl. 9. Sanghaj.
Életrajz
Bp.-en reál- és felsőkereskedelmi iskolát végzett. Majd Svájcban órásnak tanult, de az I. világháború kitörése miatt haza kellett térnie. A Társaságba való belépése után elvégezte a nagyszombati noviciátust, majd Kalocsán tanulta a filozófiát. Innen a kommunisták elűzték, előbb Bécsben, majd Innsbruckban folytatta tanulmányait. Mivel engedélyt kapott, hogy a tamingi kínai misszióba menjen, a teológiát a belgiumi Enghienben végezte, ahol a francia nyelvet gyakorolta. 1926-ban Innsbruckban szentelték pappá. 1928-ban Kínába ment, előbb Tiencsienben tanult kínaiul, majd 1929-től Tamingban már imaiskolát vezetett, és szentírástant tanított a jezsuita középiskolában. 1933-ban Kajcsouba került, a következő évben pedig már Csingfong esperese, a kerület főnöke lett. A háborús események miatt el kellett hagynia állomáshelyét, Sanghajban hunyt el.
Ir
Ir: MKL IV. 73, MJTN 90; Miklósi L.: Herpy Károly. Katolikus magyar hithirdetők. Bp., 1934. 112–4.
Születési idő
1897-08-20
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1915-07-29
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1929-02-02
Fogadalomtétel helye
Taming
Halálozás ideje
1945-07-09
Halálozás helye
Sanghaj

Hersching Dániel

Hersching Dániel
1732. szept. 14. Pécs. Nyelv: magyar. SJ 1748. okt. 17. Bécs. Psz. 1762. Graz F. 1766. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1802. jún. 6. Nyitra.
Életrajz
Pécsett született és Nagyszombatból lépett be a bécsi újoncházba. A próbaévek után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. Rögtön utána Bécsben két évig bölcseletet tanult. 1754-től három évig Pozsonyban és egy évig Nagyszombatban a középiskolában tanított. 1758–9-ben Bécsben P. Scherffernél matematikát tanult. 1760-ban Grazba került a teológia elvégzésére. 1762-ben szentelték pappá. 1764-ben a bécsi Theresianumban lett nevelő. A következő évben Judenburgban volt a harmadik probációban. 1766–7-ben újra a Theresianumban működött mint nevelő és a magyar nyelv tanára. 1768–9-ben Nagyszombatban bölcseletet és a következő évben egyház- és világtörténelmet tanított. 1771-től a Társaság feloszlatásáig Rómában a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója volt. Onnan hazatért, és az esztergomi egyházmegye papja lett. Pozsonyban censor és az elemi iskolák igazgatója, 1777-től Pécsett kanonok és plébános, 1788-tól Nyitrán nagyprépost, majd 1790-ben választott püspök lett. Ott halt meg 1802. június 6-án.
M
M: Tentamen publicum ex praelectionibus metaphysicis. Nagyszombat, 1768; Salutatio in Ujlak die 26. Febr. 1790 […] ad […] Nicolaum Forgács. Nagyszombat, 1790.
Ir
Ir: MKL IV. 785; Nom. I. 550; Petrik 1712–1860/V; Po Magyar 748; Monay 147–8.
Születési idő
1732-09-14
Születési hely
Pécs
Belépés ideje
1748-10-17
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1766-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1762
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1802-06-06
Halálozás helye
Nyitra
Beszélt nyelvek
magyar

Hertl Ignác

Hertl Ignác
1704. dec. 31. Szakolca. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1721. okt. 27. Bécs. Psz. 1735. Nagyszombat. F. 1741. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1775. Kőszeg.
Életrajz
Szakolcán született, Budáról lépett be a bécsi újoncházba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1725–7-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána Sopronban három évig grammatikát tanított. 1731-től folytatta tanulmányait előbb Bécsben, ahol egy évig matematikát, majd két évig teológiát tanult. A másik két évet Nagyszombatban végezte. 1735-ben szentelték pappá. Rendi képzését Besztercebányán fejezte be a harmadik próbaévvel. 1737–8-ban Nagyszombatban matematikát tanított, és helyettes házgondnok is volt. A következő évben Bécsben dialektikát adott elő és a Pázmáneum növendékeinek lelkiatyja volt. 1740-től újra Nagyszombatban működött három évig matematikatanárként. Onnan Budára került, és dialektikát, fizikát, metafizikát és matematikát tanított. A következő négy évből csak azt tudjuk az évi katalógusokból, hogy 1747-ben a váci püspök gyóntatója és tanácsadója volt, valószínűleg a másik három évben is. 1750–2-ben Károly főhercegnél szolgált mint tábori lelkész. 1753–8-ban Kassán működött négy évig mint matematikatanár és a tábori lelkész segítője, két évig pedig mint a nemesi konviktus igazgatója. 1759-ben Pécsett házi lelkiatya és a következő évben házgondnok volt. 1761-től a Társaság feloszlatásáig Kőszegen dolgozott. Három évig házgondnok volt, tíz évig könyvtáros és mellette hat évig házi lelkiatya, és egész ott tartózkodása alatt magyar–német lelkipásztor. A Társaság megszűnése után is Kőszegen maradt, ahol két évvel később halt meg.
M
M: Elementa arithmeticae numericae et literalis. Kassa, 1753.
Ir
Ir: MKL IV. 785; Nom. I. 551; Petrik 1712–1860/II; Po Magyar 620; So IV. 317; St 135; Szi IV. 807–8; Sárközy P.: Hertl Ignác (1703–1775). Nagyszombati régi matematikusok. Pannonhalma, 1933. 243–4.
Születési idő
1704-12-31
Születési hely
Szakolca
Belépés ideje
1721-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1741-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1735
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1775
Halálozás helye
Kőszeg
Beszélt nyelvek
szlovák

Hevenesi (Hitter) János

Hevenesi (Hitter) János
1919. szept. 5. Érd. Nyelv: magyar. SJ 1937. aug. 14. Bp. Psz. 1947. jún. 22. Szeged. F. 1973. nov. 13. †2017. júl. 25.
Életrajz
1937–40 között a zugligeti Manrézában skolasztikus novícius, majd retorikus volt. 1940–3 között Kassán filozófiát tanult, 1944-ben Kalocsán volt magiszter. 1944–8 között Szegeden teológiát tanult. A következő éveket újból a Manrézában töltötte, először a terciát végezte, majd lelkész és lelkigyakorlat-vezető lett. A szétszóratás után 1950-ben a pécsi egyházmegyébe került, először Medinán kihelyezett lelkész, majd az állami eltávolítás után, 1952-től Szekszárdon, 1955-től Iváncsán harangozó és pénzbeszedő. 1957 januárjától 1958 júniusáig, azaz az állami engedély visszavonásáig, Szekszárdon volt káplán. 1958-tól Ráckeresztúrra került mint sekrestyés és pénzbeszedő. 1960-ban a csákvári tüdőszanatóriumban gyógyult, majd 1961-től a pannonhalmi szociális otthonban élt a betegek és öregek lelkigondozójaként. Közben rövid ideig a Szolgálat folyóirat klagenfurti szerkesztőségében dolgozott. 1983-tól a leányfalusi Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban tartott rendszeresen lelkigyakorlatokat. 1986-tól Makkosmárián volt lelkész, 1992-től Leányfalun a lelkigyakorlatos ház igazgatója volt. 1997-től a pesti Jézus Szíve-templomban lelkész.
M
M: Akik Krisztus követségében járnak. Bp., 1981; Gondviselésszerű véletlenek sorozata. ÜJV 201–14; Akit keresztül szúrtak. Bp., 1990; Az Egyház új szentje: Szent Colombiere Kolos jezsuita atya. Kecskemét, 1992; Szükség van rád! Pécs, 1993; Erős lélek – törékeny testben. Berta Ferenc lelkipásztor élete. Kecskemét, 1998; Ima és Szolgálat. Kecskemét, 1995; Szentolvasó a papi hivatásokért. Kecskemét, é. n.; Megőrzöd életem. Bp., 2013.
Ir
Ir: MJTN 90; Miklósházy 31–2.
Születési idő
1919-09-05
Születési hely
Érd
Belépés ideje
1937-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1973-11-13
Papszentelés ideje
1947-06-22
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
2017-07-25
Halálozás helye
Budapest
Beszélt nyelvek
magyar

Hevenesi Gábor

Hevenesi Gábor
1656. márc. 24. Miske. Nyelv: magyar. SJ 1671. okt. 23. Leoben. Psz. 1685. ápr. 21. Graz. F. 1689. aug. 15. 4 fog. prof. Bécs. 1712–4: tartományfőnök. †1715. márc. 11. Bécs.
Életrajz
Miskén született, Sopronból lépett be a leobeni újoncházba. A próbaidő után Győrben tanított grammatikát. 1675–7-ben Bécsben bölcseletet tanult, majd négy évig Győrben tanított a középiskolában. A teológiai tanulmányokat 1682–5-ben Grazban végezte, a harmadik próbaévre Judenburgba került. 1687–90-ben Bécsben bölcseletet tanított. Utána egy évig Grazban volt a kontroverzia tanára. Majd visszakerült Bécsbe; 1792-ben kazuisztikát és kontroverziát tanított, és a bölcsészeti kar dékánja volt. 1692–1703-ban a Szent Anna újoncházban a rektori és újoncmesteri hivatalt töltötte be. Utána négy évre a kollégium rektora lett. 1707–10 között a bécsi Pázmáneum rektora volt. 1711–4-ben az osztrák rendtartományt vezette. 1715-ben a bécsi professzusház főnöke volt, amikor meghalt. Igen tehetséges volt az adminisztrációban, az ifjúság gondozása és a kulturális tevékenység megszervezése terén. Tízéves újoncmesteri ideje alatt a házat és a templomot Bécs egyik lelki központjává fejlesztette. Keresett gyóntatója volt az ifjúságnak és az idősebb híveknek egyaránt. A rendszeres gyóntatást nem adta fel tartományfőnöki működése alatt sem. A források szerint évente 20 ezer gyónást hallgatott. A bécsi rendházakat és templomokat, ahol elöljáró volt, teljesen megújította. Az egyetemi templom kifestésére a jezsuita Andrea Pozzót nyerte meg, aki aztán haláláig ezen a munkán dolgozott. Főleg Kollonich Lipót bíboroson keresztül befolyással volt az erdélyi ortodoxok és a katolikus egyház egyesülésére. A magyar történettudomány is sokat köszönhet neki. Egy felhívást tett közzé a régi iratok felkutatására valószínűleg nyomtatásban. A gyűjtéshez gyakorlati útmutatót is adott, mely bizonyítja történeti érzékét és munkamódszerét. Kollonich Lipót bíborostól, aki a kamara elnöke volt, megkapta az engedélyt a kutatásra és a másolásra annak levéltárában. Cseles Márton jezsuitát Rómába küldte, aki mint a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója másolta az okiratokat a vatikáni levéltárban. A gyűjtemény több mint száz kötetet tesz ki. Nagyon hatásos és keresett lelki író is volt. Az ifjúságnak szóló műveiben hajlik a túlzásokra. Azt a benyomást kelti, hogy a megszentesülés útja a „menekülés a világtól” és a „menekülés a családtól”. Legkeresettebb művei voltak sok kiadással és fordítással Ars bonae mortis (a jó halálról), Flores Indici (a missziókról), és Scintillae Ignatianae (szövegek Loyolai Szent Ignác írásaiból az év minden napjára).
M
M: Diarium adolescentis studiosi. Graz, 1684; Calendarium Marianum e victoriis contra gentiles. Graz, 1685; Aucupium innocentiae. Graz, 1685; Parvus Atlas Hungariae. Bécs, 1690, München, 1976; Philosophia de re bellica. Bécs, 1690; Meteora rationibus et experimentis physicis illustrata. Bécs, 1690; Philosophia sacra. Bécs, 1690; Speculum innocentiae, sive Vita B. Aloysii Gonzagae. Graz, 1690; Ungaricae sanctitatis indicia. Bécs–Nagyszombat, 1692 (magyarul: Régi magyar szentség avagy ötvenöt magyar szent és boldog. Ford. Sinkó F. Bp., 1988); Flores Indici. Bécs, 1694, Bilbaõ, 1951; Ars bonae mortis. Milánó, 1695; Scintillae Ignatianae. Milánó, 1705, Milánó, 1961; Cura habituati, sive peccati exterminium. Milánó, 1707; Quadragesima Christo patienti sacra. Milánó, 1710; Ephemerides piarum ephemeridum. 2 k. Nagyszombat, 1714–7; Cura innocentiae. Köln, 1717; Modus materiae conquirendae pro Annalibus ecclesiasticis Regni Hungariae continuandis. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 6. (1973) 148–52; Collectio Hevenesiana. Catalogus MSS Bibl. Universit. Budapestiniensis (1910) 395–700; Citaty a reflexe k dennimu zamysleni. Róma, 1982.
Ir
Ir: Guilhermy I. 218–20; LKKOS 479–80; MAMŰL IV. 120–1; MKL IV. 808–10, Nom. I. 455–6; Petrik 1712–1860/II; Po III/2. 8766–77; Po Magyar 977–84; RMK II. 1718, 2080; So IV. 342–60; St 136–9; Szi IV. 835–41; ÚMÉL III. 264–5; Velics I. 15, III. 31–4; Péterfy S.: Hevenesi Gáborról. Család és Iskola 32. (1906) 98–100; Hóman B.: Kishevenesi Hevenesi Gábor, a magyar történeti forráskutatás első szervezője. Klny. Bp., 1925; Hille A.: Hevenesy Gábor meteorológiája. Időjárás 30. (1926) 37–9, 75–7; Bangha 165; Pintér J.: Hevenesi Gábor. A magyar irodalom története I. Bp., 1938. 369–70; Hóman B.: Történetírás és forráskritika. Bp., 1938, II. 337–51; Bangha B.: Hevenesi Gábor. A 400 éves Jézustársaság. Bp., 1940. 244; Gerendás E.: Hevenesi Gábor. Száz jezsuita arcél. II. 450–69; Müller L.: Hevenesi Gábor. A Jézus Szíve tisztelet története. Bp., 1944. 321–2; Arató P.: P. Gabriel Hevenesi S. I. (1656–1715) eiusque „Scintillae ignatianae”. Róma, 1950 (diss. Gregoriana); Baják M.: Ifjúsági lelkivezető. P. Hevenesi Gábor emléke 1636–1715. Jezsuita Nevelés 1. (1955) 14, 359–62; Fallenbüchl Z.: Az „Atlas Parvus Hungariae”. Térképtudományi Tanulmányok (1956–1958) 153–93; G. Fessard: Étude complementaire sur la sentence ignatienne: „Haec sit prima agendorum regula: sic Deo fide”. La dialectique des Exercices spirituels. Paris, 1956, 405–63; Tarnai A.: Landelinus ifjú. ItK 70. (1966) 166–71; Hölvényi Gy.: A magyar jezsuita történetírók és a jezsuita rend. MKSz 90. (1974) 232–48; Sinkó F.: Régi magyar szentség. Vigilia 41. (1976) 444–50; Fallenbüchl Z.: Hevenesi Gábor. Geodézia és Kartográfia 28. (1976) 218–26; Bartha L. ifj.: A „Parvus Atlas Hungariae”-ról. Bp., 1983; MTermTud 211–2; Hevenesi Gábor. Akadémiai Kislexikon. 1. Bp., 1989. 754; Szilas L.: Hevenesi Gábor (1656–1715). Jezsuiták küldetése. 260–1; Hevenesi Gábor. Encyclopaedia Hungarica. Calgary, 1992. 732; Martinovich S.: Hevenesi Gábor. MUL 158; Bartha L.: Hevenesi Gábor. Magyar Tudóslexikon. Szerk. Nagy F. Bp., 1997. 383–4; Szelestei N. L.: Hevenesi Gábor. Pannon Enciklopédia: Magyar nyelv és irodalom. Bp., 2000. 247.
Születési idő
1656-03-24
Születési hely
Miske
Belépés ideje
1671-10-23
Belépés helye
Leoben
Fogadalomtétel ideje
1689-08-15
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1685-04-21
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1715-03-11
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
magyar

Hicsoldt Pál

Hicsoldt Pál
1701. jan. 21. Szamaróc. Nyelv: szlovák. SJ 1719. okt. 9. Bécs. Psz. 1731. Nagyszombat. F. 1737. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1752. febr. 18. Kassa.
Életrajz
Komáromból lépett be a bécsi újoncházba. A próbaidő után 1722-ben Eperjesen grammatikát tanított. 1723–5-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult, majd ugyanott három évig középiskolában tanított. A teológiát is Nagyszombatban végezte. Ott szentelték pappá 1731-ben. 1733-ban Grazban kánonjogot tanult. Rendi képzését a harmadik próbaévvel fejezte be 1734-ben. 1735-ben a vándor népmisszionáriusok (missionari vagi) csoportjában dolgozott. 1736-ban Nagyszombatban, 1737-től Kassán előbb előadta a hároméves bölcseleti kurzust, majd két évig kontroverziát és egy évig kánonjogot tanított, de a tanítás mellett részt vett a lelkipásztori munkában is. Dolgozott a börtön-, menhely- és kórházpasztorációban, ami az akkori időket tekintve kifejezetten szociális munkát jelentett. 1743–6 között nagyszombati lelkipásztori munkáját folytatta főleg a szlovák lakosság körében. A következő három évben Ungváron volt rektor és a gazdasági ügyek intézője. 1750-től haláláig Kassán a konviktust vezette.
M
M: Vetus Hungarorum in Magnam Dominam Pietas. Nagyszombat, 1728; Orbis universi de intemerato Virginis ortu consensus. Nagyszombat, 1730; Panegyricus D. Ivoni dictus. Nagyszombat, 1730; Triumphi Laureati D. J. F. Regis. Kassa, 1738.
Ir
Ir: LKKOS 480–1; MKL IV. 819–20; Nom. I. 557; Petrik 1712–1860/III. V. VII; So IV. 366; St 141; Szi IV. 861.
Születési idő
1701-01-21
Születési hely
Szamaróc
Belépés ideje
1719-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1737-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1731
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1752-02-18
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
szlovák

Hidi Gergely

Hidi Gergely
1674. febr. 14. Szatmár. Nyelv: magyar. SJ 1689. okt. 26. Trencsén. Psz. 1703. Bécs. †1705. márc. 6. Nagyszombat.
Életrajz
Szatmáron született, Kassáról lépett be a trencséni újoncházba. 1692-ben Leobenben elvégezte a tanárképzőt. A hároméves bölcseleti tanulmányokat Bécsben hallgatta. Utána két-két évig Nagyszombatban és Kassán tanított középiskolában. A teológia első két évét 1700–1-ben Nagyszombatban, a másik kettőt Bécsben végezte. Ott szentelték pappá 1703-ban. A következő évben Győrben volt harmadik probációban. 1705-ben Nagyszombatban etikát tanított, amikor meghalt. Fiatalon már három könyvet publikált. A harmadik Mo. híres városairól szól.
M
M: Paraclitus afflictorum. Kassa, 1698; Philosophi Christiani effigies. Lőcse, 1699; Celebriorum Hungariae urbium celebriore […] descripta. Nagyszombat, 1701.
Ir
Ir: LKKOS 481; Nom. 557; Pe 391; RMK II. 1929, 1958, 2081; So IV. 366; St 141–2; Szi IV. 866–7.
Születési idő
1674-02-14
Születési hely
Szatmár
Belépés ideje
1689-10-26
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1703
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1705-03-06
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Hiemer József

Hiemer József
1742. szept. 14. Székesfehérvár. Nyelv: magyar, német. SJ 1758. okt. 14. Trencsén. Psz. 1770. Graz. †1778. aug. Buda.
Életrajz
Szülővárosából, Székesfehérvárról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Győrben volt a tanárképzőben. A kétéves bölcseleti kurzust 1762–3-ban Nagyszombatban végezte. Utána egy évig grammatikát tanított Sopronban. 1765-ben Nagyszombatban szentírási héber és görög nyelvet tanult. Utána egy-egy évig Győrben és Sopronban tanított középiskolában. 1768–71 között végezte Grazban a teológiai tanulmányokat. 1770-ben szentelték pappá. 1772-ben Egerben volt harmadik probációban. A Társaság feloszlatásának évében, 1773-ban a győri tanárképzőben görög nyelvet tanított. A feloszlatás után Budán lett iskolaigazgató. Absalom című drámájának kéziratát (valószínűleg Sopron, 1767) a Pannonhalmi Főkönyvtárban őrzik.
M
M: Messus pastorum in mortem immaturam Aloysii Szuniogli. Nagyszombat, 1765; Kézirat: Drama. Pannonhalma 118 H. 5/1.
Ir
Ir: Nom. I. 558; Pe 1478; So IV. 366; St 142; Staud II. 180–1; Takács 11.
Születési idő
1742-09-14
Születési hely
Székesfehérvár
Belépés ideje
1758-10-14
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1770
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1778-08
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
német

Hingerle Augustin

Hingerle Augustin
1690. aug. 14. Laibach. Nyelv: német, szlovén. SJ 1707. okt. 27. Bécs. Psz. 1720. Graz. F. 1725. febr. 2. 4 fog. prof. 1747–50: tartományfőnök. †1760. márc. 13. Graz.
Életrajz
A szlovéniai Laibachban született és Klagenfurtból lépett be a bécsi újoncházba. 1710–3-között Grazban egy évig a tanárképzőben tanult, majd két évig folytatta bölcseleti tanulmányait. Utána három évig Laibachban és egy évig Klagenfurtban tanított középiskolában. 1718–21-ig a teológiai tanulmányokat is Grazban végezte. Ott szentelték pappá 1720-ban. 1722-ben Judenburgban volt harmadik probációban. 1713-ban Grazban etikát tanított. Tanárságát Bécsben folytatta 1724–6-ban, majd Grazban 1730-ig. Ezt követően Bécsbe került, s ott működött több mint húsz évig mint egyetemi tanár és elöljáró. 1731-től egy évig kontroverziát és kazuisztikát, majd nyolc évig dogmatikát tanított. 1741-ben tanulmányi főnök és könyvtáros lett. 1742–4-ben rektorrá és egy évre újra tanulmányi főnökké nevezték ki. 1746–7-ben a bécsi professzusház elöljárója és a tábori lelkészek főnöke lett. 1748–50-ben az egész rendtartományt kormányozta. 1751–4-ben újra a professzusház és a tábori lelkészek felelőse volt. 1755–7-ben Passauban és 1758-tól haláláig Grazban rektorként működött. Az osztrák rendtartomány nagy elöljárói közé tartozott.
M
M: Theses theologicae de augustissimo Verbi incarnati mysterio. Nagyszombat, 1739.
Ir
Ir: Nom. I. 563; Petrik 1712–1860/V; So IV. 394–5; St 143.
Születési idő
1690-08-14
Születési hely
Laibach
Belépés ideje
1707-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1725-02-02
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1720
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1760-03-13
Halálozás helye
Graz
Beszélt nyelvek
szlovén

Hippich István

Hippich István
1841. márc. 21. Csonoplya. Nyelv: magyar. SJ 1882. okt. 31. St. Andrä. Psz. belépése előtt. F. 1894. aug. 15. C. sp. †1922. dec. 16. Szatmárnémeti.
Életrajz
A Bács megyei Csonoplyán született. Világi papként lépett a Társaságba 1882-ben az osztrák St. Andräban. 1885-től Kalocsán teológiai tanulmányokat folytatott, könyvtáros volt és a Jézus Szíve Hírnök szerkesztőségében dolgozott. 1889-ben Bp.-en lelkipásztorként működött. 1890–1905-ig Szatmárnémetiben volt házfőnök, mellette a konviktus igazgatója és lelkipásztor. 1905–10-ig Nagyszombatban volt rektor és újoncmester. 1911–3-ban Kalocsán házi lelkiatya, 1914-től haláláig Szatmárnémetiben volt házgondnok és gazdasági vezető.
M
M: A rózsafüzér magyarázata. Kalocsa, 1896; A mi Urunk, Jézus Krisztus szenvedéstörténete. 2 k. Bp., 1924.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 16.011; Gu XIII. 678; MJTN 91; MKL IV. 850; Petrik 1886–1900; Szi IV. 893; Tóth 19.
Születési idő
1841-03-21
Születési hely
Csonoplya
Belépés ideje
1882-10-31
Belépés helye
St. Andrä
Fogadalomtétel ideje
1894-08-15
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
belépése előtt
Halálozás ideje
1922-12-16
Halálozás helye
Szatmárnémeti
Beszélt nyelvek
magyar

Hitter József

Hitter József
1903. szept. 21. Nyírbátor. Nyelv: magyar. SJ 1923. szept. 15. Érd. Psz. 1935. júl. 26. Innsbruck F. 1940. febr. 2. C. sp. Kassa. †1984. ápr. 8. Hamilton.
Életrajz
Nyírbátorban született, 1923-ban Érden kezdte szerzetesi életét. A két év próbaidő után 1926–8 között Szegeden végezte a bölcseleti tanulmányokat. Gyenge egészsége miatt évekig ápolásra szorult, főleg Szegeden. Második próbálkozással Innsbruckban tanult teológiát 1933–6 között. Ott szentelték pappá 1935-ben. 1937-ben újra beteg volt. 1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus előkészítésében segédkezett. 1939-ben a bp.-i Manrézában volt harmadik probációban. 1940–3-ig Kassán a bölcsészeti főiskolán volt házi lelkiatya, majd e minőségében működött Szatmárnémetiben és Pécsett. 1947–9-ben a tartományfőnök helyettese volt, amikor el kellett hagynia az országot. Először Innsbruckban volt a kiszökött tanuló rendtagokkal. 1951-től a külföldi tartományfőnök helyettese és a gazdasági ügyek intézője lett először az ausztriai Feldkirchben, majd 1953-ban a kanadai Hamiltonban. Ott újra beteg lett, majd 1955-től a felső-kanadai rendtartományban, Guelph-ben volt lelkipásztor. 1968–75 között a München közelében fekvő Gräfelfingben volt a Szent Gizella Otthon lelkésze. 1976-ban visszatért Kanadába, és haláláig Hamiltonban a magyar jezsuiták házában volt lelkipásztor.
M
M: Az áldozat. Bp., 1930; Spanyol tűztenger. Bp., 1938; Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos könyve. Bp., 1940, New York, 1976.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 46; F-V 14; Gu XIII. 712; MJTN 91–2; MKL IV. 880; Tóth 19; 50 év a Társaságban: P. Hitter József SJ. BMJ 1973. 17; Hitter József S. J. (1903–1984) Anima Una 100. (1985. május) 4–5; Hitter József SJ (1903–1984) Szolgálat 65. (1985. húsvét) 99–100.
Születési idő
1903-09-21
Születési hely
Nyírbátor
Belépés ideje
1923-09-15
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1940-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1935-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1984-04-08
Halálozás helye
Hamilton
Beszélt nyelvek
magyar

Hlukovich György

Hlukovich György
1655. ápr. 22. Zár. Nyelv: szlovák. SJ 1680. máj. 22. Trencsén. Psz. 1687. Graz. F. 1692. febr. 2. C. sp. Szepeskáptalan. †1722. febr. 16. Nagyszombat.
Életrajz
1679-ben Nagyszombatban megszerezte bölcseletből a magiszteri fokozatot, és a következő évben belépett a trencséni újoncházba. A próbaévek után Győrben elvégezte a tanárképzőt. 1684–6-ban Prágában tanulta a teológiát, és csak a negyedik évre került vissza Grazba. Ott szentelték pappá 1687-ben. Utána egy-egy évig Trencsénben és Szakolcán grammatikát tanított. A harmadik próbaévet 1690-ben Judenburgban végezte. Apostoli életét Szepesváralján kezdte 1691-ben mint hitszónok, katekéta és tanító. 1696–7-ben Selmecbányán (Szlukovics néven) hitszónok, misszionárius és német lelkipásztor. 1698–1700-ban Besztercebányán (Lukovich néven is) házi lelkiatya, hitszónok és szlovák lelkipásztor. 1701-ben Kassán (Klukowitz néven) vasárnapi hitszónok és szlovák lelkipásztor. 1702-ben Eperjesen hasonló munkörökben dolgozott. 1703–12 között Szepesváraljához tartozott. 1708-ig házfőnök volt, de attól az időtől fogva, bár oda tartozott, két évig Lengyelországban, egy-egy évig Zsolnán és Lőcsén tartózkodott. 1712-ben újra házfőnök volt Szepesváralján. 1713-ban Lőcsén, 1714–6-ban Zsolnán házi lelkiatya és hitszónok volt. 1718-ban Trencsénben hitszónokként, 1719-ben Szakolcán házgondnokként működött. Két évig még Turócon, majd Nagyszombatban volt lelkipásztor, ahol meghalt.
Ir
Ir: Nom. I. 567; Pe 300.
Születési idő
1655-04-22
Születési hely
Zár
Belépés ideje
1680-05-22
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1692-02-02
Fogadalomtétel helye
Szepeskáptalan
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1687
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1722-02-16
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Hmira János

Hmira János
1596. Zsolna. Nyelv: szlovák. SJ 1615. okt. 1. Leoben. Psz. 1624(?) F. 1629. dec. 8. Bécs. C. sp. †1658. febr. 24. Győr.
Életrajz
Zsolnán született, tizenkilenc éves korában Leobenben lépett be a Társaságba. Tanulmányait nem lehet világosan követni a katalógusokban. A teológián a kétéves casus kurzust végezte, és valószínűleg 1624-ben szentelték pappá. 1625-ben Oberndorfban volt harmadik probációban, s annak végeztével az újonnan alapított bécsi magyar szeminárium, a Pázmáneum második rektora lett (1626–41, 1646–52). Ő rakta le a papnevelés alapjait ebben az új intézetben. 1653-ban Nagyszombatban, 1654–5-ben Pozsonyban, 1656-tól haláláig Győrben, az utolsó két évben már betegen, házi lelkiatya volt.
Ir
Ir: CPA II–III.
Születési idő
1596
Születési hely
Zsolna
Belépés ideje
1615-10-01
Belépés helye
Leoben
Halálozás ideje
1658-02-24
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
szlovák

Hödl (Hoedel) Joachim

Hödl (Hoedel) Joachim
1724. júl. 31. Graz. Nyelv: német. SJ 1740. okt. 18. Trencsén. Psz. 1753. Graz. F. 1758. ápr. 11. 4 fog. prof. Quito. †1803.
Életrajz
Grazban tanult logikát, mielőtt 1740-ben belépett a trencséni újoncházba. A kétéves próbaidő után az osztrák Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1744–7 között Bécsben bölcseletet, hébert és szentírási görögöt tanult. Utána két évig Grazban grammatikát és Laibachban humaniorát tanított. 1751–3 között Grazban végezte a teológiát. 1753-ban szentelték pappá. 1754–69-ig Dél-Amerikában, főleg a perui Quitóban volt misszionárius. A kiűzetés után visszatért az osztrák–magyar rendtartományba. 1770–1-ben Judenburgban volt hitszónok, 1772-ben Traunkirchenben népmisszionárius és 1773-ban Temesváron plébánosi teendőket látott el. A rend feloszlatása után Versecen és 1793-tól az osztrák Ebreichsdorfban volt plébános. Költészettel is foglalkozott. Verseinek nagyobb részét jó latin nyelven, Musa Werschetzensis és Musa Ebreichsdorfensis néven adta ki.
M
M: Belgradum Turcis denuo traditum. H. n., 1791; Belgradum expugnatum. Temesvár, 1792; Luctus Hungariae in jubilum conversus. Buda, 1792; Musa Werschetzensis Belgradi ac Hungariae conversiones […] decantans. Pest, 1792; Carmen funebre […] necem Ludovici XV. […] decantans. 1793; Carmen pastoricium ad cunas […] principis Ferdinandi. 1793; Musa Ebreichsdorfensis gloriosissimam Nationis Hungariae insurrectionem […] decantans. Sopron, 1797; Oliva pacis inter Austriacos et Gallos. Sopron, 1798; Nelsonis anglicani belliducis victoria. Sopron, 1798; Moralische Sinngedichte. Bécs, 1802.
Ir
Ir: Nom. I. 574; Pe 1101; Petrik 1712–1860/II; So IV. 405–7; St 144–5; Szi IV. 1331–3.
Születési idő
1724-07-31
Születési hely
Graz
Belépés ideje
1740-10-18
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1758-04-11
Fogadalomtétel helye
Quito
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1753
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1803
Beszélt nyelvek
német

Hoffman Mihály

Hoffman Mihály
1724. aug. 21. Pozsony. Nyelv: német. SJ 1744. okt. 14. Bécs. Psz. 1755. Bécs F. 1760. febr. 2. 4 fog. prof. Buda. †1794. jan. 22. Pozsony.
Életrajz
Pozsonyban született, de metafizikusként Budáról lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Pozsonyban három és Győrben egy évig tanított középiskolában. 1752–5 között Bécsben végezte a teológiát. Utána Besztercebányán volt harmadik probációban. 1757-ben Nagyszombatban a konviktust vezette. A következő évben a bécsi Theresianumban volt nevelő. 1759–61-ben Budán matematikát és bölcseletet tanított. 1762–4-ben Győrben hitszónok, 1765–8-ban Trencsénben a rendi újoncok mestere volt. Utána négy évig Kassán hitszónokként és házi lelkiatyaként működött. 1773-ban Székesfehérváron érte a Társaság feloszlatása. Utána az esztergomi főegyházmegye papja lett, és Pozsonyban működött.
M
M: Laudatio funebris […] Josepho Illésházy. Nagyszombat, 1766.
Ir
Ir: LKKOS 497–8; Nom. I. 581; Petrik 1712–1860/II; So IV. 426; St 148; Szi IV. 964–5; Zelliger 171.
Születési idő
1724-08-21
Születési hely
Pozsony
Belépés ideje
1744-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1760-02-02
Fogadalomtétel helye
Buda
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1755
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1794-01-22
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
német

Hölgy György

Hölgy György
1605. ápr. 13. Nagyszombat. SJ 1623. aug. 19. Leoben. Psz. 1636. ápr. 15. Graz. F. 1638. nov. 1. C. sp. †1655. dec. 25. Szentgotthárd.
Életrajz
Nagyszombatban született, Leobenben lépett be a Társaságba. 1625–7-ben Grazban bölcseletet, majd ugyanott 1631–4-ben teológiát tanult. Közben Győrben két, Nagyszombatban egy évig grammatikát tanított. Grazban szentelték pappá 1636. április 15-én. Mozgékony természete lehetett, mert egy-két évnél tovább alig lakott és dolgozott egy helyen. Ennek ellenére négy helyen, Szatmáron (1639), Sopronban (1648), Besztercebányán (1649) házfőnök és 1650-ben Nagyszombatban a konviktus igazgatója volt. 1651–3-ban Ungváron rektorként működött; élete végén egy évig Bécsben a Pázmáneumot vezette.
Ir
Ir: CPA II. 623.
Születési idő
1605-04-13
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1623-08-19
Belépés helye
Leoben
Fogadalomtétel ideje
1638-11-01
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1636-04-15
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1655-12-25
Halálozás helye
Szentgotthárd

Höller Adam

Höller Adam
1538. Bécs. Nyelv: német. SJ 1555. okt. 13. Bécs. Psz. 1561. márc. 1. Bécs. Elb. 1569. márc.
Életrajz
Szülővárosában, Bécsben lépett be a Társaságba 1555-ben. 1557-ben Prágából Rómába került a bölcseleti tanulmányok végzésére. Három év után visszatért Bécsbe, ahol 1560-ban teológiát hallgatott, mellette a házgondnok, a következő évben a rektor helyettese volt. 1561-ben ott szentelték pappá. 1562–3-ban Nagyszombatban hitszónokként működött. Onnan Prágába került, ahol házgondnokként, hitszónokként és konviktusi vezetőként dolgozott. 1569-ben elhagyta a Társaságot.
Ir
Ir: CPA I. 694.
Születési idő
1538
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1555-10-13
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1561-03-01
Papszentelés helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Höller Ignaz

Höller Ignaz
1707. máj. 5. Bécs. Nyelv: német. SJ 1722. nov. 14. Bécs. Psz. 1735. Graz. F. 1738. febr. 2. C. sp. Győr. †1757. máj. 8. Graz.
Életrajz
Próbaéveit szülővárosában, Bécsben végezte. Onnan Leobenbe került a tanárképzőbe. Bölcseleti tanulmányait 1726–8-ban Grazban végezte. Utána Bécsújhelyen egy és Passauban két évig grammatikát tanított. 1732–5-ben a teológiát is Grazban végezte. Utána egy évig Budán hitszónok volt, és a környéken plébánosi feladatokat látott el. A harmadik próbaévet Judenburgban végezte. Utána egész életében fő tevékenysége a hitszónoklás volt különböző városokban, és főleg a rendtartomány mo.-i felében: 1738–40 Győr, 1742–3 Buda, 1748 Sopron, 1749–50 Buda, 1751 Kassa, 1752–6 Selmecbánya. A következő évben Grazban halt meg.
M
M: Leichrede […] des Benedikt Hell. Neustadt, 1746.
Ir
Ir: Nom. I. 586–7; So IV. 414; St 146.
Születési idő
1707-05-05
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1722-11-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1738-02-02
Fogadalomtétel helye
Győr
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1735
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1757-05-08
Halálozás helye
Graz
Beszélt nyelvek
német