1441 – 1460 / 1554 megjelenítése

Uhlarik János

Uhlarik János
1819. okt. 30. Alsóhricsó. SJ 1857. május 2. Nagyszombat. F. 1867. aug. 15. †1881. márc. 28. Kalocsa.
Életrajz
1857–8-ben Nagyszombatban volt novícius. 1859–60 folyamán Pozsonyban filozófiai és teológiai ismereteit bővítette, egyben a ház minisztere és templomi gyóntató volt. 1861–6 között Kalocsán volt miniszter, spirituális, az építkezések felügyelője. 1867-ben St. Andräban végezte a harmadik probációt. 1868-tól haláláig Kalocsán volt spirituális és házi gyóntató.
Ir
Ir: MJTN 235–6; Jedlicska P.: Uhlárik János. Kiskárpáti emlékek. I. Bp., 1882. 287; Magyar Jezsuiták 237–9; KK 140; Magyar Jezsuiták, 1939. Szent Ignác 8; Kerkai 134; Petruch II. 201–2.
Születési idő
1819-10-30
Születési hely
Alsóhricsó
Belépés ideje
1857-05-02
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1867-08-15
Halálozás ideje
1881-03-28
Halálozás helye
Kalocsa

Újfalvi (Nagyházy) János

Újfalvi (Nagyházy) János
1625. Csíkszentgyörgy. SJ 1649. febr. 8. Bécs. Psz. 1661. Nagyszombat. F. 1666. aug. 22. 4 fog. prof. Udvarhely. †1683. febr. 27. Udvarhely.
Életrajz
Csíkszentgyörgyön született, huszonnégy évesen lépett be Bécsben a Társaságba. A bölcseleti tanulmányokat 1653–5-ben, a teológiát 1658–61-ben Nagyszombatban végezte. Rögtön utána két évig Ungváron házi lelkiatyaként és hitszónokként működött. 1664-ben végezte a harmadik probációt Judenburgban. Utána egy-egy évig Udvarhelyen és Kolozsváron volt népmisszionárius. 1667-ben visszatért Udvarhelyre, ahol 1668-tól haláláig vicesuperior és lelkipásztor volt.
Ir
Ir: Nom. III. 1745.
Születési idő
1625
Születési hely
Csíkszentgyörgy
Belépés ideje
1649-02-08
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1666-08-22
Fogadalomtétel helye
Udvarhely
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1661
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1683-02-27
Halálozás helye
Udvarhely

Ujházi Gáspár

Ujházi Gáspár
1680. jan. 1. Rozsnyó. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1696. okt. 10. Trencsén. 1709. Nagyszombat. F. 1714. febr. 2. 4 fog. prof. Gyulafehérvár. †1718. jan. 10. Buda.
Életrajz
Rozsnyón született, Szakolcáról lépett be Trencsénben a Társaságba. 1699-ben Lőcsén grammatikát tanított. 1701–3-ban Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Pozsonyban és Gyöngyösön tanított. 1706–9 között Nagyszombatban teológiát tanult. A következő évben Leobenben végezte a harmadik probációt. 1711–2-ben Marosvásárhelyen, 1713–4-ben Kolozsváron, 1715-ben Gyulafehérváron, 1716–7-ben Nagybányán és 1718-ban Budán volt hitszónok, ahol fiatalon halt meg.
M
M: Mulier amicta sole. Nagyszombat, 1708.
Ir
Ir: LKKOS 1424–5; Nom. III. 1745–6; Pe 490; RMK II. 2350; So VIII. 339; St 374; Szi XIV. 637.
Születési idő
1680-01-01
Születési hely
Rozsnyó
Halálozás ideje
1718-01-10
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
szlovák

Újhelyi Ádám

Újhelyi Ádám
1675. dec. 18. Mezőlaborc. Nyelv: magyar. SJ 1693. okt. 9. Trencsén. Psz. 1709. Nagyszombat. F. 1711. febr. 2. 4 fog. prof. Gyulafehérvár. †1719. máj. 21. Székelyudvarhely.
Életrajz
Mezőlaborcon született, Kassáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Lőcsén grammatikát tanított. 1697–9-ben Kassán tanult bölcseletet. 1700-tól egy-egy évig Gyöngyösön, Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, majd három évig újra Kolozsváron tanított középiskolában. 1706–9 között Nagyszombatban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1709-ben. A következő évben Leobenben végezte a harmadik próbaévet. 1711–2-ben Székelyudvarhelyen, 1713–4-ben Marosvásárhelyen volt hitszónok. Ugyanott 1715–6-ban, Székelyudvarhelyen pedig 1717–9-ig, haláláig a házfőnöki hivatalt látta el.
Ir
Ir: Nilles 460–1; Nom. III. 1746; Pe 446; Po Magyar 754.
Születési idő
1675-12-18
Születési hely
Mezőlaborc
Belépés ideje
1693-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1711-02-02
Fogadalomtétel helye
Gyulafehérvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1709
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1719-05-21
Halálozás helye
Székelyudvarhely
Beszélt nyelvek
magyar

Ujhelyi György

Ujhelyi György
1695. febr. 20. Trencsén. Nyelv: szlovák. SJ 1713. okt. 27. Bécs. Psz. 1724. Kassa. †1727. febr. 21. Szakolca.
Életrajz
Trencsénben született, onnan lépett be Bécsben a Társaságba. 1716-ban Szakolcán az alsósokat tanította. 1717–9-ben Grazban tanult bölcseletet. 1720–1-ben Lőcsén a grammatika tanára volt. 1722–5-ig Kassán végezte a teológiát. 1724-ben szentelték pappá. 1726-ban Besztercebányán volt harmadik probációban. 1727-ben hitszónokként működött. Fiatalon halt meg.
Ir
Ir: Nom. III. 1746; Po Magyar 753; Weiser 304–6, 38–9.
Születési idő
1695-02-20
Születési hely
Trencsén
Belépés ideje
1713-10-27
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1724
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1727-02-21
Halálozás helye
Szakolca
Beszélt nyelvek
szlovák

Undó Márton

Undó Márton
1547 k. Saca. Nyelv: magyar. SJ 1567. máj. 1. Bécs. Psz. 1580 k. Elb. 1587.
Életrajz
Sacán született, 1567-ben Bécsben lépett be a Társaságba. Próbaéveit 1567–9-ben Prágában töltötte. Az utolsó évben humaniorát tanult. Onnan Olmützbe került, ahol előbb tanult, majd 1572-ben szintaxist tanított. 1574-ben Bécsben megkezdte bölcseleti tanulmányait. 1575-ben már Rómában volt, ahol bölcseletet és teológát tanult. 1579-ben Szántó István Santori bíborosnál sürgette Undó pappá szentelését, ami valószínűleg 1580-ban meg is történt. 1581. június 8-án Erdélybe érkezett. Kolozsváron grammatikát tanított. 1582-ben Braunsbergben végezte a harmadik próbaévet.
Ir
Ir: CPA I. 803.
Születési idő
1547?
Születési hely
Saca
Belépés ideje
1567-05-01
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1580?
Beszélt nyelvek
magyar

Urbani János

Urbani János
1572 k. Poroszka. SJ 1591. szept. 29. Olmütz. Psz. 1602. F. 1607. márc. 25. C. sp. †1634. okt. 23. Czechowice.
Életrajz
Poroszkán született, Olmützben lépett be a Társaságba. Próbaéveit 1593–4-ben Brünnben végezte. A következő évben Prágában grammatikát tanított. 1596-ban Grazban bölcseletet tanult. 1597-ben Turócon tanított grammatikát, majd két évig Olmützben folytatta bölcseleti tanulmányait. 1600-ban Vágsellyén tanított grammatikát. 1601–2-ben Prágában a kazuisztikai kurzust végezte. 1602-ben szentelték pappá. A következő évben Brünnben volt harmadik probációban. 1604-ben Turócon a gazdasági ügyek intézőjeként működött. 1605–19 között Olmützben a házgondnok és a gazdasági ügyek intézőjének hivatalát töltötte be. 1621–2-ben Brünnben volt misszionárius. 1623-ban Olmützben tartózkodott, amikor létrehozták a cseh rendtartományt, melynek ő is tagja lett. A lengyelországi Czechowicében halt meg 1634-ben.
Ü, Ű
Ir
Ir: CPA I. 803; Guilhermy II. 322–3.
Születési idő
1572?
Születési hely
Poroszka
Belépés ideje
1591-09-29
Belépés helye
Olmütz
Fogadalomtétel ideje
1607-03-25
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1602
Halálozás ideje
1634-10-23
Halálozás helye
Czechowice

Ürmös Antal

Ürmös Antal
1914. okt. 18. Kistelek. SJ 1934. szept. 14. Bp. Psz. 1945. dec. 23. Szeged. F. 1947.02.02. 4 fog prof †1999. jún. 25. Bp.
Életrajz
1934–7 között a zugligeti Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát. 1938–9-ben Bp.-en kezdte a filozófiát, amelyet 1940-ben Kassán fejezett be. 1941-ben a kalocsai konviktusban volt szakaszfelügyelő. 1942–6 között Szegeden végezte a teológiát, ahol pappá szentelték. 1946–7-ben a Manrézában végezte a terciát, majd Budapestre került, ahol a missziós központ munkatársa, illetve templomi gyóntató lett. Itt tette le a negyedik fogadalmát is 1947. február 2-án. 1948-ban Nagykapornakon volt káplán, majd ennek az évnek a végén Hódmezővásárhelyre helyezték hitoktatónak és könyvtárosnak, a következő év végén pedig Kaposvárra ugyanilyen feladattal. A szétszóratás után előbb 1950-ben két hónapig Kiskomáromban helyettesített, ezt követően 1950–2-ben Csabrendeken káplán, majd plébános volt 1952–68-ban Kötcsén, 1968–71-ben Kadarkúton és 1971–85-ben Szentbalázson. 1985-ben nyugdíjba vonult, Bp.-en élt. A rend visszaállítása után Bp.-en volt lelkipásztor.
Ir
Ir: MJTN 236; Ádám J.: P. Ürmös Antal SJ 1914–1999. ProvH 62. (1999. május–július) 51–2; Kiss Cs.: P. Ürmös Antal SJ. ProvH 63. (1999. július–december) 43–4; Ádám J.: P. Ürmös Antal SJ. 1914–1999. Kalocsai Kollégium 11. (2001) 11–3; Miklósházy 27–8.
Születési idő
1914-10-18
Születési hely
Kistelek
Belépés ideje
1934-09-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1947-02-02
Fogadalom
4 fog prof
Papszentelés ideje
1945-12-23
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1999-06-25
Halálozás helye
Bp

Vácz Jenő

Vácz Jenő
1914. dec. 15. Keszeg. Nyelv: magyar. SJ 1933. aug. 14. Bp. Psz. 1943. júl. 25. Szeged. F. 1951. aug. 15. 4 fog. prof. Szeged. †2003. márc. 22. Pécs.
Életrajz
A középiskolát Kalocsán végezte a jezsuitáknál, onnan lépett be a Jézus Társaságába. Képzése a szokásos menetben folyt: két év próbaidő, egy év retorika és három év bölcseleti tanulmányok Bp.-en, három év magisztérium Kalocsán, majd négy év teológia Szegeden. A harmadik próbaévet Bp.-en végezte, utána egy évig klasszika filológiát tanult. 1946–8-ban Rómában a Német–Magyar Kollégiumban a teológusok „repetitor”-a volt, és a Pápai Gergely Egyetemen elvégezte a kétéves hittudományi doktori kurzust. Hazatérve 1951-ig teológiát tanított a Szegedi Hittudományi Főiskolán. A szétszóratás idején először fizikai munkásként dolgozott, majd kántor lett. 1955. szeptember 9-én Egerben letartóztatták és a „demokratikus államrend elleni szervezkedés, valamint hazaárulás és kémkedés” vádjával tíz évre ítélték. 1956. október 27-én szabadult, de 1957 márciusában újból elfogták, és a szeptember 24-én megtartott tárgyaláson büntetését letöltöttnek vették, így szabadult. Ezután különböző helységekben kántorkodott. 1965. április 9-én újra elfogták, és a „Rózsa Elemér és társai összeesküvésében való részvétellel” vádolták. 1966 júniusában három évre ítélték. Szabadulása után visszatért Solymárra, ahol már előzőleg kántor és egyházi adóbeszedő volt. Onnan került 1974-ben Verőcemarosra a Migazzi-kastélyban lévő egyházi szociális otthonba a nővérek lelki vezetőjének. Innen a püspökszentlászlói szociális otthonba hívták lelkésznek, ahol folytatta az elődje, Németh János SJ által rendszeresített lelkigyakorlatokat. E munka során érlelte ki a tervet az Életrendezés Házának építésére. A ház működtetését folytatja az a közösség, mely az évek folyamán Vácz körül kialakult. Ő tette ismertté Magyarországon Henri Boulad egyiptomi jezsuita lelki könyveit, amelyeknek nagy olvasótábora lett nálunk is.
M
M: Szól az arsi szent. Bp., 1937; A világnézet alakulása a nevelésben. Különös tekintettel a Ratio Studiorumra. Bp., 1942; Könyvészeti adatok (Fejér Józseffel). Bp., 1942; Jézus napjainkban. Bp., 1996; Vallomásom a szétszóratás évei alatt megéltekről. ÜJV 113–41; P. Vácz Jenő SJ önéletrajza. [Bp., 2003.]
Ir
Ir: F-V 25; Hetényi Varga II. 362–72; MJTN 236; Pálos 194; Vácz J.: Vallomásom a szétszóratás évei alatt megéltekről. ÜJV 113–42; Jezsó Á.: A vonal végén: Vácz Jenő SJ. Keresztény Élet 1995. március 5. 1; Müller Zs.: „Hosszúhetényért”. Zengő 9. (1999. február) 4–8; Nemesszeghy E.: P. Vácz Jenő SJ (1914–2003). Arany – Ezüst 12. (2003. húsvét) 19–20; Blanckenstein M.: Emlékek Vácz Jenő bácsiról és Püspökszentlászlóról. Magyar Papi Egység (2003) 2, 28–30; Nemesszeghy E.: P. Vácz Jenő 1914. 12. 15.–2003. 03. 22. ProvH 81. (2003. április–május) 29–30; Koronkai Z.: Utolsó találkozásom P. Vácz Jenővel. ProvH 81. (2003. április–május) 31–4; Kárpáti Z.: A nyugalom szigete. ProvH 81. (2003. április–május) 34–5; Miklósházy 54; Koronkai Z.: Emlékezés egy örökifjú jezsuitára. In memoriam Vácz Jenő SJ. ProvH 2013. március 3–4.; Az életrendezés apostola. Vácz Jenő atya emlékezete. Hosszúhetény, 2014.
Születési idő
1914-12-15
Születési hely
Keszeg
Belépés ideje
1933-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1951-08-15
Fogadalomtétel helye
Szeged
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1943-07-25
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
2003-03-22
Halálozás helye
Pécs
Beszélt nyelvek
magyar

Vadkerti Béla

Vadkerti Béla
1904. máj. 23. Szabadka. SJ 1923. aug. 11. Érd. Psz. 1935. júl. 26. Innsbruck. †1968. ápr. 28. Róma.
Életrajz
1923–5 között Érden végezte a noviciátust. 1926–8 között Szegeden tanult filozófiát, 1929–32 között a magiszteri éveit a pécsi Pius Kollégiumban töltötte, ahol magyar nyelvet és irodalmat oktatott. 1932-től Szegeden kezdte meg a teológiát, amelyet 1937-ben fejezett be Innsbruckban. Ugyanitt szentelték pappá 1935-ben. 1938-ban St. Andräban végezte a harmadik probációt. 1939–43 között újból a pécsi Pius Kollégiumban tanított filozófiát és hittant. 1944–9 között Bp.-en lelkigyakorlatokat adott és a Mária-kongregáció prézese volt. A szétszóratás után, 1951-ben Palermóban, majd 1952-ben Cibaliban a helyi olaszok lelkésze volt, 1953–7 között ismét Palermóban spirituális, 1958–60 között Münchenben lelkész és hittantanár, 1961–7-ig Bronnbachban lelkész. 1968-ban halt meg váratlanul Rómában.
Ir
Ir: Vadkerti Béla S. J. A pécsi Pius gimnázium könyve (1940–1941) 73; Ritz S.: P. Vadkerti Béla SJ (1904–1967). Anima Una XI. 2. (1968. június) 4–5; Vadkerti I.: Vadkeri Béla haláláról. Levél Barátomnak 1968. július 18. 5; Ritz S.: P. Vadkerti Béla (1904–1967). Bp., 2008. 476–7; MJN 264.
Születési idő
1904-05-23
Születési hely
Szabadka
Belépés ideje
1923-08-11
Belépés helye
Érd
Papszentelés ideje
1935-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1968-04-28
Halálozás helye
Róma

Vág (Eredics) József

Vág (Eredics) József
1914. márc. 16. Vág. Nyelv: magyar. SJ 1933. szept. 1. Bp. Psz. 1943. jún. 25. Szeged. †1957. júl. 3. Bp.
Életrajz
Vágon született, a győri bencés gimnáziumban érettségizett. Onnan lépett be a bp.-i Manrézában a Társaságba. A próbaidő után egy év retorikát is végzett. 1937–9-ben Bp.-en tanult bölcseletet. Utána egy évig Pécsett volt internátusi nevelő. 1941–4-ben Szegeden teológiát tanult, ott szentelték pappá 1943-ban. 1945-ben a Manrézában végezte a harmadik próbaévet. Utána is ott maradt, főleg egyetemisták és diákok lelki gondozására, mely munkára rendkívüli adottságai voltak. Egy szovjet katona meggyilkolásával kapcsolatban 1946. június első napjaiban őt is letartóztatták. Az év őszén az Ausztriában állomásozó szovjet katonai bíróság tízévi kényszermunkára ítélte. Lágerük Kujbisev közelében volt, körülbelül négyszáz kilométerre Moszkvától. 1954 decemberében térhetett vissza Magyarországra, megtört egészséggel. Bekapcsolódott az 1956-os forradalomba. 1957-ben halt meg.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 27.526; Hetényi Varga II. 372–5; MJTN 237; Pálos 194; Pálos A.: P. V. J. KMJ III. 31–2; Hetényi Varga K.: „A semmiért csak tíz év jár”. P. Vág József jezsuita (1914–1957). Keresztény Élet 2000. március 5. 3; Rózsás J.: Vág József. Gulag lexikon. Bp., 2000. 393–4.
Születési idő
1914-03-16
Születési hely
Vág
Belépés ideje
1933-09-01
Belépés helye
Bp
Papszentelés ideje
1943-06-25
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1957-07-03
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Vahl Ferenc I.

Vahl Ferenc I.
1710. jan. 4. Eperjes. Nyelv: német, szlovák. SJ 1725. okt. 9. Trencsén. Psz. 1739. F. 1743. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszeben. †1774. Sopron.
Életrajz
Trencsénben lépett be a Társaságba. 1728-ban Nagyszombatban kezdte el bölcseleti tanulmányait, majd 1729–30-ban Kassán folytatta. Utána egy-egy évig Eperjesen és Nagyszombatban, 1733–5-ben Pozsonyban tanított középiskolában. 1736–9-ben Nagyszombatban tanult teológiát. 1739-ben szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1741–3-ban Nagyszebenben, 1744–5-ben Brassóban volt hitszónok. 1746-ban betegen Egerbe került. Utána egy-egy évig Varasdon és Gyulafehérváron, négy évig Kolozsváron, egy-egy évig Egerben és Sopronban volt hitszónok. 1755–8-ban Eperjesen és 1759–62-ben Eszéken látta el a házfőnöki és plébánosi hivatalt. 1763-ban Budán házgondnokként, 1764–6-ban Besztercebányán, 1767–71-ben Trencsénben és 1772–3-ban Sopronban házi lelkiatyaként működött. Ott halt meg 1774-ben.
M
M: Das Ebenbild eines Egyptischen Josephs. Kolozsvár, 1750.
Ir
Ir: Nom. III. 755–6; Pe 818; So VIII. 365; St 375; Szi XIV. 743; Vahl Ferenc. A Kolozsvári Róm. Kath. Főgymnasium Értesítője (1896) 76.
Születési idő
1710-01-04
Születési hely
Eperjes
Belépés ideje
1725-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1743-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszeben
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1739
Halálozás ideje
1774
Halálozás helye
Sopron
Beszélt nyelvek
szlovák

Vahl Ferenc II.

Vahl Ferenc II.
1717. márc. 27. Bénye. Nyelv: magyar. SJ 1735. okt. 27. Trencsén. Psz. 1749. Nagyszombat. F. 1753. febr. 2. 4 fog. prof. Olmütz. †1779. jan. 16. Lipótvár.
Életrajz
Bényén született, Kassáról logikusként Trencsénben lépett be a Társaságba. Két és fél évvel előtte a lutheranizmusból tért át a katolikus hitre. 1738-ban Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1739–41-ben bölcseletet tanult. 1742–3-ban Kőszegen, majd egy-egy évig Komáromban és Egerben tanított középiskolában. 1746–9-ben Nagyszombatban végezte teológiai tanulmányait. 1749-ben szentelték pappá. 1750-ben hitszónok volt Székesfehérváron. 1751-ben Besztercebányára került harmadik probációba. 1752–65-ig tábori lelkész volt Károly és Ferdinánd főhercegek légióiban. 1766–9-ben Esztergomban a házfőnöki, 1770–2-ben Ungváron a rektori, 1773-ban Lipótváron a házfőnöki és plébánosi hivatalt látta el. A Társaság feloszlatása után is ott maradt haláláig.
M
M: Ditsérő beszéd, melyet Ferdinándnak regementyéhez […] mondott. Nagyszombat, 1761.
Ir
Ir: Nom. III. 1756; Pe 1000; Petrik 1712–1860/III; So VIII. 365; St 374; Szi XIV. 742–3; Zelliger 533.
Születési idő
1717-03-27
Születési hely
Bénye
Belépés ideje
1735-10-27
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1753-02-02
Fogadalomtétel helye
Olmütz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1749
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1779-01-16
Halálozás helye
Lipótvár
Beszélt nyelvek
magyar

Vajda Tibor (kínai nevén: Van Tecsing)

Vajda Tibor (kínai nevén: Van Tecsing)
1914. március 6. Bp. SJ 1934. aug. 14. Bp. Psz. 1944. jún. 14. †1995. máj. 10. Tajpej.
Életrajz
Középiskolai tanulmányai befejezése után két évig tanult teológiát a nagyszemináriumban, majd 1934-ben belépett a Jézus Társaságába. 1936–9 között filozófiát tanult Bp.-en. Magiszteri évei során a Katolikus Misszió című folyóirat szerkesztésében segédkezett. 1940-től a kínai misszióban tevékenykedett: 1940–2 között Pekingben kínai nyelvet tanult, majd 1945. április 14-én letette a grádus vizsgát. 1947-től Fujangban kezdte a misszionáriusi munkát, de a kommunista csapatok előrenyomulása után tevékenysége meghiúsult, ezért elöljárói a Fu Jen egyetemre küldték szociológiát tanulni. A kiűzetés után a tajvani Tajcsingben kezdte meg az Opus Magnum című ötnyelvű nagyszótár magyar részének munkálatait. Az egyhangú szótárszerkesztői munka mellett angol nyelvet és hittant tanított. A hatvanas években vidéki missziós munkát vállalt, sorra építette a katolikus kápolnákat (Kancsien: 1965, Spunanli: 1967, Kanho: 1969, Sulinli: 1970). 1971-től a tajvani hegyvidéken élő nemzetiségek között misszionált. 1978-ban agyvérzést kapott, ezért visszatért Lucaóba, ahol a kórházban visszanyerte az egészségét, utána újból a kínai szótáron kezdett dolgozni. Amikor a tajvani nyelvet kezdte tanulni, összeállított egy kis tajvani–magyar szótárt is. 1993-ban befejezte a szótár munkálatait. Nem sokkal később kórházba került, ahol fél év múlva meghalt.
M
M: „Több évtizeden keresztül dolgoztam a szótáron.” KKÖ 289–306; Magyar–kínai szótár. I–X. Yichun-Chiayi, é. n.
Ir
Ir: Vajda T.: Néhány szó munkámról és magamról. Cor Unum 100. (1968. június) 5–7; Uő: 37 év után először hagytam el Kínát. Anima Una 66. (1978. február) 1–9; Vajda Tibor. 70 éves a lutsoui plébános. Anima Una 98. (1984. november) 12; Maron J.: P. Vajda Tibor SJ (1914–1995). ProvH 40. (1995. október) 22–3; Uő: P. Vajda Tibor. MJV III. 238–40; Kubassek 267–9.
Születési idő
1914-03-06
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1934-08-14
Belépés helye
Bp
Papszentelés ideje
1944-06-14
Halálozás ideje
1995-05-10
Halálozás helye
Tajpej

Vajkovics Imre

Vajkovics Imre
1715. júl. 22. Nagyvárad. Nyelv: magyar. SJ 1733. okt. 14. Trencsén. Psz. 1746. Kassa. F. 1751. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1796.? nov. 22. Kalocsa.
Életrajz
Nagyváradon született, Kassáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után Nagyszombatban három évig bölcseletet tanult, majd három évig a grammatikai osztályokban tanított. 1742-ben Kassán, 1743-ban Ungváron tanárkodott. 1744–7-ben Kassán végezte a teológiát. 1748-ban Nagyváradon tanított, a következő évben Beszercebányán volt harmadik probációban. 1750–1-ben Nagyszombatban héber nyelvet, 1752–4-ben Kassán bölcseletet és 1755–60-ban újra Nagyszombatban hébert és szónoklattant tanított. 1761–3-ban Győrben a teológia tanára, 1764–66-ban Budán iskolaigazgató, 1767-ben Pozsonyban könyvcenzor volt. 1768–70-ben Pécsett a rektori, 1771–3-ban Nagyváradon a házfőnöki hivatalt töltötte be. A Társaság feloszlatása után hosszabb ideig könyvcenzor volt, és számos tanulmányt írt az egyházi cenzúráról és az államhatalom beavatkozásáról. A király választott püspökké nevezte ki, de nem kapta meg a pápai megerősítést. Kalocsán volt nagyprépost és kanonok.
M
M: Elementa arithmeticae numericae. Kassa, 1753; Iconismus orationis sacrae. Nagyszombat, 1756; Nicolaus e comitibus Csáky […] funebre celebratus. Nagyszombat, 1757; Panegyricus Divo Francisco Xaverio dictus. Nagyszombat, 1759; Dum assertiones theologicas de angelis. Győr, 1761; Oratio gratulatoria […] Ladislao e comitibus Kollonitz. Bécs, 1788; Decas dissertationum ecclesiastico-politicarum de censoria librorum disciplina. Pest, 1791; Dissertatio de censura librorum perniciosorum. Kalocsa, 1791; Dissertatio de potestate principum saecularium in censuram librorum. Kalocsa, 1791; Quaestio prodroma de voto […] non unitorum graeci ritus. Kalocsa, 1792; Censura religionario-politica libelli. Kalocsa, 1792; Cura superfluorum superflua occupari convincuntur. Pest, 1792; De censoria librorum disciplina libri duo. Kalocsa, 1795; Systema de origine sacrae regni Hungariae coronae. Kalocsa, é. n.
Ir
Ir: Nom. III. 1756; Pe 958; Petrik 1712–1860/III, V, VII; Po Magyar 315; So VIII. 369–71; St 375; Szi XIV. 781–3; I. N. Stoeger: Emmerich Vaikovits. Scriptores Provinciae Austriacae Societatis Jesu. Bécs, 1856. 375; Pauler T.: Vajkovits Imre. Adalékok. Bp., 1864. 81; Kratz 207; Santos Hernández II. 394–5.
Születési idő
1715-07-22
Születési hely
Nagyvárad
Belépés ideje
1733-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1751-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1746
Papszentelés helye
Kassa
Beszélt nyelvek
magyar

Vanossi Antal

Vanossi Antal
1688. jún. 26. Győr. Nyelv: magyar, német. SJ 1703. okt. 9. Bécs. Psz. 1717. Bécs. F. 1721. aug. 15. 4 fog. prof. Bécs. 1740–1744 tartományfőnök. †1757. ápr. 11. Róma.
Életrajz
Győrben született, Grazból lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1707–9 között Bécsben bölcseletet tanult. 1710–2-ben Pozsonyban, 1713-ban Nagyszombatban tanított középiskolában. 1714–7-ben Bécsben végezte teológiai tanulmányait. 1717-ben ott szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1719-től a bécsi kollégiumban két évig a középiskolában, majd az egyetemen négy évig bölcseletet tanított. 1725–7-ben az újoncmester helyettese volt, majd egy évig kontroverziát adott elő az egyetemen. 1729–37 között Trencsénben volt rektor és újoncmester. 1738-ban Pozsonyban, 1739–40-ben Grazban rektorként működött. 1741–4-ig tartományfőnök volt. Négyéves kormányzása meghatározó volt a nagy provincia fejlődésében. Ő rakta le az alapjait annak a nagy munkának, melyet a rendtartomány a feloszlatás előtti évtizedekben kifejtett. 1742–4 között minden évben hatvannyolc fiatal lépett be a Társaságba. 1745–8-ban a bécsi kollégium rektora, 1749–50-ben a Pázmáneum igazgatója, 1751–2-ben újra a kollégium rektora volt. Családi örökségéből épült fel a székesfehérvári rendház iskolájával és híres rokokó templomával, amelynek fafaragásos nagy sekrestyéje és a templom oltárai Paumgartner (Baumgartner) Bernard segítőtestvér művészetét dicsérik. Vanossi 1753–7-ig Rómában asszisztens volt, s mint olyan a Társaság kormányzásában fontos szerepet játszott csakúgy, mint a XVII. (1751) és a XVIII. általános rendgyűlésen (1755–6). Neve az új rendfőnök választásakor is komolyan szóba került. 1757-ben Rómában halt meg.
M
M: Trias Carolina prodroma augustae gloriae Caroli. Nagyszombat, 1713; Poesis enthea, super presentem Europae sortem. Bécs, 1719; Religio Vindicata sive relatio Belli Turcici. Bécs, 1720; Magnus ab Hugaria Ladislaus. Bécs, 1720; Placita physica de Sympathia et Antipatia. Bécs, 1724; Decas augusta […] imperii Caroli VI. Bécs, 1724; Idea sapientis, id est: Philosophiae morum p. I. Bécs, 1724; Idea sapientis Theo-politici. Bécs, 1727; Idea sapientis, id est: Philosophiae morum partes tres. Nagyszombat, 1746.
Ir
Ir: DHCJ IV. 3892; LKKOS 1447–8; Nom. III. 1760–1; Petrik 1712–1860/III; Po III/3 24585–6; Po Magyar 1598; So VIII. 457–8; St 375; ÚMIL III. 2199; Velics I. 16; Schoen A.: Vanossi Antal. Székesfehérvári Szemle II. (1932) 10–11, 57–9; Mihályi E.: Vánossi Antal S. J. (1683–1757). Győri Szemle 5. (1934) 147–50; Villányi L. A.: Vanossi Antal S. J. 1688–1757. Pannonhalma, 1935; Kovács P.: Vánossi Antal. Székesfehérvár – Az egykori jezsuita templom és rendház. Székesfehérvár, 1989.
Születési idő
1688-06-26
Születési hely
Győr
Belépés ideje
1703-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1721-08-15
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1717
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1757-04-11
Halálozás helye
Róma
Beszélt nyelvek
német

Váradi István

Váradi István
1575. Nagyvárad. Nyelv: magyar. SJ 1595. dec. 14. Bécs. Psz. 1607. Graz. F. 1617. jún. 29. C. sp. Homonna. †1617. Szatmár.
Életrajz
Nagyváradon született, Bécsben lépett be a Társaságba. Újoncidejét 1596–7-ben valószínűleg Brünnben töltötte. 1598-ban Kolozsváron retorikát, 1599-ben bölcseletet tanult, 1600-ban az alsósokat tanította, és 1601-ben újra retorikus volt. 1602–3-ban Grazban böcsészetet tanult. 1604–5-ben Vágsellyén grammatikát tanított és a kórust vezette. 1606–7-ben Grazban végezte a teológiát is. 1607-ben szentelték pappá. 1608-ban Laibachban poézist tanított. 1609–14-ben Klagenfurtban a középiskolában tanított, közben 1613-ban ott végezte a harmadik próbaévet. 1615–6-ban Zágrábban tanított, és a kórust is vezette. Szatmáron halt meg 1617-ben.
Ir
Ir: CPA I. 805–6; So VIII. 482; Bura L.: P. Várady István. A jezsuiták Szatmáron. MEV, 1997. 1–2.
Születési idő
1575
Születési hely
Nagyvárad
Belépés ideje
1595-12-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1617-06-29
Fogadalomtétel helye
Homonna
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1607
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1617
Halálozás helye
Szatmár
Beszélt nyelvek
magyar

Váradi László

Váradi László
1735. júl. 21. Derencsény. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1754. okt. 14. Trencsén. Psz. 1766. Nagyszombat. F. 1772. febr. 2. 4 fog. prof. †1794. Besztercebánya.
Életrajz
Derencsényben született, Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1758-ban Rozsnyón tanított grammatikát. 1759–60-ban Kassán bölcseletet tanult. 1761-ben Nagyszombatban, 1762–3-ban Győrben tanított grammatikát. 1764–7-ig Nagyszombatban tanult teológiát, majd újra Rozsnyón tanított grammatikát. 1769-ben Egerben végezte a harmadik próbaévet. 1770–2-ben Nagyszombatban konviktusi felügyelő és magyartanár volt. 1773-ban Marosvásárhelyen hitszónokként és lelkipásztorként működött. 1794-ben Besztercebányán plébánosként halt meg.
M
M: Theatrum fidelitatis Deo, Regi, Religioni. Eger, 1780.
Ir
Ir: Nom. III. 1761; Pe 1399; So VIII. 460; St 376; Szi XIV. 867–8.
Születési idő
1735-07-21
Születési hely
Derencsény
Belépés ideje
1754-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1772-02-02
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1766
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1794
Halálozás helye
Besztercebánya
Beszélt nyelvek
szlovák

Varga Andor

Varga Andor
1917. márc. 28. Börcs. Nyelv: magyar. SJ 1935. júl. 30. Bp. Psz. 1946. júl. 26. Szeged. F. 1952. aug. 15. 4 fog. prof. 1955–1965 tartományfőnök, II. szekció. †1994. júl. 10. New York.
Életrajz
A dunántúli Börcsön született, 1935-ben Bp.-en lépett be a Társaságba. A két év újoncidő után egy év retorikát is végzett. A bölcseleti tanulmányokat 1939-ben Bp.-en kezdte, majd két év után Kassán fejezte be. 1942–3-ban Kalocsán volt konviktusi felügyelő. A teológiát Szegeden végezte 1944–7-ben, ott szentelték pappá 1946. július 26-án. A harmadik próbaévet az észak-amerikai St. Robert’s Hallban végezte. 1949–51-ig Rómában készült a doktorátusra erkölcsbölcseletből. 1951-ben egy fél évet az észak-olaszországi Chieriben tanított etikát a fiatal emigráns magyar jezsuitáknak. Tanulmányainak befejezése után Torontóban lett az etika és a szociológia tanára. 1955. szeptember 15-én kinevezték a külföldön élő magyar jezsuiták viceprovinciálisává, az úgynevezett II. szekció kormányzására. Ez akkor a kínai missziók tagjait nem számítva tizenhat országban, harminchat rendtartományban, száztizenhárom magyar jezsuitát jelentett. Fő feladatának tartotta, hogy a külföldi magyar rendtartomány életének és a még nagyszámú tanuló rendtag képzésének anyagi alapjait megteremtse. Kormányzásának első évében huszonhét tanuló rendtag és tizennégy pap volt, összesen negyvenegy fő, akik még kiképzésben részesültek. 1965-ben tizenhét pap volt képzésben, hét a harmadik próbaévben, és rajtuk kívül csak két tanuló rendtag. Tízéves kormányzása döntő jelentőségű volt az úgynevezett II. szekció, a külföldön élő magyar jezsuiták életére, munkájára, lelkiségük és öntudatuk kialakulására. Az együvé tartozás tudata így már az emigráció első évében kifejlődött, és segített a saját munka becsületes végzésében, egyben megteremtette az alapját annak a feladatnak is, amellyel a hatvanas évek végétől sikerült szellemi és anyagi téren támogatnunk nemcsak rendtestvéreinket, hanem az egyházat és a magyarságot is.
P. Varga mint a II. szekció tartományfőnöke 1965-ben részt vett a XXXI. általános rendgyűlésen, ami a Társaság kormányzásának szempontjából fontos újítást hozott. Négy különböző asszisztenciához tartozó jezsuitát választottak, akiknek kötelességük volt fellépni, ha a rendfőnök betegsége, illetve kora miatt, vagy egyéb súlyos okból többé nem volt képes a Társaság irányítására. Beválasztották közéjük P. Vargát is, ami nagy megtiszteltetés volt a magyar rendtartománynak. Ezt a hivatalát hat évig látta el, majd visszatérhetett az Egyesült Államokba. 1972-ben New Yorkban az America House házfőnöke és a La Farge Intézet igazgatója lett. 1973-ban visszatért a Fordham egyetemre, ahol 1992-ig etikát tanított.
P. Varga külföldi tartományfőnökségének legnagyobb érdeme, hogy megszervezte a II., a külföldi szekció életét, amelynek nagy jelentősége lett majdnem fél évszázadra a magyar jezsuiták külföldi, de otthoni életére és jövőjére is. Ennek elengedhetetlen követelménye volt a provincia anyagi alapjának megteremtése, amire utódai biztosan tudtak építeni. E cél elérésére előtérbe helyezte az amerikai tanulmányokat és munkaterületeket, és nehezen tudta megérteni, ha egyesek erre nem mutattak hajlandóságot. A későbbiekben látható, hogy a magyar egyház segítése, főként szellemi téren, sokkal hathatósabban működött Európából, mint a világ más részeiről. Elég a bécsi Magyar Egyházszociológiai Intézetre, a Szolgálat című folyóiratra vagy a Teológiai Kiskönyvtár sorozatra gondolni.
1992-ben ment nyugdíjba. A Parkinson-kór rövid idő alatt elhatalmasodott rajta. 1994. július 10-én halt meg New Yorkban.
M
M: The Nation: Its Concept and Essence. Róma, 1958; Az erkölcsi élet alapjai. Róma, 1978; On Being Human Principles of Ethics. New York, 1978; Élet és erkölcs. Róma, 1980; Bioethics: The Main Issues. New York, 1980.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 101. MJTN 238; P. Varga Andor. BMJ 1973. 11; Ádám J.: †Varga Andor SJ. 1917–1994. ProvH 35. (1994. október–november) 12; Uő: P. Varga Andor SJ. 1917–1994. ProvH 37. (1995. március–április) 16–21; KMJ III. 12–24.
Születési idő
1917-03-28
Születési hely
Börcs
Belépés ideje
1935-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1952-08-15
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1946-07-26
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1994-07-10
Halálozás helye
New York
Beszélt nyelvek
magyar

Varga Béla

Varga Béla
1912. febr. 11. Villach. SJ 1927. júl. 30. Bp. Psz. 1940. jún. 23. Szeged. †1989. aug. 16. Bp.
Életrajz
1927–9 között Érden és a Manrézában volt novícius, majd Kalocsán befejezte gimnáziumi tanulmányait. Ezt követően Szegeden és Bp.-en tanult filozófiát. 1937-ben, a magiszteri évében földrajzot és természetrajzot tanított Kalocsán. 1938–41 között Szegeden teológiát tanult, majd magyar–latin szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 1946-ban a Manrézában végezte a terciát, utána Pécsett tanított. 1950-ben Mezőkövesdre internálták. 1950–2-ben Szegeden, 1952–66 között Nagykamaráson, 1966–9 között Endrődön, 1969–71 között Szarvason és 1971–85 között Gádoroson volt lelkész. 1985-től nyugdíjas, 1988-tól haláláig a Radvány utcai idősek otthonában lakott.
Ir
Ir: MJTN 238; P. Varga Béla S. J. (1912–1989). Anima Una 117. (1989. december 1.) 5–6; Pálos A.: P. Varga Béla. Viharon, vészen át. Kecskemét, 1992. 193; Miklósházy 54.
Születési idő
1912-02-11
Születési hely
Villach
Belépés ideje
1927-07-30
Belépés helye
Bp
Papszentelés ideje
1940-06-23
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1989-08-16
Halálozás helye
Bp