Online Jezsuita Történeti Névtár

1934–9 között a zugligeti Manrézában volt testvérnovícius, majd nyomdászatot tanult. Ezután portásként, betegápolóként és nyomdászként tevékenykedett. 1940-től a pesti rendházban volt templomgondnok, ruhatáros, házi kísérő. 1946–50 között Kalocsán bevásárló, ruhatáros és a szolgák felügyelője volt, majd 1950-ben Hódmezővásárhelyre kerülve ebédlős, portás, ruhatáros. A szétszóratásban a gazdasági vezető segítőjeként tevékenykedett.

Eperjesről lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után Győrben volt tanárképzőben. 1744–6-ban Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Selmecbányán, Besztercebányán és Lőcsén tanított. 1750-től két vagy három évig teológiát tanult Kassán. 1753-ban vándormisszionárius volt. Utána Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1755-ben Selmecbányán retorikát tanított, 1756-ban Eszéken hitszónok volt, és 1757-ben Budán tartózkodott betegen. 1758-ban Eperjesen, 1759-ben Szepeskáptalanon, 1760-ban Nagyszebenben tanított. 1761–3 között Temesváron tábori lelkész volt, és a környéken plébánosi feladatokat látott el. 1764–5-ben Motyókon volt misszionárius, majd 1766-tól haláláig Sárospatakon lelkipásztori munkát végzett.

Bécsben született, ott lépett be a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1677–9-ben Grazban tanult bölcseletet. 1680-tól egy-egy évig tanított Grazban, Leobenben, Bécsújhelyen és Judenburgban. 1684–7-ben a teológiát Grazban végezte. Ott szentelték pappá 1687-ben. Utána Judenburgban volt a harmadik próbaévben. 1689–92-ben Nagyszombatban bölcseletet, 1693–6-ban Grazban három évig bölcseletet és egy évig kontroverziát tanított. 1697–9-ig Linzben egy évig egyházjogot tanított, két évig ünnepi hitszónok volt. Ez maradt a következő években is fő feladata, 1706–9-ig Klagenfurtban, 1710-ben Linzben és 1711–2-ben a bécsi professzusházban. 1713–5-ben Kremsben, 1716–7-ben pedig Steyrben rektor. 1718–9-ben Grazban a konviktus igazgatója volt. 1720-tól haláláig Bécsben élt: négy évig szentírástant adott elő, hét éven át házi lelkiatya és négy évig gyóntató volt. Első könyve 1691-ben jelent meg Nagyszombatban.

Kassán született, teológus kandidátusként onnan lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után 1763–5-ben Nagyszombatban, 1766-ban Budán tanított. 1767–70 között Nagyszombatban teológiát tanult. 1769-ben szentelték pappá. 1771-ben Liptószentmiklóson grammatikát tanított. A következő évben Besztercebányán volt harmadik probációban. A feloszlatás évében 1773-ban Lőcsén volt tanár. Utána Nagyszombatban tanított poétikát és retorikát, majd Kassán a nemesi konviktus igazgatója és a gimnázium hitszónoka volt. Ott halt meg 1824-ben. Az 1790-es években több művet adott ki szepességi témákról, egy kivételével valamennyit Lőcsén.

Negyvenhárom éves korában az esztergomi főegyházmegye papjaként lépett a Társaságba. A teológiát Hollandiában végezte. Nagymaroson lett káplán, majd hittanár Bp.-en a Damjanich utcai tanítóképzőben. Csatlakozott a Regnum Marianum papi közösséghez. A Társaságban próbaidejét 1945–7 között végezte a Manrézában, majd Szegeden elmélyítette teológiai ismereteit. Utána Bp.-en a Mária utcából végzett lelkipásztori munkát. Az 1950-es elhurcolást sikerült elkerülnie. 1950 őszén a volt jezsuita Jézus Szíve-templom igazgatója lett, de csak november 1-jéig. Ettől kezdve kisegítő lelkipásztorkodást végzett. Fő feladata volt a szétszórt rendi fiatalság gondozása és nevelése. 1955. augusztus 22-én a többi jezsuita csoportvezetővel együtt őt is letartóztatták, és izgatás, valamint az egyesülési szabadsággal való visszaélés miatt nyolc évre büntették. A forradalom alatt kiszabadult, s egy 1958-ban lefolyt perben büntetését egy év és két hónapra mérsékelték. Ettől kezdve különböző helyeken (Békásmegyeren, a volt Regnum-templomban és a kispesti Jézus Szíve-templomban) lelkipásztorkodott haláláig.

Passauban született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után egy évig Kremsben tanított grammatikát. 1653–5 között Grazban bölcseletet tanult. Utána két évig Klagenfurtban, egyig Pozsonyban tanított. 1659–62-ig a teológiát végezte Grazban. Ott szentelték pappá 1662-ben. A következő évben Klagenfurtban retorikatanár volt. 1664-ben Judenburgban találjuk a harmadik probációban. 1670–89 között kilenc rendházban működött hitszónokként, 1671–3-ban Győrben. 1690-től Passauban négy évig a szeminárium igazgatója volt, és két évig lelkipásztor. 1697-től házi lelkiatyaként élt Steyrben, Passauban négy-négy, majd újra Steyrben három évig.
M

1913–4-ben végezte Nagyszombatban a noviciátust mint segítőtestvér-novícius. 1915–9 között a pesti rendházban volt szabó és házi mindenes. 1920-ban Bécs-Kalksburgban sekrestyés és házi kísérő, 1921–2-ben a pécsi Pius Kollégiumban szabó és ruhatáros volt. 1923–32-ig Kalocsán működött mint szabó, ruhatáros, sekrestyés, majd 1933–5 között Szegeden mint szabó és betegápoló. 1935–40 között Pécsett volt szabó, ruhatáros és házi mindenes. 1942-től Kalocsán szabó és házi kísérő, majd 1946–8 között a pesti rendházba került mint szabó és ruhatáros.

Nyitrán született, Szakolcáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után 1734–7-ben Bécsben bölcseletet tanult. 1738–9-ben Besztercebányán, 1740-ben Trencsénben és 1741-ben Kassán tanított középiskolában. Teológiai tanulmányait Nagyszombatban végezte 1742–5-ben. 1745-ben szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1747-ben Szepesváralján tanított, majd Liptószentmiklóson volt misszionárius. 1749–62-ben az úrvölgyi misszióban dolgozott, ahol 1752–62-ben házfőnök és plébános volt. 1763–5-ben Besztercebányán, 1766–7-ben Kassán és 1768–70-ben Nagyszombatban volt hitszónok. 1771-től a rend feloszlatásáig Eperjesen volt házfőnök és plébános. Ott halt meg 1780-ban.

1717-ben Szakolcán, 1730–1-ben Győrben, 1732–3-ban Nagyszombatban az asztalosműhely vezetője volt.

Horócon született, Nagyszombatból Trencsénben lépett be a Társaságba. 1682-ben Leobenben volt a tanárképzőben. 1683–5-ig Grazban bölcseletet tanult. Utána Nagyszombatban és Győrben egy, Sopronban két, majd Lőcsén újra egy évig tanított. 1691–4-ben Bécsben tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1694-ben. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1696-ban Nagyszombatban, 1697–8-ban Zágrábban és 1699-től újra Nagyszombatban bölcseletet, 1702-ben kazuisztikát tanított. 1703-tól Kassán kontroverziát tanított és a Kisdy-szeminárium főnöke volt, 1706–11-ig pedig rektorként működött. 1712–4-ben Pozsonyban volt rektor, 1715-ben Kassán lelkipásztor. 1716–8-ig Nagyszombatban szemináriumi vezetőként, 1721-ben Győrben rektorként, majd haláláig újra Nagyszombatban a szeminárium igazgatójaként dolgozott. Egész életében kiváló nevelő volt: nemcsak a tanításban, hanem a rendi fiatalság és a világi kispapság lelki és szellemi képzésében is jeleskedett.

Horócon született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1659-ben Pozsonyban tanított. 1660–2-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. 1663-ban ugyanott, 1664-ben Szepesváralján, 1665-ben Kassán tanított. 1666-ban Nagyszombatban kezdte meg teológiai tanulmányait, de már egy év múlva Grazban folytatta. Ott szentelték pappá 1669-ben. A harmadik próbaévet Győrben végezte 1670-ben. 1671-ben Nagyszombatban, 1672–4-ben Grazban tanított bölcseletet. 1675-től haláláig Nagyszombatban teológiát tanított. 1675–6-ban a bölcseleti, 1677–8-ban a teológiai kar dékánja volt.

Az asztalosműhely és az építkezés vezetője volt 1733–4-ben Egerben, 1735–8-ban Nagybányán és 1744–6-ban Kolozsváron.

A Jézus Társaságának 16. századi nagy személyiségei közé tartozik. Észak-Itáliában született; fiatalkorában világiként a pápai udvarban szolgált. 1555. március 7-én Rómában lépett be a Társaságba, ahol másnap a Római Kollégiumban fogadalmat tett, habár csak két hónap után költözött be a noviciátusba. 1556. július 26-án szentelték pappá. 1557–61-ben Rómában a német kollégium, 1561–2-ben a nápolyi kollégium rektora volt. 1563. április 10-én érkezett Bécsbe, ahol augusztus 9-én doktorrá avatták és másnap négyfogadalmas professzus lett. 1566-ig bécsi rektor volt. Az év szeptemberében Bécsben tartományfőnök lett. Ekkor négy kollégiumról vannak számadataink: Bécs, Prága, Nagyszombat és Olmütz állt fenn 29 pappal, 59 tanuló rendtaggal és 30 testvérrel, összesen 118 jezsuitával. A braunsbergi 1564-ből és a poltavai kollégium 1565-ből az osztrák tartományhoz tartozott. Maggio hivatali idejében a következő kollégiumok jöttek létre: 1569-ben Wilna Litvániában és 1571-ben Posen Lengyelországban. A nagy távolságok miatt ezekből a kollégiumokból jött létre 1574-ben a lengyel rendtartomány. 1573-ban az osztrák rendtartományban alapították Grazot, és a csehországi Brünnben az újoncházat. 1578-ban, tizenkét évi tartományfőnöki működés után Maggio 1580-ig bécsi rektor volt. Ekkor a rendfőnök a lengyel provincia vizitátorává nevezte ki. A következő évben az olasz asszisztencia vezetője lett Rómában 1593-ig. Közben 1587–9-ig hivatalosan vizitálta a francia, majd 1594-ben az osztrák rendtartományt. 1596–8-ban Velencében volt tartományfőnök. A még fiatal Jézus Társaságában 1557-től 1598-ig mindig elöljáró volt: asszisztens, kétszer tartományfőnök, háromszor vizitátor és négyszer rektor.

1752–3-ban az építkezés vezetője volt Komáromban.

A noviciátust a zugligeti Manrézában végezte. 1942-től Nagykapornakon volt szakács és kertész; 1946–8 között a pécsi Pius Kollégiumban kertész és házi mindenes. 1949-ben a Manrézában portás és házi mindenes; 1950-ben Hódmezővásárhelyen kertész, ruhatáros, sekrestyés és házi mindenes. A szétszóratás után előbb Bp.-en, majd Pécsett dolgozott fizikai munkásként. 1973-tól haláláig a pannonhalmi szociális otthon lakója volt.

Jászlón született, huszonkét éves korában lépett be a Társaságba. Tanulmányait 1630–4 között Bécsben végezte, ahol pappá szentelték. 1635–6-ban házgondnok volt Homonnán, majd Ungváron. 1639–40-ben újra Homonnán volt népmisszionáriusként. Utána gyakran változtatta állomáshelyét. 1642–5-ben, 1647–52-ben Szepeshelyen volt házgondnok. 1653–4-ben Pozsonyban, 1655-ben Trencsénben működött. 1656-tól nyugodtabb életmódot folytatott, amiben valószínűleg egészségi állapota is közrejátszott. 1656–65-ig Turócon volt házi lelkiatya. Onnan 1666-ban Nagyszombatba került betegen, ahol két év múlva meghalt.

Középiskolai tanulmányait megszakítva villanyszerelőnek tanult, majd felvételét kérte a Társaságba. Érden végezte a noviciátust mint skolasztikus novícius. 1927–9 között Szegeden filozófiát tanult, mellette megtervezte a szegedi rendház villamosítását. 1930–1 folyamán Nagykapornakon tüdőbajjal küzdve pihent, közben megtervezte és részben kivitelezte a rendház és a templom villamosítását.

A noviciátust Nagyszombatban végezte, a következő két évben St. Andräban volt retorikus. 1906–7-ben Pozsonyban filozófiát hallgatott. 1908–11-ig Kalocsán befejezte középiskolai tanulmányait. 1912–9 között Innsbruckban teológiát tanult, közben 1918-ban Nagyszombatban elvégezte a terciát. 1919–23 között a bp.-i Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1924–30 között a pécsi Pius Gimnáziumban tanított matematikát, fizikát és földrajzot. Meggyengült egészsége miatt 1931–3 között a noviciátusban oktatott. 1934–46 között újból a pécsi Pius Gimnáziumban tanította szaktárgyait. 1947–50 között Szegeden lelkész és templomi gyóntató volt. A szétszóratás idején először Vácra internálták, majd 1951-től haláláig a pannonhalmi szociális otthon lakója volt.

Selmecbányán született; végzett bölcsészként Kassáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után egy évig ott, három évig Eperjesen és egy évig Kolozsváron tanított. 1728–9-ben Kassán teológiát tanult és pappá szentelték. 1731-ben Úrvölgyön volt lelkipásztor. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1733-ban Belgrádban tanított. 1734–5-ben Turócon, 1736-ban Felsőbányán volt hitszónok. 1737–8-ban Ungváron a házgondnoki hivatalt vezette. Életének utolsó két évében lelkipásztor volt Besztercebányán.

Rómában született 1542 körül, ott lépett be a Társaságba 1555. június 15-én. Életéről aránylag keveset tudunk. A lyoni rendtartományból érkezett Kolozsvárra, ahol 1595. december 21-én rektor lett, majd 1598-ban vice-tartományfőnöki megbízást kapott. 1602. szeptember 11-én elhagyta Erdélyt, és Kassára ment, ahol 1604. április 3-án meghalt.