741 – 760 / 1554 megjelenítése

Lanczmar (Lanzmayr) Ferenc

Lanczmar (Lanzmayr) Ferenc
1623. nov. 18. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1641. nov. 10. Bécs. Psz. 1652. Bécs F. 1657. aug. 15. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1658. jan. 21. Nagyszombat.
Életrajz
Nagyszombatban született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő elteltével 1644–5-ben Pozsonyban, majd egy-egy évig Nagyszombatban, Gyulafehérváron és újra Pozsonyban tanított grammatikát. 1649–52-ig Bécsben teológiát tanult. 1652-ben szentelték pappá. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik próbaévet. 1654-ben Komáromban volt hitszónok. A következő évben Sopronban a Nádasdy-missziót vezette. 1656-tól haláláig Nagyszombatban bölcseletet tanított. Latin nyelvű műve a magyar királyokról és első vezérekről halála után, 1664-ben jelent meg Nürnbergben.
M
M: Mausoleum […] Regum et primorum militantis Hungariae Ducum. Nürnberg, 1664.
Ir
Ir: LKKOS 805–6; MAMŰL VI. 396; Nom. II. 839; So IV. 1511; St 204–5; Velics II. 58–9.
Születési idő
1623-11-18
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1641-11-10
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1657-08-15
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1652
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1658-01-21
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Lanczmár Márton

Lanczmár Márton
1628. febr. 14. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1646. nov. 3. Bécs. Psz. 1660. Nagyszombat. F. 1664. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1677. okt. 15. Nagyszombat.
Életrajz
Nagyszombatban született és Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Sopronban két évig grammatikát tanított. 1651–3-ban Grazban végezte a bölcseleti tanulmányokat. Utána egy-egy évig Győrben, Trencsénben és Nagyszombatban tanított. Ott végezte a teológiát is 1657–60 között. 1660-ban szentelték pappá. Utána ugyanott héber nyelvet tanított. 1622-ben Judenburgban volt harmadik probációban, majd egy évig Trencsénben az újoncmester helyettese volt. Onnan Sopronba került hitszónoknak. 1669–71-ig Kassán egy évig ünnepi hitszónok volt, s utána rektor lett. 1673-tól haláláig a konviktus igazgatójaként és hitszónokként működött.
Ir
Ir: Nom. II. 839.
Születési idő
1628-02-14
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1646-11-03
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1664-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1660
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1677-10-15
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Landovics (Váli) György

Landovics (Váli) György
1648. ápr. 21. Győr. Nyelv: magyar. SJ 1665. okt. 14. Bécs. Psz. 1678. Graz. F. 1685. febr. 2. 4 fog. prof. Székelyudvarhely. †1699. okt. 25. Sárospatak.
Életrajz
Landovics újoncéveit Bécsben töltötte, utána Leobenben egy évig a középiskolai oktatásra készült. A bölcseletet Bécsben tanulta 1669–71-ben. Tanárként működött egy-egy évet Pozsonyban és Nagyszombatban. A teológiát Grazban végezte 1675–8-ban, a harmadik próbaévet pedig Judenburgban. 1680-ban a hódoltsági misszióban működött Andocson, ahonnan rövidesen a törökökkel való nehézségek miatt távoznia kellett. 1682–5-ben Kolozsvárott volt lelkipásztor „Váli” néven. 1686–8-ban Székesfehérváron házfőnökként, Egerben, Kassán hitszónokként és 1694–9 között haláláig Sárospatakon lelkipásztorként működött.
M
M: Nexus Europaei glorioso Nexui Aurei torquis inscripti. Nagyszombat, 1674; Sex Insulae Fortunatae. Nagyszombat, 1674.
Ir
Ir: MKL VII. 645; Nom. II. 840; RMK II. 1344–5; So IV. 1458–9; St 203; Szi VII. 700–1.
Születési idő
1648-04-21
Születési hely
Győr
Belépés ideje
1665-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1685-02-02
Fogadalomtétel helye
Székelyudvarhely
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1678
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1699-10-25
Halálozás helye
Sárospatak
Beszélt nyelvek
magyar

Landovics István

Landovics István
1635. aug. 25. Győr. Nyelv: magyar. SJ 1652. okt. 13. Bécs. Psz. 1664. Graz. F. 1674. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1690. febr. 6. Nagyszombat.
Életrajz
Bécsben végezte a noviciátust, majd Grazban a bölcseletet. Három év középiskolai tanítás következett Sopronban és Győrben. A teológiai tanulmányokat szintén Grazban végezte 1661–4-ben, majd a harmadik próbaévet Judenburgban. 1666-tól huszonnégy éven át keresett hitszónok volt. Egyes jelentésekkel ellentétben csak életének utolsó évében volt beteg. A rend fontosabb mo.-i házaiban működött: háromszor Nagyszombatban, azután 1668-ban Kassán, 1670–3-ban Sopronban és 1679–83-ban Győrben. Élete vége felé kiadott két nagy kötet prédikációt, bennük három-négy beszédet minden vasár- és ünnepnapra. Pázmány vagy Káldi nagyságát nem érte el. Célja volt, hogy a török uralom alól felszabadult területek papságának nyújtson segítséget. Beszédei morális tartalmúak voltak, melyek a hitet feltételezték. Ezért egyenesen az akaratra és az érzelmekre hatottak.
Életrajzi adatai között hibásak is szerepelnek, melyek őt valószínűleg Landovics Györggyel tévesztik össze. Hogy az öccse volt-e, nem lehet tudni. Moldvai és oláhországi missziós tevékenységének, amint Sommervogel írja, vagy erdélyi és hódoltsági működésének, amiről Szinnyei beszél, a forrásokban nincs semmi nyoma.
M
M: Thesaurus absconditus, azaz […] Erdődy Ádám. Nagyszombat, 1669; Elválasztott juh. Nagyszombat, 1676; Novus succursus. Az az Új segítség. 2 k. Nagyszombat, 1689.
Ir
Ir: LKKOS 803; MAMŰL VI. 390–1; MKL VII. 645–6; Nom. II. 840; RMK I. 1205, 1380–1; So IV. 1458; St 203–4; Szi VII. 701–2; KJKT 70–1; Mihalovics E.: A katolikus prédikáczió története Mo.-on. II. Bp., 1901.
Születési idő
1635-08-25
Születési hely
Győr
Belépés ideje
1652-10-13
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1674-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1664
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1690-02-06
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Láng Imre

Láng Imre, testvér
1911. dec. 6. Magyarlak. Nyelv: magyar. SJ 1935. szept. 7. Bp. F. 1946. febr. 2. C. t. Kalocsa. †1982. márc. 30. Róma.
Életrajz
Huszonnégy éves korában lépett a Társaságba, próbaéveit Bp.-en a Manrézában töltötte. Elvégezte a betegápoló-tanfolyamot. 1940-ben Kassán, 1941–7-ben Kalocsán volt betegápoló, majd Szegedre került. Mivel a határvidékről származott, 1949-ben, amikor a tanuló rendtagok Nyugatra szöktek, hazament, hogy segítsen a lehetőségek előkészítésében. Egy szerencsétlen véletlen következtében elfogták, és a rendőrségen csúnyán bántalmazták, aminek következményeit élete végéig viselte. Szabadulása után azonban maga is kiszökött. Az észak-olaszországi Chieriben megalakult magyar tanulmányi házba került. Amikor a csoport 1951-ben Belgiumba költözött, ő kérte és megkapta az engedélyt, hogy átléphessen a sarutlan kármeliták rendjébe. Nem egészen két év múlva visszatért a Társaságba, és Chieriben, az olasz közösségben maradt 1955-ig. Ekkor a római Pápai Szentírástudományi Intézet jeruzsálemi házában lett betegápoló; ezt a munkát két év múlva a római intézetben folytatta. 1962-ben a Pápai Keleti Intézetbe került hét évre, majd visszatért előző helyére. Ekkor már magyar közösségben szeretett volna élni, ezért 1980-ban Kanadába, a montreali magyar plébániára helyezték. A tengerentúli életkörülmények közé azonban nem tudott beilleszkedni, így visszatért Rómába, a doktorátusra készülő fiatal jezsuiták házába, a Bellarminóba, ahol rövidesen meghalt. Közszeretetben álló testvér volt. Ezt mutatta temetési szentmiséje is a nagy Szent Ignác-templomban, ahol több mint ötven pap koncelebrált.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 55; Hetényi Varga 196–7; MJTN 135; Pálos 178.
Születési idő
1911-12-06
Születési hely
Magyarlak
Belépés ideje
1935-09-07
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1946-02-02
Fogadalomtétel helye
Kalocsa
Fogadalom
C. t.
Halálozás ideje
1982-03-30
Halálozás helye
Róma
Beszélt nyelvek
magyar

Langetl Ignaz

Langetl Ignaz
1698. jan. 26. Bécs. Nyelv: német. SJ 1713. okt. 9. Bécs. Psz. 1725. Graz. F. 1732. febr. 2. 4 fog. prof. Graz. 1757–61: tartományfőnök. †1764. márc. 12. Bécs.
Életrajz
Bécsben született, ott lépett be a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1717–22 között Bécsben előbb három évig bölcseletet tanult, utána grammatikát tanított. 1723–6-ban Grazban végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1725-ben. Judenburgban volt harmadik probációban. 1728-tól Grazban két évig középiskolában tanított, négy évig bölcseletet adott elő, utána egy évig a kontroverzia, két évig a kazuisztika és egy évig a kánonjog tanára volt. Két évig a nyelvtanulás vezetőjeként és két évig könyvtárosként dolgozott. 1742–4 között a tartományfőnök helyettese, utána 1748-ig a bécsi újoncház rektora és újoncmester, majd 1749–54-ig a Theresianum rektora, majd a professzusház elöljárója volt. 1757-ben nevezték ki tartományfőnöknek. 1761 végétől haláláig újra a professzusház elöljárójaként működött.
M
M: Divus Aloysius in vita et in morte Victor. Graz, 1728; Bibliotheca manualis Attico-Romano-Oratoria. Graz, 1729; Mausolaeum Graecense. Graz, 1732; Series regum Bohemiae. Graz, 1732; Series regum Poloniae. Graz, 1733; Templum aulicum. Graz, 1733.
Ir
Ir: Nom. II. 844; So IV. 1483; St 204.
Születési idő
1698-01-26
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1713-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1732-02-02
Fogadalomtétel helye
Graz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1725
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1764-03-12
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Lanoys Nicolas

Lanoys Nicolas
1508 k. Blandain. Nyelv: francia. SJ 1548. nov. Róma. Psz. belépése előtt. F. 1553. jan. 15. 4 fog. prof. Bécs. 1562–6: tartományfőnök. †1581. szept. 6. Róma.
Életrajz
A németalföldi Blandainban született; kb. negyvenévesen, világi papként, a leuveni egyetemen szerzett magister artium fokozattal Rómában lépett a Társaságba 1548-ban. Ott 1549-ben a teológia doktora lett. Még abban az évben a szicíliai Palermóban házgondnok volt. 1551–8 között bécsi, 1563-ig ingolstadti rektor volt. Onnan vissza kellett térnie Bécsbe, mert ott lett ausztriai tartományfőnök 1566-ig. Onnan Innsbruckba, 1572-ben Ingolstadtba került rektornak. 1576-ban Rómában a Szent Péter-bazilika gyóntatóinak házában volt rektor. 1577–8-ban újra Bécsbe került mint az osztrák rendtartomány vizitátora. 1581-ben halt meg Rómában.
Ir
Ir: CPA I. 716.
Születési idő
1508?
Születési hely
Blandain
Belépés ideje
1548-11-0
Belépés helye
Róma
Fogadalomtétel ideje
1553-01-15
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
belépése előtt
Halálozás ideje
1581-09-06
Halálozás helye
Róma
Beszélt nyelvek
francia

Lányi Ede

Lányi Ede
1881. márc. 13. Németpróna. Nyelv: magyar. SJ 1900. aug. 13. Nagyszombat. Psz. 1911. júl. 14. Bp. F. 1917. aug. 15. 4 fog. prof. Pécs. †1950. nov. 25. Szeged.
Életrajz
Németprónán született. Gimnáziumi tanulmányait Privigyén és Nagyszombatban végezte, ahol belépett a Társaságba. A próbaévek után retorikát is tanult. 1904-ben Pozsonyba került a bölcseleti tanulmányokra. 1907–8-ban Kalocsán hittant, latin és magyar nyelvet tanított. 1909–12 között Innsbruckban végezte a teológiát. 1911-ben Bp.-en szentelték pappá. 1913-tól Bp.-en latint és történelmet tanult két évig, és megszerezte a tanári oklevelet. 1915-ben Kalocsán kezdte el tanári működését, de rögtön meg is szakította a harmadik próbaévvel St. Andräban. Utána két évig Pécsett, egy évig Kalocsán és három évig újra Pécsett tanított, de részt vett az iskolák adminisztratív munkáiban is. Amikor a rendtartomány 1922-ben Szegeden megnyitotta bölcsészeti főiskoláját, ő is a tanárok közé került, és 1928-ban, amikor a főiskola Bp.-re költözött, rektor lett. 1939-ig volt hivatalában. 1939-ben tanárként a főiskolával Kassára ment, majd a háború végével visszatért Szegedre. 1948-tól haláláig az egyházmegyeközi szeminárium régense lett, és ott is tanított bölcseletet.
M
M: Ösztön és ész. Nyitra, 1910; A nagy francia forradalom társadalmi bajainak forrása és képe. Nyitra, 1911; A Mária Kongregációk szabályzata. Kalocsa, 1912; Vörös naplóm. Pécs, 1919; Kassai vértanúk. Kalocsa, 1920; Jézus Krisztus királyi felségjoga. Bp., 1926.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 25.298; F-V 17; Gu XVIII. 13; MJTN 135–6; MKL VII. 651; Tóth 25; Miklósházy 38.
Születési idő
1881-03-13
Születési hely
Németpróna
Belépés ideje
1900-08-13
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1917-08-15
Fogadalomtétel helye
Pécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1911-07-14
Papszentelés helye
Bp
Halálozás ideje
1950-11-25
Halálozás helye
Szeged
Beszélt nyelvek
magyar

Lanz Benedikt

Lanz Benedikt
1713. márc. 13. Bécs. Nyelv: német. SJ 1728. okt. 15. Bécs. Psz. 1744. F. 1747. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1773. Graz.
Életrajz
Bécsben született, ott lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után ugyanott elvégezte a tanárképzőt is. 1733–5-ben Grazban tanult bölcseletet. Utána két évig ugyanott, egy évig Bécsben és két évig Linzben tanított középiskolában. A teológia végzésére 1741–4 között Bécsbe került. 1744-ben szentelték pappá. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. Utána egész életében hitszónokként működött nagyobb városokban, mint Bécs és Graz. Pozsonyban kétszer volt, 1749–51 és 1761–5 között. Itt adta ki 1749-ben Szent Lipót német nyelvű életrajzát.
M
M: Leopoldus der Heilig-Oesterreichische Marggraf. Pozsony, 1749; Predig von der Haus-wirtschaft. Bécs, 1754; Predig vom Mißbrauch göttlicher Güte. Bécs, 1755.
Ir
Ir: Nom. II. 847; So IV. 1498–9; St 204; Szi VII. 788–9.
Születési idő
1713-03-13
Születési hely
Bécs
Belépés ideje
1728-10-15
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1747-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1744
Halálozás ideje
1773
Halálozás helye
Graz
Beszélt nyelvek
német

Laskay (Róth) Antal

Laskay (Róth) Antal
1909. júl. 13. Laskafalu. Nyelv: magyar. SJ 1926. júl. 28. Érd. Psz. 1939. Szeged. †1945. (Budakeszi?).
Életrajz
Kisnovíciusként, tizenhét évesen lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után Kalocsán fejezte be a középiskolát. 1932–4 között Szegeden végezte a bölcseletet. Kétéves kalocsai tanítás után újra Szegedre került, ahol elvégezte a teológiát. 1939-ben szentelték pappá. A szegedi egyetemen négy évig matematika–fizika szakon tanult, megszerezte a tanári diplomát. 1944 őszén Bp.-en tartózkodott és a Manrézából karácsonyi kisegítésre ment a budakeszi plébániára. Ott szovjet katonák fogták el, kémkedés vádjával halálra ítélték, és kivégezték. Sírja ismeretlen.
Születési idő
1909-07-13
Születési hely
Laskafalu
Belépés ideje
1926-07-28
Belépés helye
Érd
Papszentelés ideje
1939
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1945
Halálozás helye
(Budakeszi?)
Beszélt nyelvek
magyar

László (Lobmayer) Ferenc

László (Lobmayer) Ferenc
1876. nov. 13. Budapest. SJ 1904. júli. 18. Nagyszombat F. 1920. feb. 2. 4 fog. prof. . †1921. juni. 27. Budapest.
Életrajz

Bp.-ről papként lépett be Nagyszombatban a Társaságba. Apróbaidő után 1907-től Kalocsán három évig konviktusi felügyelő, majd latin- éshittantanár volt. 1910–1-ben Pozsonyban bölcseletet, 1912–3-ban Innsbruckban teológiáttanult. A hollandiai Exaetenben végezte 1914-ben a harmadik próbaévet. Utánaegy évig Bp.-en népmisszionáriusként dolgozott. 1916–8 között Pozsonybanhelyettes házgondnok és magyar hitszónok volt. 1919-ben Bp.-en lelkipásztorimunkát végzett és a következő évtől haláláig házgondnokként ésnépmisszionáriusként működött.

M
M: Jézus szent Szívének iskolájában. Bp., 1922.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 15.578; F-V 17; MJTN 136; MKL VII. 670; Tóth 25; Tomcsányi L.: László Ferenc S. J. Bp., 1921.
Születési idő
1876-11-13
Születési hely
Budapest
Belépés ideje
1904-07-18
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1920-02-02
Fogadalom
4 fog. prof.
Halálozás ideje
1921-06-27
Halálozás helye
Budapest

László János

László János, testvér
1840. dec. 17. Csantavár. SJ 1867. szept. 1. Nagyszombat. F. 1878. aug. 15. Szatmárnémeti. †1917. okt. 15. Nagyszombat.
Életrajz
1867–70 között Nagyszombatban testvérnovícius, majd szakács, házi mindenes és házi kísérő volt. 1871-ben Innsbruckban volt szakács, 1872-ben Kalocsán betegápoló. 1873–83 között Szatmárnémetiben működött mint betegápoló, szakács, portás, házi mindenes és házi kísérő. 1884–92 között Kalocsán portás, templomgondnok volt; 1893–6 között a pesti rendházban élt mint templomgondnok, ruhatáros, portás és házi mindenes. 1897–1900 között Nagyszombatban betegeskedett. 1902–3-ban a pesti rendházban volt portás és házi mindenes. 1904–17-ig Nagyszombatban volt portás, házi mindenes és házi kísérő.
Ir
Ir: MJTN 136.
Születési idő
1840-12-17
Születési hely
Csantavár
Belépés ideje
1867-09-01
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1878-08-15
Fogadalomtétel helye
Szatmárnémeti
Halálozás ideje
1917-10-15
Halálozás helye
Nagyszombat

László-Kókai János

László-Kókai János, testvér
1899. május 19. Csongrád. SJ 1927. júl. 30. F. 1938. aug. 15. †1967. nov. 26. Gyón.
Életrajz
1927–8 folyamán Érden, majd a következő évben a zugligeti Manrézában volt testvérnovícius. A noviciátus után a Manrézában a lelkigyakorlatos ház mosodáját vezette, valamint ruhatáros volt és pincemester. 1937–9 között Kalocsán volt ruhatáros és házi mindenes. 1940–8 között a Manrézában működött mint portás és mosodás. 1949–50-ben Kalocsán volt portás és házi mindenes. A szétszóratás után először Csongrádon volt sekrestyés, majd 1954-ben Jászberényben, 1954–6 között Püspökszentlászlón, 1956–67-ig Gyónban a szociális otthonban élt mint házi mindenes.
Ir
Ir: Pálos 178; MJTN 136; Holovics F.: László-Kókai János (1899–1967). Levél Barátomhoz. 1967. december 5. 5; Miklósházy 38.
Születési idő
1899-05-19
Születési hely
Csongrád
Belépés ideje
1927-07-30
Fogadalomtétel ideje
1938-08-15
Halálozás ideje
1967-11-26
Halálozás helye
Gyón

Latinovics (Latanovics) Péter

Latinovics (Latanovics) Péter, testvér
1842. febr. 13. Magyarszőgyén. SJ 1862. május 6. F. 1872. aug. 15. Nagyszombat. †1904. febr. 5. Nagyszombat.
Életrajz
1862–4-ig Nagyszombatban volt testvérnovícius. 1865–7-ben Kalocsán működött mint templomgondnok, cipész és házi kísérő. 1868–78 között Nagyszombatban portás, cipész és házi kísérő; 1879-ben Pozsonyban portás és cipész; 1880-ban Nagykapornakon házi mindenes volt. 1882–5 között Kalocsán volt portás és házi mindenes, pincemester, ebédlős és a szolgák felügyelője. 1886–8 között Bécs-Lainzban szolgált mint házi mindenes, betegápoló és ruhatáros. 1889–96 között Pozsonyban volt házi mindenes, 1897–1904 között pedig Nagyszombatban portás és házi kísérő.
Ir
Ir: MJTN 137.
Születési idő
1842-02-13
Születési hely
Magyarszőgyén
Belépés ideje
1862-05-06
Fogadalomtétel ideje
1872-08-15
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1904-02-05
Halálozás helye
Nagyszombat

Lattinger János

Lattinger János
1838. jún. 1. Kicléd. SJ 1863. júl. 24. Nagyszombat. F. 1877. febr. 2. Kalocsa. †1900. nov. 17. Nagykapornak.
Életrajz
1863–5 között Nagyszombatban volt novícius. 1866–7-ben Szatmárnémetiben spirituális és a Mária-kongregáció vezetője. 1868–73-ig Kalocsán könyvtárosként működött; a Historia Domust írta és nyelvtantanár volt a gimnáziumban. 1874–5 folyamán Innsbruckban teológiát tanult. 1876-ban Prágában végezte a harmadik probációt. 1877–82 között Kalocsán volt lelkész. 1883–6 között Szatmárnémetiben volt lelkész, spirituális, a Mária-kongregáció prézese és templomi gyóntató. 1887–1900 között Nagykapornakon volt lelkész.
Ir
Ir: MJTN 137; Magyar Jezsuiták 94–5.
Születési idő
1838-06-01
Születési hely
Kicléd
Belépés ideje
1863-07-24
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1877-02-02
Fogadalomtétel helye
Kalocsa
Halálozás ideje
1900-11-17
Halálozás helye
Nagykapornak

Laurenchich Miklós

Laurenchich Miklós
1707. jún. 30. Krapina (okt. 30. Zágráb?). Nyelv: horvát. SJ 1724. okt. 14. Bécs. Psz. 1738. Nagyszombat. F. 1743. febr. 2. 4 fog. prof. Zágráb. †1762. szept. 25. Zágráb.
Életrajz
Zágrábból Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után bölcseletet tanult Grazban 1727–9 között, majd két-két évig Varasdon és Zágrábban tanított. 1735–8-ban Nagyszombatban végezte a teológiát. 1738-ban szentelték pappá. 1739-ben Grazban kánonjogot tanult, majd Judenburgban elvégezte a harmadik probációt. 1741–4-ben Zágrábban egy évig hitszónok volt, majd előadta a hároméves bölcseleti kurzust. 1745–7-ig Laibachban tanított bölcseletet. Utána két-két évig Zágrábban és Goriziában a kazuisztika tanára volt. Visszatérve Zágrábba egy évig kazuisztikát tanított, és egyig házgondnokként működött. 1754-ben Varasdon látta el ezt a feladatot. A következő évtől Zágrábban még egy évig tanított, majd haláláig lelkipásztori munkát végzett. A Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról szóló latin nyelvű ünnepi beszéde Nagyszombatban nyomtatásban is megjelent.
M
M: Oratio de SS. Virginis intemerato Conceptu. Nagyszombat, 1736; Kronka aliti szpomenek […] Zágráb, 1762.
Ir
Ir: Nom. II. 851–2; So IV. 1563–4; St 205; Szi VII. 882.
Születési idő
1707-06-30
Születési hely
Krapina (okt. 30. Zágráb?)
Belépés ideje
1724-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1743-02-02
Fogadalomtétel helye
Zágráb
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1738
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1762-09-25
Halálozás helye
Zágráb
Beszélt nyelvek
horvát

Lázár József

Lázár József
1919. máj. 1. Mezőkövesd. Nyelv: magyar. SJ 1939. aug. 14. Bp. Psz. 1957. jan. 25. Pomáz. F. 1977. máj. 31. 4 fog. prof. †1997. máj. 4. Pannonhalma.
Életrajz
Húszéves korában kezdte meg szerzetesi életét: két év próbaidő és egy év retorika Bp.-en a Manrézában. A bölcseletet Kassán végezte, de a harmadik évet a háború miatt Pécsett fejezte be. Két év magisztériumra is ott maradt. Szegedről a teológia második évében Nyugatra akart szökni a nemzetközi gyorsvonat hálókocsija alatt rendtársával, Wéber Jánossal. A vonat indulása előtt, még a Keleti pályaudvaron, felfedezték őket. Lázárt Kistarcsára internálták, ahol több mint négy évet töltött. Az ottani „teológiai főiskolán” befejezte tanulmányait. Szabadulása után az építőiparban kezdett dolgozni. 1957. január 25-én Pomázon három másik jezsuitával együtt Kisberk Imre székesfehérvári segédpüspök titokban pappá szentelte. Hivatalos működési engedélyt lelkipásztori tevékenységre nem kapott. 1964–7 között levelező tagozaton elvégezte a középfokú építőipari technikumot, és főművezetői beosztásban dolgozhatott. 1979-ben elérte nyugdíjhatárt, így nem függött többé a munkahelyétől. Ezért jelentkezett a helyi illetékes egyházi főhatóságnál papi szolgálattételre. 1981-ig Egercsehiben volt plébános. Ekkor kétévi római tanulmányútra mehetett Rómába, előkészületként a leányfalusi lelkigyakorlatos házban végzendő munkára. Abba belekapcsolódott, de átvette az iregszemcsei plébániát is. Amikor 1990-ben a szerzetesrendek újra működni kezdtek, a kispesti jezsuita plébániára került lelkipásztornak. 1995-ben beutalták a pannonhalmi szociális otthonba, ahol rövidesen meghalt.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 55; Hetényi Varga II. 204–8; MJTN 137; Pálos 178–9; P. Lázár József S. J. 1919–1994. ProvH 50. (1997. július–augusztus) 23; KMJ III. 194–5; P. Lázár József (1919–1994). Jezsuita misszió. Mezőkövesd, 2010. 279; Miklósházy 38–9.
Születési idő
1919-05-01
Születési hely
Mezőkövesd
Belépés ideje
1939-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1977-04-22
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1957-01-25
Papszentelés helye
Pomáz
Halálozás ideje
1997-05-04
Halálozás helye
Pannonhalma
Beszélt nyelvek
magyar

Ledóchowski Włodzimierz

Ledóchowski Włodzimierz
1866. okt. 7. Loosdorf. Nyelv: lengyel, német. SJ 1889. szept. 24. Stara Wieś. Psz. 1894. jún. 10. Krakkó. F. 1901. márc. 25. 4 fog. prof. Krakkó. Rendfőnök 1915. febr. 11. Róma. †1942. dec. 13. Róma.
Életrajz
Lengyel nemesi családból származott, az alsó-ausztriai Loosdorfban született 1866-ban. Előbb St. Pöltenben, majd 1877–84 között a bécsi nemesi akadémián, a Theresianumban tanult. 1884-ben a család visszaköltözött Lengyelországba, ahol ő a krakkói egyetemen jogot kezdett tanulni. Apja halála után Tarnowban kezdte meg teológiai tanulmányait. 1887-től a római Német–Magyar Kollégium növendékeként 1889-ben bölcsészeti doktor lett. Az év szeptemberében lépett be a Társaságba. 1894-ben Krakkóban szentelték pappá. A tarnopoli harmadik probáció után az Írók Házába került, ahol 1898-ban házfőnök, két év múlva Krakkóban a teológiai főiskola rektora, egy évvel később a súlyosan beteg tartományfőnök helyettese, majd rövidesen utóda lett.
Négy évig volt tartományfőnök. Fejlesztette a népmissziókat, Oroszországban gondoskodott a görög katolikusok lelki gondozásáról, és befejezte a görög katolikus bazilita rend reformját, amivel a pápa 1882-ben bízta meg a Társaságot. Támogatta a munkások és az iparosok szövetségét. Mint tartományfőnök és a legfiatalabb jezsuita vett részt a XXV. rendi nagygyűlésen, ahol egyhangúlag megválasztották a német asszisztencia főnökévé.
Hivatali ideje alatt, 1908–9-ben a rendfőnök a német asszisztencia vizitátorává nevezte ki. Rómába visszatérve részt vett a római Pápai Bibliai Intézet és a tokiói Sophia Egyetem alapításában. A római jezsuitaellenes mozgalmak idején, amikor az integralista körök támadták a jezsuitákat, és a rendfőnök Franz Xavier Wernzt a modernizmus híveként vádolták, és maga a pápa sem bízott benne, Ledóchowski kitartott mellette.
P. Wernz halála után a XXVI. választási rendi nagygyűlés az I. világháború kitörése ellenére 1915. február 2. és március 18. között Rómában össze tudott jönni. Február 11-én megválasztották a negyvenkilenc éves Ledóchowskit rendfőnökké. A gyűlésen a nagyszámú bizottságokban komoly munka folyt a rendalkotmányról, a fogadalmakról, a szerzetesi életről, a tanulmányokról és a lelkipásztori munkákról. Megalapították az Egyesült Államokban az asszisztenciát, és a tengerentúli rendtartományokat is rendezték. A Gergely Egyetemet a rendfőnök joghatósága alá rendelték. A nagygyűlés rendelkezésének megfelelően a rendi központban és a tartományokban is bizottságokat állítottak fel az 1917-ben kiadott új egyházjog alkalmazására. Ezzel párhuzamosan többévi munkában elkészült az Epitome Instituti S. J., a Társaság alaptörvényének kivonata, melyet a XXVII. nagygyűlés 1923-ban fogadott el.
A XXVI. általános nagygyűlés támogatta XV. Benedek pápa kívánságát, hogy a teológia és a filozófia tanításában Aquinói Szent Tamást kövessék. A rendfőnök 1916-ban megadta a Társaságnak az irányvonalat Szent Tamás követésére és a véleményszabadságra. Ledóchowski egységes tanítási rendszert szeretett volna bevezetni a Társaság összes iskolájában. Ezt a célt szolgálta 1934-es útmutatása. Az új tanítási rendet a XXVIII. általános nagygyűlés fogadta el 1938-ban, de lényegében nem hozott egy új, átfogó rendszert.
1915-ben a nagygyűlés felhívta a rendfőnök figyelmét a Gergely Egyetem fejlesztésére, amire a háború alatt nem lehetett gondolni. 1918-ban létrehozta a tanszéket az aszketika és misztika tanítására, valamint felsőfokú intézetet a laikusok vallásos képzésére, a következő évben pedig a kétéves bölcseleti és teológiai kurzust a rendi főiskolák tanárai részére. 1932-ben létesült az egyháztörténelmi és a missziológiai fakultás. 1924–30 között épült az új egyetem. 1920-ban indult az egyetem folyóirata, a Gregorianum.
1928-ban egyesült a Gergely Egyetemmel az 1909-ben alapított Pápai Biblikus Intézet és az 1917-ben létrehozott és 1922-ben a rend vezetésére bízott Pápai Keleti Intézet is. Ugyancsak jezsuita vezetés alatt volt az 1929-ben alapított Orosz és az 1934-es Pápai Maronita Kollégium is.
Az 1932-ben létrehozott Történelmi Intézet bekebelezte a Spanyolországban elindított történelmi forráskiadást, a Monumenta Historica S. J.-t, és elindította az Archivum Historicum S. I.-t. A Történelmi Intézettel együtt laktak 1939-től az 1931-ben létrehozott Vatikáni Rádió jezsuita igazgatósága és munkatársai.
Hosszú kormányzása alatt a Társaság jelentős fejlődésnek indult. Iránymutatásai fontosak voltak az eredeti szellem megtartására, az apostoli munkák kiválasztására, a segítőtestvérek képzésére. Fontos volt 1937-es levele az ateizmus elleni védekezésről. Kormányzása alatt már nehézségek voltak Németországban a nácizmus miatt, valamint a spanyol politikai helyzet is súlyos volt a harmincas években. De másutt is sok támadás érte a rendet.
Ledóchowski osztrák állampolgár volt, ezért amikor Olaszország 1915-ben belépett a háborúba, nem maradhatott Rómában, hanem pápai engedéllyel Svájcba költözött az asszisztensekkel együtt. 1918 végén költöztek vissza Rómába, újra a Német–Magyar Kollégium épületébe. 1923–7 között épült fel a rendi központ új épülete. A rend kormányzásába fontos változást hozott a prokurátori és a gazdasági hivatal szétválasztásával. Az imaapostolság és a Mária-kongregációk részére új központi titkárságokat hozott létre. Az Acta Romanát és 1920-tól a Memorabilia S. I. híreket közlő folyóiratát a Társaság titkárának hatáskörébe utalta.
Ledóchowski hosszú kormányzása alatt két általános nagygyűlést és négy prokurátori kongregációt tartott. Az 1923-as kongregáció fő témája a rend szabályainak adaptálása volt az 1917-ben kiadott új egyházjog előírásaihoz. A következő 1938-ban XI. Piusz pápa Deus Scientiarum Dominus konstitúciója volt az egyházi tanulmányokról, és a rend Ratio studiorumának ahhoz való adaptálása. 1938 elején már érzékelhető volt a háború veszélye, ami felvetette a rendfőnök magas kora miatt az utódlás kérdését is. A fő probléma a vikárius utódlási joggal vagy anélkül való választása volt. A végső döntés megbízta a rendfőnököt egy vikárius kinevezésére, de nem utódlási joggal. Ő a belga P. Maurice Schurmanst nevezte ki, a halála után kibontott borítékban pedig az olasz asszisztenst, P. Alessio Magnit.
Ledóchowski hosszú kormányzása alatt a Társaság, a két háború ellenére, jelentősen növekedett: 1915-ben volt öt asszisztencia, huszonhét rendtartomány, huszonhét misszió, 1971 misszionárius, összesen 16 940 rendtag; 1942-ben nyolc asszisztencia, ötven rendtartomány, negyvenhat misszió, 3907 misszionárius, összesen 26 588 rendtag. 1925-ben összehívott egy kongresszust a missziókról. Két nagyobb körlevelet adott ki: 1919-ben a bennszülött papság neveléséről, 1937-ben a muszlimok térítéséről. A rendi kúrián missziós titkárságot állított fel. Három újoncházat nyitott Indiában, és egyet-egyet Japánban, Madagaszkáron, Jáván és Libanonban. Pekingben tanulmányi házat hozott létre a kínai nyelv és kultúra tanítására. A missziók területén huszonhét szemináriumot alapított a bennszülött papság, és huszonegyet a jezsuiták képzésére.
Ledóchowski főnemesi családból származott, s ez kiütközött kormányzási módszerében is. Autokratikus természetű volt. Működésében Róma központi szerepét hangsúlyozta. A Társaság számbeli növekedése nem mindig járt együtt a minőségivel. Nagy gondja volt a szegénység megélésére is. Ennek példája, hogy a számbeli növekedéssel együtt járó nagy építkezésekben, például az új rendi központban, nem engedte meg a folyóvíz bevezetését, aminek pótlása a II. világháború után súlyos költségekkel járt.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 22.483; Generálisok 78–80.
Születési idő
1866-10-07
Születési hely
Loosdorf
Belépés ideje
1889-09-24
Belépés helye
Stara Wieś.
Fogadalomtétel ideje
1901-03-25
Fogadalomtétel helye
Krakkó
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1894-06-10
Papszentelés helye
Krakkó
Halálozás ideje
1942-12-13
Halálozás helye
Róma
Beszélt nyelvek
német

Legeza Mihály

Legeza Mihály
1906. aug. 4. Jászberény. Nyelv: magyar. SJ 1926. szept. 6. Érd. Psz. 1937. Szeged. F. 1942. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1949. okt. 9. Gries am Brenner.
Életrajz
Jászberényben született, Érden lépett be a Társaságba. A kétéves próbaidő után Kalocsán fejezte be a gimnáziumot, és érettségizett 1930-ban. A következő évben a bp.-i Manrézában retorikát végzett. 1932–3-ban Szegeden tanult bölcseletet. A következő évben az újoncházban latint tanított. A teológiai tanulmányokat Innsbruckban kezdte, de egy év után Szegeden folytatta. 1937-ben szentelték pappá. 1939-ben ugyanott végezte a harmadik próbaévet. 1940–1-ben bölcseletből elvégezte a kétéves doktorátust a római Gergely Egyetemen. 1942-ben kezdte tanári működését Kassán, és folytatta a háború után Szegeden. Amikor 1949-ben a tanuló rendtagok Nyugatra szöktek, követnie kellett őket, akik akkor már az északolasz Chieriben voltak. Mo.-ról sikeresen Ausztriába szökött. Azonban nem tudta kivárni az olasz beutazási engedélyt, és a Brenner-hágónál egy jezsuita testvérrel együtt éjszaka akart átmenni a határon, de egy szakadékba esett, és meghalt.
M
M: A világmisszió hősei. (Kiadó.) Bp., 1934; A transzcendens okság elmélete. Bp., 1944.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 24.926; F-V 17; MJTN 138; MKL VII. 710; Tóth 25.
Születési idő
1906-08-04
Születési hely
Jászberény
Belépés ideje
1926-09-06
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1942-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1937
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1949-10-09
Halálozás helye
Gries am Brenner
Beszélt nyelvek
magyar

Lehman Jakab

Lehman Jakab, testvér
1700. aug. 20. Kolozsvár. SJ 1720. okt. 5. Trencsén. F. 1731. febr. 2. C. t. Temesvár. †1731. ápr. 1. Temesvár.
Életrajz
1730-ban Nagyszebenben az asztalosműhely és az építkezés vezetője volt.
Ir
Ir: Nom. II. 861.
Születési idő
1700-08-20
Születési hely
Kolozsvár
Belépés ideje
1720-10-05
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1731-02-02
Fogadalomtétel helye
Temesvár
Fogadalom
C. t.
Halálozás ideje
1731-04-01
Halálozás helye
Temesvár