1101 – 1120 / 1554 megjelenítése

Purgine János

Purgine János
1719. máj. 16. Nagyszombat. Nyelv: német, szlovák. SJ 1736. okt. 20. Trencsén. †1748. jún. 13. Nagyszombat.
Életrajz
Szülővárosából, Nagyszombatból logikusként lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után 1739-ben Komáromban grammatikát tanított. 1740–2-ben Bécsben bölcseletet tanult. 1743-ban a grammatika tanára volt Győrben. 1744–5-ben Bécsben matematikát tanult. 1746-ban Nagyszombatban, 1747-ben Győrben tanított középiskolában. Nagyszombatban halt meg 1748-ban elsőéves teológus korában.
M
M: De vi electrica. Nagyszombat, 1746.
Ir
Ir: LKKOS 1127; Nom. II. 1307; Pe 1028; So VI. 1306; St 284.
Születési idő
1719-05-16
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1736-10-20
Belépés helye
Trencsén
Halálozás ideje
1748-06-13
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Purgstall Antun

Purgstall Antun
1708. júl. 21. Károlyváros. Nyelv: horvát. SJ 1726. okt. 14. Bécs. Psz. 1739. Graz. †1771. szept. 5. Laibach.
Életrajz
A horvátországi Károlyvárosban született, Laibachból lépett be Bécsben a Társaságba. 1729-ben Bécsben elvégezte a tanárképzőt, majd 1730–2-ben a bölcseletet. 1733–5-ben Passauban tanított. 1736–9-ben Grazban tanult teológiát. 1739-ben szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1741-ben Szakolcán görög nyelvet tanított a tanárképzőben. 1742-ben Nagyszombatban, 1743–4-ben Grazban héber nyelvet tanított. 1745–7-ben Nagyszombatban bölcseletet adott elő. 1748–50-ben Grazban kontroverziát, hébert és kazuisztikát tanított. 1752–8-ban laibachi székhellyel vándormisszionárius volt. 1759–60-ig már csak kisegítő lelkipásztori munkát végzett. 1761-ben beteg volt. 1762-től haláláig, 1771-ig újra hitszónoki munkát végzett. Latin nyelvű munkái Nagyszombatban jelentek meg, amikor ott a bölcselet tanára volt.
M
M: Oeconomia philosophica. Nagyszombat, 1746; Panegyricus lustri militaris. Nagyszombat, 1747; Stanislai Lubomirsky, de vanitate consiliorum. Nagyszombat, 1747; Tractatus de virtutibus. Nagyszombat, 1747.
Ir
Ir: Nom. II. 1307; Petrik 1712–1860/V.; So VI. 1307; St 285.
Születési idő
1708-07-21
Születési hely
Károlyváros
Belépés ideje
1726-10-14
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1739
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1771-09-05
Halálozás helye
Laibach
Beszélt nyelvek
horvát

Puskarius László

Puskarius László
1570 k. Nagyvárad. †1598. jan. 23. Turóc.
Életrajz
1570 körül született Nagyváradon, 1587-ben Krakkóban kezdte meg szerzetesi életét. 1590–1-ben Pulkovban volt retorikus. Onnan bölcseleti tanulmányokra Olmützbe került. 1595-ben Turócon tanította a humaniorát. Grazban kezdte meg teológiai tanulmányait, de két év múlva Turócra került betegen, ahol 1598. január 23-án meghalt.
Ir
Ir: CPA I. 759.
Születési idő
1570?
Születési hely
Nagyvárad
Halálozás ideje
1598-01-23
Halálozás helye
Turóc

Pusztabonyák István

Pusztabonyák István
1651. márc. 30. Németújvár. Nyelv: magyar. SJ 1668. okt. 27. Trencsén. Psz. 1681. Graz. F. 1684. febr. 2. 4 fog. prof. †1705. máj. 31. Buda.
Életrajz
Németújváron született, Sopronból lépett be Trencsénben a Társaságba. 1673–5-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Szakolcán és Zágrábban grammatikát tanított. A teológiát Grazban tanulta 1678–81 között, ott szentelték pappá 1681-ben. Utána Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1683–4-ben tábori lelkész, 1685-ben lelkipásztor volt Győrben. A következő évben a tábori lelkészek főnökének helyetteseként működött. 1687–91-ig az akkor felszabadított Budán, 1692-ben Győrben, 1693–4-ben újra Budán, 1695–6-ban Pécsett volt hitszónok. A következő évben Szigetváron lett házfőnök, majd 1698–1700-ban újra Pécsett, 1701-től haláláig Budán lelkipásztori munkát végzett.
Ir
Ir: Nom. II. 1311; Pe 160; Molnár A.: Pusztabonyák István. Az andocsi jezsuita misszió. LK 74. (2000) 1–2.
Születési idő
1651-03-30
Születési hely
Németújvár
Belépés ideje
1668-10-27
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1684-02-02
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1681
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1705-05-31
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
magyar

Putsch János

Putsch János
1689. máj. 24. Rózsavölgy. Nyelv: szlovák. SJ 1709. nov. 6. Bécs. Psz. 1718. Nagyszombat. F. 1724. febr. 2. 4 fog. prof. Eperjes. †1725. febr. 24. Selmecbánya.
Életrajz
Rózsavölgyön született, Nagyszombatból végzett bölcsészként lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaévek után 1712–3-ban Kassán, 1715-ben Nagyszombatban középiskolában tanított. 1716–9-ben ott végezte a teológiát is, 1718-ban szentelték pappá. 1720-ban Kőszegen tanított. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1722–4-ben Eperjesen, 1725-ben Selmecbányán hitszónokként működött, ahol azonban rövidesen meghalt.
R
M
M: Topographia agri Tyrnaviensis. Nagyszombat, 1715; Hypotyposis Tyrnaviensis Honori. Nagyszombat, 1715.
Ir
Ir: Nom. II. 1312; So VI. 1314; St 286; Szi XI. 281–2.
Születési idő
1689-05-24
Születési hely
Rózsavölgy
Belépés ideje
1709-11-06
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1724-02-02
Fogadalomtétel helye
Eperjes
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1718
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1725-02-24
Halálozás helye
Selmecbánya
Beszélt nyelvek
szlovák

Raab István

Raab István
1686. okt. 11. Óvár. Nyelv: magyar. SJ 1703. okt. 27. Bécs. Psz. 1718. Bécs. F. 1721. febr. 2. 4 fog. prof. Buda. †1757. okt. 24. Buda.
Életrajz
Óváron született, Győrből lépett be Bécsben a Társaságba. 1706-ban Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1707-ben Bécsben kezdte, majd 1709-ig Nagyszombatban folytatta bölcseleti tanulmányait. 1710–11-ben Győrben, 1712-ben Nagyszombatban és 1713–4-ben Pozsonyban tanított középiskolában. 1715–8-ig Bécsben teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1718-ban. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1720-ban Nagyszombatban matematikát, 1721–2-ben Budán bölcseletet, 1723–4-ben Egerben kontroverziát és kazuisztikát tanított. 1725–31 között Rómában a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója volt. 1732–5-ben a tartományfőnök helyetteseként működött. 1736–7-ben Pozsegában rektor, 1738-ban Bécsben a Pázmáneum vezetője, 1739-ben pozsonyi rektor volt. 1740–4-ben Pozsonyban házfőnökként, 1745-től Budán egy évig a szeminárium igazgatójaként, utána haláláig, 1757-ig a ház lelkiatyjaként működött.
M
M: Hungarides Epistolae et Elegiae. Nagyszombat, 1714.
Ir
Ir: MAMŰL IX. 335; MKL XI. 376; Nom. III. 1318; So VI. 1357–8; St 288–9; Szi XI. 291; Monay 117–8.
Születési idő
1686-10-11
Születési hely
Óvár
Belépés ideje
1703-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1721-02-02
Fogadalomtétel helye
Buda
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1718
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1757-10-24
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
magyar

Rab Pál (kínai nevein: Lang Csengkung, Vang Sicsing)

Rab Pál (kínai nevein: Lang Csengkung, Vang Sicsing)
1914. szept. 1. Pély. Nyelv: magyar. SJ 1933. aug. 19. Bp. Psz. 1945. jún. 7. Zikavej. F. 1948. márc. 24. C. sp. †1995. nov. 19. Tajpej.
Életrajz
Pélyen született, a zugligeti Manrézában lépett be a Társaságba. A próbaidő után retorikát tanult, majd 1937–9-ben Bp.-en bölcseletet. Annak befejeztével a kínai misszióba ment. 1940–1-ben Pekingben kínaiul tanult. Utána egy évig Tamingban latint tanított. 1943–5-ben Zikavejben tanult teológiát, ahol 1945-ben pappá szentelték. Utána Vuhuban végezte a harmadik probációt. A tamingi misszió területén dolgozott, a japán megszállás és Mao uralma miatt nehézségek között. Jól megtanult kínaiul. 1955-ben már Tajvanon volt. Tajcsungban dolgozott a kínai–magyar szótáron. Utána Pucén dolgozott. 1958-ban átírták a távol-keleti rendtartományba.
M
M: Eucharisztikus példák. Bp., 1938.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 81; F-V 22; MKL XI. 376–7; MJTN 188; Vajda T.: Rab Pál. FMJ 51. (1982. tavasz) 4; Maron J.: Megemlékezés P. Rab Pálról. ProvH 42. (1996. február–március) 16–18; Cser L.–Maron J.: P. R. P. KJV III. 206–16.
Születési idő
1914-09-01
Születési hely
Pély
Belépés ideje
1933-08-19
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1948-03-24
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1945-06-07
Papszentelés helye
Zikavej
Halálozás ideje
1995-11-19
Halálozás helye
Tajpej
Beszélt nyelvek
magyar

Rachenberger Matthias

Rachenberger Matthias
1699. jan. 23. Rottalmünster. Nyelv: német. SJ 1715. okt. 9. Trencsén. Psz. 1727. Nagyszombat. F. 1733. febr. 2. 4 fog. prof. Zágráb. †1742. ápr. 5. Graz.
Életrajz
A bajorországi Rottalmünsterben született, Passauból logikusként lépett be Trencsénben a Társaságba. 1718–20-ban Grazban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Kremsben, Budán, Egerben és Komáromban tanított. 1725–8-ban Nagyszombatban végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1627-ben. 1729-ben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1730-ban Brassóban, 1731-ben Belgrádban tanított. 1732–4-ig Zágrábban bölcseletet adott elő. 1735–7-ben Péterváradon, 1738-ban Esztergomban volt házfőnök és plébános. A következő évben Belgrádban lett házfőnök. 1740-ben a tábori lelkészek főnöke, 1741-ben Grazban hitszónok lett, de rövidesen meghalt.
M
M: Mariano conceptui summa Pontificum authoritate […]. Nagyszombat, 1726; Panegyricus S. Ignatio de Loyola. Nagyszombat, 1729.
Ir
Ir: Nom. III. 1319; Pe 644; So VI. 1363; St 289.
Születési idő
1699-01-23
Születési hely
Rottalmünster
Belépés ideje
1715-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1733-02-02
Fogadalomtétel helye
Zágráb
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1727
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1742-04-05
Halálozás helye
Graz
Beszélt nyelvek
német

Rachensperger Leopold

Rachensperger Leopold
1662. nov. 16. Bécs. Nyelv: német. SJ 1678. okt. 12. Bécs. Psz. 1692. Nagyszombat. F. 1696. febr. 2. 4 fog. prof. Gorizia. †1710. aug. 15. Spanyolország.
Életrajz
Szülővárosából, Bécsből lépett be a Társaságba. A próbaévek után 1681-ben Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1682–5 között Grazban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Grazban, Leobenben és Goriziában tanított. 1689-ben Bécsben, majd három évig Nagyszombatban teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1692-ben, ezután ugyanott egy évig retorikát tanított. A harmadik próbaévet 1694-ben Judenburgban végezte. Utána Klagenfurtban egy, Goriziában két és Nagyszombatban három évig bölcseletet tanított. 1701-től egy-egy évig Passauban kazuisztikát, Grazban kontroverziát, Nagyszombatban, Zágrábban és Klagenfurtban három évig kazuisztikát tanított. 1708-ban Laibachban az egyházjog tanára volt. 1709–10-ben Starnberg tábornok kíséretében Spanyolországban tartózkodott, ahol meghalt.
M
M: Exercitationes oratoriae. Nagyszombat, 1693; Metamorphosis sacra. Nagyszombat, 1699; Sortis utriusque rex. Nagyszombat, 1700.
Ir
Ir: Nom. III. 1320; RMK II. 1756, 2020; So VI 1363–4; St 289.
Születési idő
1662-11-16
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1678-10-12
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1696-02-02
Fogadalomtétel helye
Gorizia
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1692
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1710-08-15
Halálozás helye
Spanyolország
Beszélt nyelvek
német

Radányi (Szekulity) Rókus

Radányi (Szekulity) Rókus
1914. okt. 23. Bácsbokod. SJ 1930. júl. 30. Bp. Psz. 1942. május 13. F. 1946. febr. 2. †1978. jún. 28. New York.
Életrajz
Gimnáziumi tanulmányait a kalocsai jezsuita kollégiumban kezdte, a tanulást megszakítva, 1930-ban belépett a Jézus Társaságába. A noviciátus elvégzése után befejezte középiskolai tanulmányait, 1934-ben érettségizett Kalocsán. 1935–7-ben Bp.-en retorikus és filozófiahallgató, 1938–9 között Kalocsán magiszter volt. 1940–2-ben Szegeden tanulta a teológiát, ahol pappá szentelték: első miséjén két ünnepi szónoka is volt, az egyik horvátul, a másik magyarul beszélt. Papi működését Szatmárnémetiben kezdte, miniszter, konviktusi prefektus, a gimnáziumban hittantanár volt. Emellett a Kongreganista és a Kálvária című lapokat szerkesztette. 1948-ban pár hónapra Pécsre került, majd Bp.-re helyezték, a külföldi missziók prokurátora és a Katolikus Missziók szerkesztője, A Szív című újság segédszerkesztője, a templomban kisegítő lelkész volt. A szétszóratásban 1950-ben átvette a pécsi Jézus Szíve-templom vezetését, majd a Bártfai utcai templomban volt templomigazgató. 1953-tól előbb Gödrekeresztúron, majd 1955-től Pakson dolgozott káplánként. 1956-ban külföldre távozott. A hollandiai magyarok pasztorálását vette át. 1960-tól A Szív című újságot szerkesztette Amerikában, a hétvégéken pedig a passaici Szent István-plébánián lelkipásztori feladatokat vállalt. 1970–3 között Yonkersben volt a magyarok lelkésze. 1974–8-ban New Yorkban a provincia titkárságát vezette, az Anima Una és a Cor Unum folyóiratok szerkesztője volt.
Ir
Ir: Pálos 187; MJTN 188; K. Mildschütz: Rókus Radványi (!) Bibliographie der ungarische Exilpresse. 1945–75. München, 1977. 694; Török I.: Radányi Rókus. Katolikus magyarok Észak-Amerikában. Youngstown, 1978. 320; Holovics F.: Radányi (Szekulity) Rókus (1914–1978). Barátaink Levelei. 1978. február 20. 3–6; †Radányi (Szekulity) Rókus S. J. 1914–1978. Anima Una 67. (1978. szeptember) 19–21; Babos I.: P. Radányi Rókus SJ (1914–1978). Szolgálat 42. (1979. Péter–Pál) 93–94; P. Radányi (Szekulity) Rókus (1914–1978). MJV IV. 428–31; MJN 234–5.
Születési idő
1914-10-23
Születési hely
Bácsbokod
Belépés ideje
1930-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1946-02-02
Papszentelés ideje
1942-05-13
Halálozás ideje
1978-06-28
Halálozás helye
New York

Radéczy Jan

Radéczy Jan
1634. nov. 24. Biskup. Nyelv: cseh, magyar. SJ 1657. okt. 26. Trencsén. Psz. 1667. Nagyszombat. F. 1675. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1699. dec. 6. Pozsony.
Életrajz
A csehországi Biskupban született, Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. 1660-ban Győrben grammatikát tanított. 1661–3-ig Nagyszombatban bölcseletet tanult. 1664-ben Münchenben kezdte meg teológiai tanulmányait, és 1665–7-ben Nagyszombatban folytatta. 1668–9-ben Ungváron házgondnok volt. 1670-ben Győrben végezte a harmadik próbaévet. 1671–3-ban Szakolcán először grammatikát tanított, majd két évig házfőnök volt. 1674–7 között Szentmiklóson volt plébános és misszionárius. 1678–82-ben Kassán, 1683-ban Nagyszombatban a házgondnoki hivatalt viselte. 1685–6-ban Lőcsén házfőnök, 1687-ben Trencsénben házgondnok, 1689-ben a báni missziós állomáson házfőnökhelyettes volt. 1690–2-ben Pozsonyban a rektori, 1693–9-ben Nagyszombatban a házgondnoki hivatalt látta el. Onnan az év vége felé pozsonyi rektorrá nevezték ki, ahol 1699. december 6-án meghalt.
Ir
Ir: Nom. III. 1320–1; Pe 46; Po Magyar 753; Weiser 234. 10–2.
Születési idő
1634-11-24
Születési hely
Biskup
Belépés ideje
1657-10-26
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1675-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1667
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1699-12-06
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
magyar

Radics Antal

Radics Antal
1726. nov. 12. Érkeserű. Nyelv: magyar. SJ 1746. okt. 17. Trencsén. Psz. 1759. Nagyszombat. F. 1764. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. Elb. 1769. szept. 11. Nagyszombat. †1773. szept. 15. Cseklész.
Életrajz
Érkeserűn született, Kassáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Gyöngyösön grammatikát tanított. 1750–3-ban Nagyszombatban elvégezte a bölcseleti tanulmányokat, majd grammatikát tanított Pozsonyban. 1755-ben Nagyszombatban matematikát tanult. A következő évben Pécsett tanított. 1757–60-ban Nagyszombatban teológiát tanult. 1759-ben szentelték pappá. 1761-ben Sárospatakon tanított. A következő évben Egerben végezte a harmadik próbaévet. 1763–4-ben Nagyszombatban matematikát, 1765–6-ban Budán bölcseletet, 1767–9-ben Nagyszombatban történelmet és kontroverziát tanított. 1769-ben elbocsátották a Társaságból. Cseklészi plébánosként halt meg. Bölcseleti, matematikai és természettudományi tankönyveiben Newton és a jezsuita Rogerius Josephus Boscovich tanainak első követői közé tartozott Magyarországon.
M
M: Oratio de sanctissimae virginis illibato conceptu. Nagyszombat, 1749; Oratio de sanctissimae virginis Mariae. Nagyszombat, 1758; Szerentsés hadi esete Loyola sz. Ignátznak. Nagyszombat, 1759; Tentamen mathematicum ex praelectionibus. Nagyszombat, 1764; Panegyricus divo Ignatio. Nagyszombat, 1765; Institutiones Logicae et Metaphysicae. Buda, 1766. Institutiones physicae. 2 k. Pest-Buda, 1766; Introductio in philosophiam naturalem. Buda, é. n.
Ir
Ir: LKKOS 1133–4; MÉL II. 460–1; MKL XI.; Nom. III. 1321; Pe 1231; Petrik 1712–1860/III., V, VII; So VI. 1382; St 289; Szi XI. 356–7; MFizTört.
Születési idő
1726-11-12
Születési hely
Érkeserű
Belépés ideje
1746-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1764-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1759
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1773-09-15
Halálozás helye
Cseklész
Beszélt nyelvek
magyar

Raffseder Caspar

Raffseder Caspar
1739. dec. 11. Bécs. Nyelv: német. SJ 1754. okt. 17. Bécs. Psz. 1768. †1809. aug. 22. Pozsony.
Életrajz
Szülővárosában, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1758–61-ben Grazban bölcseletet és egy évig matematikát tanult. 1762–4-ben Linzben, 1765-ben Passauban tanított. 1766–9-ben Bécsben végezte a teológiát. 1768-ban szentelték pappá. 1770-ben Judenburgban volt harmadik probációban. A következő évben Kőszegen tanított. 1772–3-ban Pozsonyban hitszónokként működött. A rend feloszlatása után a pozsonyi Szent Márton-templomnál működött tovább.
M
M: Rede auf die Erlösung gefangener Christen. Pozsony, 1777.
Ir
Ir: Nom. III. 1325; Petrik 1712–1860/III.; So VI. 1387; St 290; Szi XI. 425.
Születési idő
1739-12-11
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1754-10-17
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1768
Halálozás ideje
1809-08-22
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
német

Raichardt Mihály

Raichardt Mihály
1724. szept. 10. Lébényszentmiklós. Nyelv: magyar, német. SJ 1742. nov. 10. Bécs. Psz. 1755. Nagyszombat. †1757. máj. 1. Trencsén.
Életrajz
Lébényszentmiklóson született, Győrből lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Esztergomban tanított grammatikát. 1746–8-ban Kassán végezte bölcseleti tanulmányait. 1749–50-ben Ungváron tanított. Ennek emléke az 1751-ben Kassán kiadott latin költői műve, amikor már ott tanított. 1752–5-ben Nagyszombatban tanult teológiát. 1755-ben szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1757-ben Trencsénben retorikát tanított. Ott halt meg.
M
M: Natales poetici Civitatis Ungvariensis. Kassa, 1751.
Ir
Ir: Nom. III. 1326; So VI. 1616; St 290; Szi XI. 431.
Születési idő
1724-09-10
Születési hely
Lébényszentmiklós
Belépés ideje
1742-11-10
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1755
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1757-05-01
Halálozás helye
Trencsén
Beszélt nyelvek
német

Raile Ede

Raile Ede
1849. szept. 29. Vaskút. Nyelv: magyar. SJ 1864. szept. 7. Nagyszombat. Psz. 1881. Innsbruck. F. 1883. febr. 2. †1925. ápr. 6. Szatmárnémeti.
Életrajz
Nagyszombatban lépett be a Társaságba. 1867–8-ban retorikát végzett St. Andräban. 1869–74-ben Kalocsán tanított. 1875–7-ben Pozsonyban tanult bölcseletet, majd Kalocsán volt egy évig latintanár. 1879–81 között végezte a teológiát Innsbruckban. 1881-ben szentelték pappá. 1882-ben kezdte meg huszonhat éves kalocsai működését mint helyettes házgondnok és görögtanár. Főleg német nyelvet tanított, ritkán latint is. 1890–3-ban az intézet rektora és a gimnázium igazgatója volt, de a tanítást akkor is folytatta. 1908–9-ben Nagyszombatban, 1910-ben Kalocsán volt házi lelkiatya. 1911–3-ban Nagyszombatban a rendi újoncokat nevelte. 1914–8-ig házi lelkiatya volt. Ezt a hivatalt viselte 1919–23 között Szatmárnémetiben is, ahol utána egy évig még írással foglalkozott, majd rövidesen meghalt.
M
M: Berchmans szent János Jézus-társasági hitvalló. (Hausherr után). Kalocsa 1888; Házi szabályzat a deáktartó gazdák számára. Klny. Kalocsa, 1905; Jézus sz. Szívének skapuláréja. Kalocsa, 1914; Az ötös skapuláré. Kalocsa, 1914.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 16.637; MKL XI. 436; MJTN 188–9; Tóth 31; Jost P.: †P. Raile Ede. ProvH 3. (1925. május) 3; Kerkai 135; Baják M.: A fegyelem és a szoktatás embere. Jezsuita Nevelés 1. (1955) 13, 327–30.
Születési idő
1849-09-29
Születési hely
Vaskút
Belépés ideje
1864-09-07
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1883-02-02
Papszentelés ideje
1881
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1925-04-06
Halálozás helye
Szatmárnémeti
Beszélt nyelvek
magyar

Raile Jakab

Raile Jakab
1894. okt. 6. Vaskút. Nyelv: magyar. SJ 1912. aug. 14. Nagyszombat. Psz. 1925. Innsbruck. F. 1928. febr. 2. †1949. szept. 5. Newark.
Életrajz
Vaskúton született, Nagyszombatban lépett be a Társaságba. A próbaévek után Kalocsán végezte a gimnázium utolsó két évét. 1917–8-ban Innsbruckban kezdte el a bölcseleti tanulmányokat, és Kalocsán fejezte be. 1920–1-ben Pécsett konviktusi nevelő volt, majd Szegeden egy évig újra bölcseletet tanult. 1923–6-ban Innsbruckban végezte a teológiát. 1925-ben szentelték pappá. 1927-ben Bécs-Lainzban volt harmadik probációban. 1928–33 között New York székhellyel a kivándorolt magyarokat gondozta. 1934–5-ben Szegeden házgondnok volt, a gazdasági ügyeket intézte. 1936–41 között Bp.-en a tartományfőnök helyettese és a provincia anyagi ügyeinek felelőse volt. A háború éveiben a bp.-i rendházban végzett lelkipásztori munkát. 1944 végén egyik fő szervezője volt a zsidók mentésének. A Mária utcai rendház pincéjében akkoriban mintegy százötven menekültet is rejtegettek. 1948-ban az Egyesült Államokba ment, ahol a Keyser Islandon, majd Bostonban gondozta a magyarokat. A következő évben Newark közelében autóbaleset áldozata lett. 1991-ben a jeruzsálemi Yad Vashem a Világ Igaza kitüntető címet adományozta neki.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 24.904; MJTN 189; P. Raile Jakab SJ Yad Vashem kitüntetése. ProvH 38. (1995) 6; Ádám J.: Raile Jakab SJ-ről. ProvH 77. (2002) 47–50; Lebovits I.: Raile Jakab. Zsidótörvények – zsidómentők. Bp., 2007. 326–7; Lea-Katharina Steller: Jaksi (Raile Jakab jezsuita páter élete). Szentendre, 2005; Bikfalvi G.: A jezsuita központ élete a II. világháború idején. Jezsuita olvasókönyv. Bp., 2008. 101–2; Uő: A magyar jezsuiták embermentő tevékenysége 1944–1945-ben. In Múlt és jövő: A magyar jezsuiták száz éve (1909–2009) és ami abból következik. Szerk. Molnár A.–Szilágyi Cs. Bp., 2009. 163–6; Bikfalvi G.: A II. világháború idején: embermentés – zsidómentés. Jezsuiták Magyarországon és a világ más részein. Bp., 2009. 20–6; A Világ Igazai Magyarországon a második világháború alatt. Szerk. Frojimovics K.–Molnár J. Bp., 2009. 324–5; Bikfalvi G.: A magyar jezsuiták embermentő tevékenysége 1944–1945-ben. „Mindent Isten nagyobb dicsőségére”. Bp., 2011. 44–52.
Születési idő
1894-10-06
Születési hely
Vaskút
Belépés ideje
1912-08-14
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1928-02-02
Papszentelés ideje
1925
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1949-09-05
Halálozás helye
Newark
Beszélt nyelvek
magyar

Rajcsáni István

Rajcsáni István
1699. jún. 7. Zsolna. Nyelv: szlovák. SJ 1716. okt. 27. Bécs. Psz. 1728. Nagyszombat. F. 1732. febr. 2. C. sp. Eperjes. †1781. Zsolna.
Életrajz
Zsolnán született, Komáromból lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán tanított. 1720–2-ben Kassán tanult bölcseletet. 1723-ban Zsolnán, 1724–5-ben Nagyszombatban és 1726-ban Kassán tanított középiskolában. 1627–8-ban Nagyszombatban teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1728-ban. 1729-ben Turócon, 1730-ban Úrvölgyön volt hitszónok és katekéta. A harmadik próbaévet 1731-ben Besztercebányán végezte. 1732–3-ban Eperjesen, 1734–5-ben Selmecbányán hitszónokként és katekétaként dolgozott. 1736-ban Zsolnán, 1737–40-ben Rozsnyón grammatikát tanított. 1741-ben Liptószentmiklóson volt misszionárius. A következő években, valószínűleg gyenge egészséggel, kisebb rendházakban tanított és működött hitoktatóként, így 1742–3-ban Szepesváralján, 1744–8-ban Zsolnán, 1749–55-ben Turócon, 1756-ban Szepesváralján, 1757–73-ban Turócon.
M
M: Apollo Philosophus. Kassa, 1726.
Ir
Ir: Nom. III. 1327–8; So VI. 1399; St 291; Szi XI. 435–6.
Születési idő
1699-06-07
Születési hely
Zsolna
Belépés ideje
1716-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1732-02-02
Fogadalomtétel helye
Eperjes
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1728
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1781
Halálozás helye
Zsolna
Beszélt nyelvek
szlovák

Rajcsány György

Rajcsány György
1670. szept. 8. Nemeskosztolány. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1687. nov. 25. Trencsén. Psz. 1701. Graz. F. 1705. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1734. júl. 5. Marosvásárhely.
Életrajz
Nemeskosztolányban született, Nagyszombatból Trencsénben lépett be a Társaságba. Hat évvel előtte tért át a katolikus hitre. A próbaidő után egy-egy évig Győrben és Trencsénben tanított. 1692–4-ben Nagyszombatban tanult bölcseletet, utána Lőcsén, Ungváron, majd újra Lőcsén tanított. 1698-ban Nagyszombatban kezdte meg teológiai tanulmányait, majd három évig Grazban folytatta. Ott szentelték pappá 1701-ben. A következő évben Győrben végezte a harmadik probációt. 1703-ban Nagyszombatban bölcseletet tanított, ezt követően Sopronban lett hitszónok. 1705-ben visszatért Nagyszombatba, ahol három évig bölcseletet és két évig kazuisztikát tanított, az utolsó évben a Központi Szemináriumot vezette. 1710–3-ban Rómában a Szent Péter-bazilika magyar gyóntatója volt. Visszatért Nagyszombatba, és tizenöt évig ott működött. 1704-től egy évig szentírástant tanított, majd 1722-ig ő vezette a teológia tanszékét. 1723–5-ig a Központi Szemináriumot irányította, majd 1729-ig rektor volt. Közben 1713–4-ben a bölcsészettudományi, 1715–22-ben a teológiai kar dékáni tisztét viselte. 1730–2-ben Kassán kancellár volt. 1733–4-ben Kolozsváron rektorként működött. Marosvásárhelyen halt meg 1734-ben. A nagyszombati egyetem egyik legjelentősebb tanára volt. Műveiben, melyek mind Nagyszombatban jelentek meg, bölcseleti és jogi kérdésekkel, valamint az alapító Szent Ignác életének részleteivel foglalkozott.
M
M: Harmonia philosophica. Nagyszombat, 1706; Ars recte philosophandi. Nagyszombat, 1707; Laurus tuta a fulmine. Nagyszombat, 1707; Somnium philosophi. Nagyszombat, 1707; Dictamina seu scita variae doctrinae. Nagyszombat, 1708; Colloquium Sphyngis cum Oedipo. Nagyszombat, 1709; Conclusiones scientiae practicae. Nagyszombat, 1718; Universa juris-prudentia. Nagyszombat, 1718; Divus Ignatius de Loyola. Nagyszombat, 1719; Bellum contra hostes capitales animae. Nagyszombat, 1720; Vulnus Sancti Ignatii medela orbis. Nagyszombat, 1720; Victoriae augurium Pampelona. Nagyszombat, 1721; Vera sapientia. Nagyszombat, 1727.
Ir
Ir: LKKOS 1141–2; MAMŰL IX. 352–3; MKL XI. 435; Nom. III. 1328; Pe 361; Petrik 1712–1860/I, III, VII; Po Magyar 748, 755; RMK II. 2269, 2298–2300, 2346, 2382; So VI. 1399–1400; St 290–1; Szi XI. 434–5; Rajcsányi György (1670–1734). A kolozsvári jezsuita kollégium története. Kolozsvár, 1889. 73; Monay 109–11.
Születési idő
1670-09-08
Születési hely
Nemeskosztolány
Belépés ideje
1687-11-25
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1705-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1701
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1734-07-05
Halálozás helye
Marosvásárhely
Beszélt nyelvek
szlovák

Rajcsány János

Rajcsány János
1669. jún. 23. Nemeskosztolány. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1688. okt. 17. Trencsén. Psz. 1702. Bécs. F. 1706. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1733. márc. 12. Nagyszombat.
Életrajz
Nemeskosztolányban született, Nagyszombatból logikusként lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után egy-egy évig Pozsonyban és Nagyszombatban grammatikát tanított. A bölcseleti tanulmányokat 1693–5-ben Bécsben végezte. Utána egy-egy évig Zsolnán, Szatmárban és Kassán tanított. 1699–1702-ben Bécsben teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1702-ben. A következő évben Győrben végezte a harmadik próbaévet. Utána egy évig Sopronban volt hitszónok. 1704-től Nagyszombatban három évig matematikát, majd ugyancsak három évig bölcseletet, egy évig kazuisztikát tanított. Ezután a konviktust vezette. 1712–6 között Sárospatakon volt házfőnök; 1717-ben Kolozsváron lett rektor. 1721-től kazuisztikát tanított, 1724-től a Szent József-szeminárium igazgatója volt. 1725–8-ban Kassán a szeminárium és a nyomda igazgatójaként működött. 1729-től utolsó állomáshelyén, Nagyszombatban egyházjogot tanított és a nyomdát vezette. Több hitvédő művet írt, melyek Kassán és Nagyszombatban jelentek meg. Egyet magyar nyelven is kiadott: Az igaz és nem-igaz hitnek próba-köve.
M
M: Opusculum de vera et falsa fidei regula. Kassa, 1723; Az igaz és nem-igaz hitnek próba-köve. Nagyszombat, 1724; Signa ecclesiae. Kassa, 1725; Peregrinus catholicus. Kassa, 1726; Commenta haereticorum adversus ecclesiam Romanam. Kassa, 1727; Viator christianus. 2 k. Nagyszombat, 1729; Fides salutaris. Nagyszombat, 1731; Itinerarium athei. Nagyszombat, 1737; Commenta adversus sanctam Romano-catholicam Ecclesiam. Kassa, 1745.
Ir
Ir: Guilhermy I. 224; Kazy 327–8; LKKOS 1140–1; MAMŰL IX. 353–4; MKL XI. 435; Nom. III. 1328; Pe 366; Petrik 1712–1860/III, V; So VI. 1402–4; St 291; Szi XI. 436–7.
Születési idő
1669-06-23
Születési hely
Nemeskosztolány
Belépés ideje
1688-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1706-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1702
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1733-03-12
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Rájnis József

Rájnis József
1741. jún. 5. Kőszeg. Nyelv: magyar. SJ 1757. okt. 18. Bécs. Psz. 1771. Nagyszombat. †1812. szept. 23. Keszthely.
Életrajz
Kőszegen született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1761-ben Esztergomban tanított grammatikát. A következő két évben Kassán tanult bölcseletet. Utána Pozsonyban és Győrben tanított egy-egy évig középiskolában. 1768–71 között Nagyszombatban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1771-ben. 1772-ben Székesfehérváron, a Társaság feloszlatásakor, 1773-ban Szatmárnémetiben tanított. Utána tíz évig Győrben volt teológiatanár. 1783-tól csak lelkipásztori munkát végzett. 1802-ben nyugalomba vonult. 1806-tól Türjén, Keszthelyen és Zalaapátiban élt. Már fiatalkorában Leobenben kezdett klasszikus időmértékes verseket írni. Később is verselt, de nem költészete miatt lett jelentős a magyar irodalomtörténetben. Révai Miklóssal és Baróti Szabó Dáviddal a klasszikus verselés magyar alkalmazásával foglalkozott és állt vitában. Ő a nyugat-magyarországi nyelvjárást, Baróti Szabó a székelyt vette alapul. A heves vitában több kortárs költő is részt vett. Itt vetődött fel az egységes irodalmi nyelv kérdése, és megnyitotta az utat a nyelvújítás felé.
M
M: Óda. Győr, 1774; Pásztori dal Archilocus rendi-szerint. Győr, 1775; A magyar Helikonra vezérlő kalauz. Pozsony, 1781; Toldalék, mellyben a magyar Virgiliusnak szerzője a […] fordítás mesterségének regulairól-való ítéletét ki nyilatkoztatja. Pozsony, 1789; Lantos vers. Bécs, 1790; Anacreon rendi szerént bútsú-vétel. Kolozsvár, 1791; Perfecta quadratura circuli. Győr, 1793; Wiederlegung der österreichischen Anmerkungen. Győr, 1793; Ode imminente anno 1795. Győr, é. n.; Xenium adpropinquante novo anno. Győr, 1795; Örvendező vers. Veszprém, 1811; Virgilius Publiusnak Georgikonja. Pest, 1814; A magyar pap magyar köntösben. H. n., é. n.; Dicsértessék a J. K. H. n., é. n.; Beste lél-e Karaffi. H. n., é. n.
Ir
Ir: DHCJ IV. 3284; MAMŰL IX. 354–5; MÉL II. 472; MKL XI. 444; Nom. III. 1332; Petrik 1712–1860/III; Po III/3 16785–94; Po Magyar 1490–1501; So VI. 1408–9; St 292; Szi XI. 454–9; Hénep T.: Kőszegi Rájnis József. Bp., 1887; Veszprémi V.: Rájnis és kora. Bp., 1889; Ágh L. N.: Kőszegi Rájnis József élete és munkái. Bp., 1890; Szalkay A.: Kőszegi Rájnis József. A deákos iskola úttörői. Esztergom, 1905. 36–44; Sroff G.: Kőszegi Rájnis József győri élete. Kalazantinum 11. (1905–1906) 10, 5–8. Császár E.: A deákos iskola. Bp., 1906; Pintér J.: Magyar irodalomtörténet. IV. Bp., 1931. 565–71; Waldapfel I.: A latin versművészet utolsó korszakából (Rájnis József „Pásztori dal”-ához). EPhK 57. (1933) 105–11; Bakos J.: Rájnis József kéziratos epigrammagyűjteménye. ItK 48. (1938) 58–65; Elek O.: Ossian támadói. ItK (1938) 234–7; Gálos R.: Rájnis József. Győri Szemle 12. (1941) 100–7; Szeghalmi E.: Rájnis és irodalmi harcai. Vigilia 1963. 319–20; Mezei M.: A prozódiai vita. Rajnis József. A magyar irodalom története. III. Bp., 1965, 89–92; Hegedüs G.: Rájnis József. Arcképvázlatok. Bp., 1980. 52–5; Kőszeghi I.: A jezsuiták végnapjai. Bp., 1982; Velics III. 95–6; Szilas L.: Rájnis József (1741–1812). Jezsuiták küldetése 270.
Születési idő
1741-06-05
Születési hely
Kőszeg
Belépés ideje
1757-10-18
Belépés helye
Bécs
Papszentelés ideje
1771
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1812-09-23
Halálozás helye
Keszthely
Beszélt nyelvek
magyar