881 – 900 / 1554 megjelenítése

Mikoczi Josip

Mikoczi Josip
1734. márc. 6. Zágráb. Nyelv: horvát. SJ 1751. nov. 1. Trencsén. Psz. 1765. Nagyszombat. F. 1769. febr. 2. 4 fog. prof. Zágráb. †1800. Zágráb.
Életrajz
Szülővárosából, Zágrábból lépett be logikusként Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Szakolcán volt a tanárképzőben. A bölcseletet 1755–6-ban Nagyszombatban végezte. 1757–9-ben Zágrábban grammatikát tanított, majd 1760-ban Grazban matematikát tanult. A következő két évben Varasdon tanított középiskolában. 1763–6-ban teológus volt Nagyszombatban. 1765-ben szentelték pappá. 1767-ben újra Varasdon tanított; a következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1769-től a Társaság feloszlatásáig Zágrábban középiskolában tanított, a szemináriumban nevelő volt, a kórust vezette és az utolsó két évben bölcseletet adott elő. A feloszlatás után világi pap lett, és Zágrábban halt meg 1800-ban.
M
M: Panegyricus D. Francisco Xaverio. Nagyszombat, 1763; Panegyricus D. Ivoni. Nagyszombat, 1765; Croatiae liber unus. Buda, 1806.
Ir
Ir: DHCJ III. 2671; Nom. II. 1013; Pe 1344; Petrik 1712–1860/II; So V. 1082; St 229; Szi VIII. 1357–8.
Születési idő
1734-03-06
Születési hely
Zágráb
Belépés ideje
1751-11-01
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1769-02-02
Fogadalomtétel helye
Zágráb
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1765
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1800
Halálozás helye
Zágráb
Beszélt nyelvek
horvát

Miksa (Mixa) István

Miksa (Mixa) István
1691. aug. 19. Diós. Nyelv: magyar. SJ 1709. nov. 13. Kolozsvár. Psz. 1720. Kassa. F. 1727. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1734. ápr. 17. Székesfehérvár.
Életrajz
Dióson született, Kolozsvárról lépett be Bécsben a Társaságba. 1712–4-ben Kassán bölcseletet tanult. Utána két évig Székelyudvarhelyen, egy évig Kolozsváron tanított. A teológiai tanulmányokat is Kassán végezte 1718–21 között; ott szentelték pappá 1720-ban. 1722-ben Rozsnyón hitszónok volt. Utána Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1724-ben Kassán, 1725–7-ben Kolozsváron bölcseletet tanított. 1728-tól egy-egy évig hitszónok volt Nagyszombatban, Győrben és Komáromban. 1731–3-ban Varasdon házfőnökként működött. 1734-ben Székesfehérvárra került hitszónoknak, ahol rövidesen meghalt.
M
M: Laurea prima Martis Austriae saeculi septimi supra decimum. Kolozsvár, 1717; Dictator Apollo. Kolozsvár, 1726.
Ir
Ir: Nom. II. 1014; Petrik 1712–1860/II; So V. 1082; St 229; Szi VIII. 1369–70; KJKT 71.
Születési idő
1691-08-19
Születési hely
Diós
Belépés ideje
1709-11-13
Belépés helye
Kolozsvár
Fogadalomtétel ideje
1727-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1720
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1734-04-17
Halálozás helye
Székesfehérvár
Beszélt nyelvek
magyar

Milanesi Massimo

Milanesi Massimo, testvér
1529. Teodorano. Nyelv: olasz. SJ 1570. jan. 3. Braunsberg. F. 1566. aug. 25. C. t. Róma. †1588. máj. 8. Kolozsvár.
Életrajz
Forlì közelében, Teodoranóban született. Apja katonatiszt volt a firenzei Medici-udvarban. Noha ő maga csak elemi tanulmányokat folytatott, több évet töltött a bécsi császári udvarban. A császári követ kíséretéhez tartozott annak lengyelországi útján. Piótr Myszkovszki lengyel püspök és királyi miniszter magánál akarta tartani, ő azonban belépett a rendbe. Mivel orvosi ismeretei és francia nyelvtudása miatt a pultuski püspök többször hívta magához, és mint tolmácsát alkalmazta a lengyel királlyal, Valois Henrikkel folytatott tárgyalásaiban, a lengyel jezsuiták kellemetlen helyzetbe kerültek, hogy beleavatkoznak a politikába. Ezért a tartományfőnök 1582-ben Kolozsvárra küldte a kollégium felépítésére, mert 1574-ben két tervet is készített a jaroslavi kollégium építésére, melyek azonban elvesztek. Milanesi Kolozsvárott 1584-ben elkészítette a pápai szeminárium tervrajzát, majd a következő évben a gyulafehérvári kollégiumét is. Az 1584-es katológus írja róla: „Milánói Maximus, firenzei, 54 éves, jó egészségű, habár idős. 1570-ben Pultuskban lépett be. Olaszul, latinul, lengyelül tud. Járatos ügyek intézésében és az orvosi tudományban: betegápoló, mely feladatot állandóan végezte a Társaságban. Azelőtt vezette az építkezést is.”
Ir
Ir: CPA I. 428, 731; DHCJ III. 2672.
Születési idő
1529
Születési hely
Teodorano
Belépés ideje
1570-01-03
Belépés helye
Braunsberg
Fogadalomtétel ideje
1566-08-25
Fogadalomtétel helye
Róma
Fogadalom
C. t.
Halálozás ideje
1588-05-08
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
olasz

Milkovics Mihály

Milkovics Mihály
1709. szept. 26. Szarvkő. Nyelv: magyar, német. SJ 1725. okt. 9. Trencsén. Psz. 1739. Bécs F. 1743. febr. 2. 4 fog. prof. Linz. †1759. okt. 17. Pinkafő.
Életrajz
Szarvkőn született, Sopronból lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Székesfehérváron tanított. 1729–31-ben bölcseletet tanult Nagyszombatban. Utána két-két évig grammatikát tanított Pozsonyban és Nagyszombatban. 1736–9-ben teológiát tanult Bécsben. 1739-ben szentelték pappá. 1740-ben a bécsi Pázmáneumban volt lelkiatya. Utána Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1742-ben a házgondnok helyettese volt Nagyszombatban. Utána egy-egy évig bölcseletet tanított Linzben és Grazban, majd 1745-ben újra a Pázmáneumban volt lelkiatya, és dialektikát tanított. 1746–7-ben Győrben volt a bölcselet tanára. 1748–52-ben Budán kazuisztikát tanított. A következő évben vízivárosi házfőnök és plébános volt. 1754–7 között Kőszegen három évig a rektor és egy évig a házi lelkiatya hivatalát látta el. 1758-ban házi lelkiatya lett Budán, majd egy évvel később misszionárius Varasdon. Ebben a munkájában halt meg Pinkafőn. 1735-ben Nagyszombatban mutatták be latin verses művét, melyet az egyetem alapításának százéves évfordulójára írt.
M
M: Annus saecularis universitatis Tyrnaviae. Nagyszombat, 1735; Generalis temporum notio. Győr, 1747; Vita Sancti Stephani regis Hungariae a Joanne Stiltingo. Győr, 1747.
Ir
Ir: Nom. II. 1015; Pe 814; Petrik 1712–1860/V; So V. 1095; St 230; Szi VIII. 1411–2; Staud I. 168–9.
Születési idő
1709-09-26
Születési hely
Szarvkő
Belépés ideje
1725-10-09
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1743-02-02
Fogadalomtétel helye
Linz
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1739
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1759-10-17
Halálozás helye
Pinkafő
Beszélt nyelvek
német

Miller (Müller) Máté

Miller (Müller) Máté, testvér
1718. nov. 20. Knöringen. Nyelv: német. SJ 1742. okt. 27. Bécs. F. 1754. febr. 2. C. t. Trencsén. †?
Életrajz
Az asztalosműhely vezetője volt Eperjesen (1745, 1747–8, 1752), 1753-ban Nagybányán, 1754-ben Trencsénben és 1767–73-ban Pécsett.
Ir
Ir: Nom. II. 1022.
Születési idő
1718-11-20
Születési hely
Knöringen
Belépés ideje
1742-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1754-02-02
Fogadalomtétel helye
Trencsén
Fogadalom
C. t.
Beszélt nyelvek
német

Miller János

Miller János
1722. máj. 13. Eger (Pe: Polonka?). Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1740. okt. 28. Trencsén. Psz. 1753. Nagyszombat. F. 1758. febr. 2. 4 fog. prof. Győr. †1789. jan. 18. Eger (Kassa 1790?).
Életrajz
Egerben született, Kassáról lépett be logikusként Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után egy-egy évig Liptószentmiklóson és Egerben grammatikát tanított. 1745–7-ben Kassán bölcseletet tanult, majd ugyanott három évig a középiskolában tanított. 1751–4 között Nagyszombatban végezte a teológiát. 1753-ban szentelték pappá. 1755-ben Ungváron hitszónokként működött. A következő évben a bazini misszióban tanított. 1757–8-ban Győrben, 1759–67-ig Sopronból volt vándormisszionárius a győri egyházmegyében. Utána 1770-ig ugyanott a gazdasági ügyeket intézte. 1771-től a Társaság feloszlatásáig Rozsnyón házfőnök és plébános volt. A feloszlatás után Kassán tanított középiskolában.
M
M: Fastorum Urbis et templi Jerosolimitani. Kassa, 1750; Allocutio […] regiamque Majestatem […] in civitatem Budensem adventus. Buda, 1751; Tractatus de processu cridali. Buda, 1764.
Ir
Ir: Nom. II. 1020; Pe 1105; Petrik 1712–1860/II; So V. 1095; St 230; Szi VIII. 1425.
Születési idő
1722-05-13
Születési hely
Eger (Pe: Polonka?)
Belépés ideje
1740-10-28
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1758-02-02
Fogadalomtétel helye
Győr
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1753
Papszentelés helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Milley István

Milley István
1610. dec. 11. Vasvár. Nyelv: magyar. SJ 1632. nov. 23. Bécs. Psz. 1642. ápr. 19. Bécs. F. 1650. dec. 12. 4 fog. prof. Kolozsmonostor. †1677. máj. 11. Sárospatak.
Életrajz
Vasváron született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Nagyszombatban az alsósokat tanította. 1635–6-ban Grazban bölcseletet tanult. Utána Zágrábban tanított két évig. 1639–42-ben Bécsben végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1642-ben. A következő évben Leobenben volt harmadik probációban. 1644–5-ben Bécsben retorikát tanított. 1647–8-ban Varasdon, 1649–53-ban Kolozsmonostoron volt házfőnök, 1654–5-ben Nagyszombatban hitszónokként és a szeminárium igazgatójaként működött. 1656–60-ig Kassán házi lelkiatya és a szeminárium főnöke volt. 1661–76 között Munkácson I. Rákóczi Ferenc udvarában élt mint a család lelkiatyja. 1677-ben Sárospatakra vonult vissza, ahol rövidesen meghalt.
Ir
Ir: CPA II. 678; Guilhermy I. 432; MKL IX. 167; Velics II. 97–9.
Születési idő
1610-12-11
Születési hely
Vasvár
Belépés ideje
1632-11-23
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1650-12-12
Fogadalomtétel helye
Kolozsmonostor
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1642-04-19
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1677-05-11
Halálozás helye
Sárospatak
Beszélt nyelvek
magyar

Milz Josef

Milz Josef
1841. dec. 25. St. Pölten. Nyelv: német. SJ 1857. szept. 17. Baumgartenberg. Psz. 1872. Innsbruck. F. 1875. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. 1882–8: tartományfőnök. †1915. febr. 25. Innsbruck.
Életrajz
1857-ben az osztrák Baumgartenbergben kezdte el szerzetesi életét. Két év után St. Andräba került retorikai tanulmányokra. 1862–4-ben a csehországi Mariascheinben, utána Bécs-Kalksburgban két évig grammatikát tanított. 1867–9-ben bölcseleti tanulmányait Pozsonyban, 1870–3-ban a teológiát Innsbruckban végezte. 1872-ben szentelték pappá. A harmadik próbaévet 1874-ben Prágában végezte. A következő három évben Bécs-Kalksburgban hittant és bölcseletet tanított, majd két évre Bécsbe került házfőnöknek. A következő két évben Mariascheinben volt rektor. 1882-ben tartományfőnökké nevezték ki. 1889-től St. Andräban rektor és újoncmester volt. 1897–1901 között az ausztráliai misszió főnökeként Nordwoodban volt. 1902-ben visszatért Európába, és 1907-ig Pozsonyban működött mint rektor. 1908–11-ig Bécs különböző házaiban lelkipásztori munkát végzett. 1912-től haláláig Innsbruckban élt mint házi lelkiatya.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 13.504; MJTN 154.
Születési idő
1841-12-25
Születési hely
St. Pölten
Belépés ideje
1857-09-17
Belépés helye
Baumgartenberg
Fogadalomtétel ideje
1875-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1872
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1915-02-25
Halálozás helye
Innsbruck
Beszélt nyelvek
német

Mindszenti Antal

Mindszenti Antal
1687. júl. 24. Nagyszombat. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1702. okt. 9. Bécs. Psz. 1716. Bécs. F. 1720. aug. 15. 4 fog. prof. Kassa. †1736. ápr. 15. Kolozsvár.
Életrajz
Nagyszombatban született, Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1706–8 között Bécsben bölcseletet tanult. 1709–12-ig Győrben tanított. A teológiát szintén Bécsben végezte 1713–6 között. Ott szentelték pappá 1716-ban. Utána Besztercebányán volt harmadik probációban. 1718–9-ben Egerben először retorikát tanított, majd házgondnok volt. 1720–2-ben Kassán bölcseletet, 1723–6-ban Nagyszombatban kontroverziát és kazuisztikát tanított. 1727-ben Kassán a teológia tanára lett. 1731–4-ben Nagyszombatban szentírástant tanított. 1735-ben Kolozsváron lett rektor, de már a következő évben meghalt.
M
M: Encomia Virginis beatissimae. Nagyszombat, 1717; Fasti Hungariae […] 1721. Kassa; Propugnaculum reipublicae christianae. 2 k. Nagyszombat, 1725; Historia flentis Thaumaturgae Virginis Claudiopolitanae. Nagyszombat, 1725.
Ir
Ir: LKKOS 937; MKL IX. 180; Nom. II. 1026–7; Petrik 1712–1860/II. V. VII; So V. 1109–10; St 230–1; Szi VIII. 1434–5.
Születési idő
1687-07-24
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1702-10-09
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1720-08-15
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1716
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1736-04-15
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
szlovák

Mindszenti Imre

Mindszenti Imre
1675. okt. 28. Nagyszombat. Nyelv: magyar. SJ 1692. okt. 14. Bécs. Psz. 1705. Bécs. F. 1707. febr. 2. C. sp. Sopron. †1722. márc. 10. Győr.
Életrajz
Nagyszombatban született, logikusként lépett be Bécsben a Társaságba. A próbaévek után 1695-ben Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1696–8-ban Nagyszombatban tanult bölcseletet. 1699-től egy-egy évig Sopronban, Szakolcán, Nagyszombatban és Gyöngyösön tanított. 1704–5-ben Grazban teológiát tanult. Bécsben szentelték pappá 1705-ben. A következő évben Judenburgban volt harmadik probációban. 1707–9-ben Sopronban grammatikát, 1710-ben Varasdon retorikát tanított. 1711-ben Pozsonyban házgondnok volt. 1712-ben Komáromban hitszónokként működött. 1713–9 között Sopronban, Budán, Győrben, Nagyszombatban, Kassán és újra Sopronban tanított középiskolában. 1720–2-ben Győrben katekéta, iskolaigazgató és gazdasági főnök volt.
M
M: Instabilis fortunae lusus. Nagyszombat, 1702; Fraternae in fratrem impietatis ultio. Nagyszombat, 1714; Fax Ignatiana. Nagyszombat, 1717; Encomia Virginis beatissimae. Nagyszombat, 1717.
Ir
Ir: LKKOS 947–8; Nom. II. 1027; RMK II. 2126; So V. 1110; St 231; Szi VIII. 1440; Staud I. 135–6; Takács 47.
Születési idő
1675-10-28
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1692-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1707-02-02
Fogadalomtétel helye
Sopron
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1705
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1722-03-10
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
magyar

Mirnyk Tamás

Mirnyk Tamás
1655. dec. 18. Sáros megye. Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1763. okt. 17. Trencsén. Psz. 1686. Graz. F. 1691. febr. 2. 4 fog. prof. Zágráb. †1713. szept. 13. Nagyszombat.
Életrajz
Sáros megyében született, Kassáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Sopronban grammatikát tanított. 1677–9-ben Bécsben tanult bölcseletet. 1680–2-ben Nagyszombatban tanított. 1683-ban Grazban kezdte el a teológiát, de a török háború miatt Münchenben folytatta. Egy év után visszatérhetett Grazba, ott szentelték pappá 1686-ban. Utána egy évig a középiskolában tanított. A harmadik próbaévet Judenburgban végezte. 1689–93 között Zágrábban három évig bölcseletet, majd egy évig kazuisztikát tanított. 1694-ben Kőszegen házgondnok volt. A következő évben Grazban kazuisztikát és kontroverziát tanított. 1696–1704-ig Kassán két évig házgondnok volt, mellette az első évben kontroverziát, a másodiktól hét évig kazuisztikát, mellette hat évig matematikát tanított, s a végén házi lelkiatya volt. 1705–11 között Nagyszombatban végig szentírástant tanított és házi lelkiatyaként működött. Ezt a feladatot látta el 1712-ben Trencsénben. A következő évben Nagyszombatban halt meg.
M
M: Exercitationes poeticae. Nagyszombat, 1681; Ludi Apollinares tres. Nagyszombat, 1682; Stillae ex Ungula Pegasi deciduae. Graz, 1687.
Ir
Ir: LKKOS 938–9; Nom. II. 1027–8; Pe 221; So V. 1128; St 231; Szi IX. 4.
Születési idő
1655-12-18
Születési hely
Sáros megye
Belépés ideje
1763-10-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1691-02-02
Fogadalomtétel helye
Zágráb
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1686
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1713-09-13
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
szlovák

Miroslavich Franje

Miroslavich Franje
1686. nov. 23. Belgrád. Nyelv: magyar, szerb. SJ 1703. okt. 27. Trencsén. Psz. 1716. Graz. F. 1721. aug. 15. 4 fog. prof. Kassa. †1729. jan. 28. Győr.
Életrajz
Belgrádban született, Nagyszombatból Trencsénben lépett be a Társaságba. A próbaévek után Leobenben volt tanárképzőben. 1707–9-ben Grazban tanult bölcseletet. Utána egy-egy évig Kőszegen, Győrben, majd újra Kőszegen grammatikát tanított. 1713–6-ban Grazban végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1716-ban. Ezután a harmadik próbaévet Judenburgban végezte. 1718-ban Pécsett tanított és hitszónok volt. A következő évben Belgrádban lelkipásztorként dolgozott. 1720-ban a császári követség tagjaként Konstantinápolyba járt, valószínűleg a török nyelv ismerete miatt. 1721-ben Kassán bölcseletet, 1722–5-ben Kolozsváron bölcseletet és matematikát tanított. 1726-ban Eszéken, 1727-ben Temesváron volt hitszónok. 1728-ban Győrben kazuisztikát tanított; rövidesen meghalt.
M
M: Lites inter provincias Daciae. Kolozsvár, 1723.
Ir
Ir: Nom. II. 1028; Pe 586; So V. 1129; Szi IX. 4–5.
Születési idő
1686-11-23
Születési hely
Belgrád
Belépés ideje
1703-10-27
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1721-08-15
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1716
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1729-01-28
Halálozás helye
Győr
Beszélt nyelvek
szerb

Misik Lajos

Misik Lajos, testvér
1866. szept. 2. Tósnyárasd. SJ 1888. nov. 24. Nagyszombat. F. 1899. febr. 2. Pozsony. †1938. okt. 28. Kalocsa.
Életrajz
A nagyszombati noviciátusba lépett be mint cipészsegéd. 1891–6 között Szatmárnémetiben volt ebédlős és házi mindenes. 1897–1903 között Pozsonyban tevékenykedett mint ebédlős, portás és házi kísérő, majd 1904–10 között újból Szatmárnémetiben lett ebédlős és portás. 1911-ben a pesti rendházban volt portás. 1912–3-ban Kalocsán, az érseki szemináriumban volt portás, ebédlős, házi kísérő és betegápoló. 1914-ben Pozsonyban portás, ebédlős, betegápoló és házi kísérő. 1915–8 között a pesti rendházban volt portás és házi mindenes. 1919–20 folyamán Szatmárnémetiben működött mint portás, szabó, ebédlős és házi kísérő. 1921–38-ig Kalocsán volt portás, pék és házi mindenes. Hosszú szenvedés után hunyt el.
Ir
Ir: MJTN 154; †F. Misik Lajos SJ 1866–1938. ProvH 49. (1938. április) 1; Fr. Misik Lajos S. J. (1866–1938).
Születési idő
1866-09-02
Születési hely
Tósnyárasd
Belépés ideje
1888-11-24
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1899-02-02
Fogadalomtétel helye
Pozsony
Halálozás ideje
1938-10-28
Halálozás helye
Kalocsa

Mitis Dániel

Mitis Dániel
1629. dec. 26. Mladá Boleslav. SJ 1648. nov. 16. Bécs. Psz. 1661. Nagyszombat. F. 1665. febr. 2. C. sp. Szepeshely. †1683. ápr. 4. Sárospatak.
Életrajz
1649-ben Bécsben lépett be a Társaságba. A bölcseletet 1653–6-ban, a teológiát 1658–61-ben végezte Nagyszombatban. 1663-ban Judenburgban volt harmadik probációban. 1664–5-ben Szepesen, 1666-ban Trencsénben és 1667–9-ben Pozsonyban volt hitszónok. 1670–1-ben Trencsénben a ház anyagi ügyeit intézte. Utána újra lelkipásztori munkák kerültek előtérbe: Rozsnyón hitszónok, Nagyszombatban lelkipásztor, Szakolcán hitszónok, 1677-ben a nagy rózsahegyi misszióban, Ternovicban misszionárius. Utána egy évig Trencsénben hitoktató volt. 1679-től haláláig, 1683-ig Patakon hitszónokként működött.
Ir
Ir: Nom. II. 1030–1.
Születési idő
1629-12-26
Születési hely
Mladá Boleslav
Belépés ideje
1648-11-16
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1665-02-02
Fogadalomtétel helye
Szepeshely
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1661
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1683-04-04
Halálozás helye
Sárospatak

Mitterpacher József

Mitterpacher József
1739. febr. 14. Bellye. Nyelv: magyar, német. SJ 1753. okt. 15. Trencsén. Psz. 1766. Graz. F. 1772. aug. 15. 4 fog. prof. Komárom. †1788. Pest.
Életrajz
A középiskolát Pécsett végezte, majd Trencsénben lépett be a Társaságba. A próbaévek után 1756-ban Győrben elvégezte a tanárképzőt. 1757–8-ban Nagyszombatban bölcseletet tanult. A következő három évben Sopronban tanított. 1762–3-ban Bécsben matematikát tanult az ismert matematikusnál, Scherffer Károlynál. A teológiát Grazban végezte 1764–7 között. 1766-ban szentelték pappá. 1768–70-ben felügyelő volt a bécsi Theresianumban. 1771-ben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet, majd újra a Theresianumba került. A Társaság feloszlatása után 1774-ben a nagyszombati egyetem matematikatanára lett. 1776–7-ben a bölcsészeti kar dékánja, 1780–1-ben az egyetem rektora volt. 1782-ben részt vett az Institutum Geometricum alapításában. Háromkötetes matematikai és mechanikai műve halála után jelent meg Lipcsében utóda, Pasquick János kiadásában.
M
M: Tentamen publicum e praelectionibus mathematicis. Nagyszombat, 1774; Unterricht in der Mathematischen Analysis und Maschinen-Lehre. 3 k. Lipcse, 1790–8.
Ir
Ir: DHCJ III. 2711–2; LKKOS 946–7; MAMŰL VII. 446–7; MÉL II. 222–3; MKL IX. 254; Nom. II. 1033; Pe 1379; Petrik 1712–1860/II. V; So V. 1133; St 232; Szi IX. 44–5; Kosáry 506, 625; Szilas L.: Mitterpacher József (1734–1814). MJK 256–7.
Születési idő
1739-02-14
Születési hely
Bellye
Belépés ideje
1753-10-15
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1772-08-15
Fogadalomtétel helye
Komárom
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1766
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1788
Halálozás helye
Pest
Beszélt nyelvek
német

Mitterpacher Lajos

Mitterpacher Lajos
1734. aug. 28. Bellye. Nyelv: magyar, német. SJ 1749. okt. 14. Trencsén. Psz. 1761. Bécs. F. 1768. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1814. máj. 24. Pest.
Életrajz
Bellyén született, Pécsről lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után Szakolcán tanult a tanárképzőben. A bölcseleti tanulmányokat Nagyszombatban végezte 1753–4-ben. A következő évben Sopronban tanított grammatikát. 1756–7-ben Bécsben a híres Scherffer Károlynál tanult matematikát, majd egy évig Győrben retorikát tanított. 1759–62-ben Bécsben végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1761-ben. 1763-tól a Társaság feloszlatásáig a bécsi Theresianumban öt évig nevelő, majd hat évig a bölcselet tanára volt. 1777-ben a Nagyszombatból Budára áthelyezett egyetemen az akkor alapított mezőgazdasági tanszék első tanára lett. Tagja volt az 1782-ben a civil mérnökképzésre alapított Institutum Geometricumnak. Tanításával és írásaival nagyban hozzájárult Ausztria és Mo. mezőgazdaságának megújításához. Egyes műveit a Habsburg Birodalom minden nagyobb nyelvére – német, horvát, olasz, román, szlovák és magyar nyelvre – lefordították. Ezekben tárgyalta az erdő-, bor- és kertgazdaságot, a vászonfestéshez használható növényeket. A vidéki iskolák számára útmutatást publikált a szederfák ültetéséhez és a selyemhernyó tenyésztéséhez. Az elsők között foglalkozott a mezőgazdasággal elméleti és gyakorlati síkon.
M
M: Oratio SS. Virginis intaminato Conceptu. Bécs, 1760; Entwurf der ökonomischen Kentnisse. Bécs, 1773; Kurzgefaßte Naturgeschichte der Erdkugel. Bécs, 1774; Sätze aus der Naturgeschichte der Pflanzen, des Acker- und Weinbaues. Bécs, 1775; Sätze aus dem Baue der Färbekräuter, des Wald-, Wein- und Gartenbaues. Bécs, 1776; Anfangsgründe der physikalischen Oekonomie. Bécs, 1776; Elementa astronomiae physicae. Bécs, 1776; Positiones ex Historia naturali animalium. Bécs, 1777; Introductio in physicam historiam plantarum. Buda, 1777; Elementa rei rusticae. 3 k. Buda, 1778–94; Physiologicus complexus historiae naturalis. Buda, 1781; Iter per Poseganam Sclavoniae Provinciam. Buda, 1784; Abhandlung von Leinbau. Buda, 1788; Physikalische Erdbeschreibung. Bécs, 1789; Weitzner Getreide. Vác, 1793; Technologia oeconomica. Buda, 1794; Primae lineae historiae naturalis. Buda, 1795; Compendium historiae naturalis. Buda, 1799; Unterricht über die Maulbeerbäume und Seidenraupenzucht. Buda, 1805; Tractatus de Vitis cultura. 2 k. Bécs, 1808; Summarium tractatus […] Buda, 1813; Opera oeconomica. Lipcse, 1815.
Ir
Ir: DHCJ III. 2712; LKKOS 947–8; MAMŰL VII. 447–9; MÉL II. 223; MKL IX. 254–5; Nom. II. 1033; Pe 1312; Petrik 1712–1860/II. V; Po III/2. 14151–2; So V. 1133–6; St 232–3; Szi IX. 45–9; Éber E.: A mezőgazdaságtan első hazai tanszéke és első tanára Mitterpacher Lajos. Magyar Közgazdasági Múzeum Közleményei. 1962. 33–43; Pinzger F.: Mitterpacher Lajos, 1734–1814. Száz jezsuita arcél. II. 538–46; Rapaics R.: A magyar biológia története. Bp., 1953.
Születési idő
1734-08-28
Születési hely
Bellye
Belépés ideje
1749-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1768-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1761
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1814-05-24
Halálozás helye
Pest
Beszélt nyelvek
német

Mladoniczky Ferenc

Mladoniczky Ferenc
1836. nov. 25. Keviszöllös. Nyelv: magyar. SJ 1866. szept. 19. Nagyszombat. Psz. 1859. Innsbruck. F. 1877. febr. 2. Szatmárnémeti. †1905. okt. 24. Szatmárnémeti.
Életrajz
Keviszöllösön született, harmincéves korában világi papként St. Andräban lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1869-ben Szatmárnémetiben a konviktus lelkivezetője volt. 1870–2 között Innnsbruckban egy évig bölcseleti, két évig teológiai tanulmányokat végzett. 1873–6-ban Kalocsán négy évig hittant tanított, és két évig az internátus igazgatója is volt. 1877–83-ban Szatmárnémetiben főleg lelkipásztori munkát végzett, de 1881–2-ben házgondnok is volt. 1884-ben Nagyszombatból vándormisszionáriusként dolgozott. 1885–95-ig Kalocsán élt. Egy évig misszionárius, öt évig házgondnok, két évig újra misszionárius és három évig hittanár volt. Utána Bp.-en ünnepi hitszónokként működött. 1898-ban újra Szatmárnémetibe került, ahol négy évig lelkipásztori munkát végzett, utána haláláig a házi lelkiatya hivatalát töltötte be.
M
M: Minek a pápa? Baja, 1862; Miért vagyok katolikus? Kalocsa, 1863.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 10.989; MJTN 154–5; MKL IX. 255; Tóth 27.
Születési idő
1836-11-25
Születési hely
Keviszöllös
Belépés ideje
1866-09-19
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1877-02-02
Fogadalomtétel helye
Szatmárnémeti
Papszentelés ideje
1859
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1905-10-24
Halálozás helye
Szatmárnémeti
Beszélt nyelvek
magyar

Mochnyai József

Mochnyai József
1729. febr. 28. Pálmafalva. Nyelv: szlovák. SJ 1746. okt. 17. Trencsén. Psz. 1761. Nagyszombat. †1764. jan. 12. Bazin.
Életrajz
Pálmafalván született, Lőcséről lépett be Trencsénben a Társaságba. Próbaidejének második évét Bécsben végezte. 1749-ben Szakolcán elvégezte a tanárképzőt, és a következő évben ott tanította az alsósokat. 1751–3-ban Nagyszombatban, 1754–6-ban Besztercebányán, 1757-ben Sopronban tanított. 1758–61 között teológiát tanult Nagyszombatban. 1761-ben szentelték pappá. A következő évben Zsolnán hitszónok volt. A harmadik próbaévet Egerben végezte 1763-ban. 1764-ben Bazinba került misszionáriusnak, de hamarosan meghalt.
M
M: Francisco Borja Keri e Societati Jesu. Nagyszombat, 1760.
Ir
Ir: Nom. II. 1035; Pe 1249; Petrik 1712–1860/V; St 233.
Születési idő
1729-02-28
Születési hely
Pálmafalva
Belépés ideje
1746-10-17
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1761
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1764-01-12
Halálozás helye
Bazin
Beszélt nyelvek
szlovák

Mócsy Imre

Mócsy Imre
1907. nov. 24. Kalocsa. Nyelv: magyar. SJ 1925. júl. 30. Érd. Psz. 1936. júl. 26. Innsbruck. F. 1942. aug. 15. 4 fog. prof. †1980. jún. 12. Bp.
Életrajz
Kalocsán született, a középiskolát a jezsuitáknál végezte. Tizennyolc éves korában lépett be a Jézus Társaságába. Próbaéveit 1925–7-ben Érden, a bölcseleti tanulmányokat 1928–30 között Szegeden végezte. Magisztériumban egy évig volt Kalocsán. Utána 1932–3-ban Bp.-en a végzett újoncoknak latin nyelvet tanított. 1934–7 között Innsbruckban végezte a teológiát, ahol 1936-ban pappá szentelték. A harmadik próbaévre St. Andräba került. 1940–2 között Rómában szentírástant tanult. 1942 őszén kezdte meg doktori dolgozatának megírását a „Szentírás” különböző jelentéseiről Aranyszájú Szent János műveiben. 1944 őszén tanítania kellett a Pápai Gergely Egyetemen. 1946 őszén szerezte meg a doktorátust. Római tanári működését 1947 nyarán fejezte be, és folytatta Szegeden. 1948 vége felé Czapik Gyula egri érsek az egyház és az állam konfliktusában P. Mócsyt mint szóvivőjét Rómába küldte, hogy számoljon be az egyház súlyos helyzetéről. Rómában érte a hír, hogy Mindszenty József bíborost a kommunista hatalom letartóztatta. Így teljesen más helyzet állt elő. A vatikáni államtitkárság most Mócsyval tudott választ és irányelveket adni a püspöki karnak, ami meg is történt. 1949. január 17-én P. Mócsyt letertóztatták, és a Buda-dél elnevezésű, majd a kistarcsai internálótáborba vitték. Ott bölcseleti-teológiai kurzust szervezett a letartóztatott szeminaristák számára. A táborban tanárokban sem volt hiány. A hallgatóknak szabadulásuk után beszámították az ott végzett tanulmányokat és vizsgákat. A tábor feloszlatásakor, 1953-ban Kistarcsán a kiszállt Megyei Bíróság kilenc és fél évre ítélte, de 1954. december 22-én feltételesen szabadult. Ekkor különböző munkahelyeken dolgozott, kétszer a vasútnál. 1965. január 17-én újra letartóztatták, és „összeesküvésben való részvétel” címén az ún. „Rózsa-per”-ben négy évre ítélték. 1968. január 16-án szabadult, ekkor újra a MÁV-nál dolgozott nyugdíjazásáig. Közben megpróbálták újra bevonni a tanításba, de a rezsim ezt nem engedélyezte. 1980. június 12-én halt meg Bp.-en.
M
M: Szikrák Loyolai Szent Ignác lelkéből. Bp., 1933. De gratiarum actione in epistulis Paulinis. Róma, 1941; Duplex acceptio S. Joannis Chrysostomi et „Theoria Antiochena”. 2 k. Róma, 1945; Problema imperativi ethici in iustificatione Paulina. Róma, 1947; Isten elé nyitott szívvel. New York, 1962; Nyitott szívvel. Bp., 1980; Beadványom. Bécs, 1985; KMJ II. 149–61; Hivatásom története. KMJ II. 123–31; Beadványom. KMJ II. 149–61; Mi a Biblia? Bp., 1998; Hagytam magam szerettetni. Bp., 2007; Isten közelében. Bp., 2007.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 69; Hetényi Varga II. 228–46; MJTN 155; MKL IX. 258; Pálos 182; Tóth 27; †P. Mócsy Imre S. J. Anima Una. 75. (1980. augusztus) 11–3; P. Mócsy Imre nekrológja. Anima Una 76. (1980. október) 1–2; Mócsy I.: Hivatásom története. Anima Una 77. (1981. január) 1–7; Mócsy Imre életrajzi adatai. Anima Una 77. (1981. január) 7; Bálint J:. Emlékezés P. Mócsyra. Anima Una 78. (1981. február) 5–6; Mócsy I.: „Hogy hagytam magam szerettetni, ennyi az egész.” Anima Una 78. (1981. február) 6–10; Bodolay Gy.: P. Mócsy a „szent” és a „huligán”. Hamilton, 1981; P. Mócsy Imre SJ (1907–1980). Szolgálat 49. (1981. húsvét) 96–8; A „szent huligán”. BMJ 1981. 4–6; A szent huligán. Mócsy Imre. A Szív 75. (1989) 364–9; Alszeghy Z.: Emlékezés P. Mócsyra. KMJ II. 132–4; P. Mócsy Imre nekrológja. KMJ II. 134–138; Bodolay Gy.: Emlékezés M. I.-re. KMJ II. 138–48; MJN 208–10; Miklósházy 41.
Születési idő
1907-11-24
Születési hely
Kalocsa
Belépés ideje
1925-07-30
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1942-08-15
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1936-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1980-06-12
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Mogyoróssy (Szabó) Sándor

Mogyoróssy (Szabó) Sándor
1903. ápr. 30. Hajdúdorog. SJ 1921. dec. 17. Psz. 1932. júl. 26. Innsbruck. F. 1942. febr. 2. †1976. nov. 11. Pannonhalma.
Életrajz
A debreceni piarista gimnáziumban érettségizett, majd Érden belépett a Jézus Társaságába. 1924–6 között Szegeden végezte a filozófiát, majd Kalocsán lett kollégiumi felügyelő és a gyorsírás tanára. 1930–3 között Innsbruckban teológiát tanult, ahol közben pappá szentelték. 1934–6 között a pécsi Pius Kollégiumban volt hittan- és énektanár. 1937–8 között Hódmezővásárhelyen plébánoshelyettes és hittantanár volt az iskolában. 1939-ben Szegeden végezte a terciát. A következő két évben újból Hódmezővásárhelyen volt hittantanár, a Szívgárda vezetője. 1942-ben a kispesti jezsuita plébánián lelkész és a Mária-kongregációk vezetője volt. 1943-tól a szegedi kollégiumban lelkész, házgondnok és a Mária-kongregáció vezetője. 1946–9 között Hódmezővásárhelyen spirituális, gimnáziumi hittantanár, a Szívgárda vezetője, templomi gyóntató. 1950-ben Mezőkövesden volt lelkész, házgondnok, hittantanár. A diszperzió után 1951–6 között Jászladányban, 1957-ben Dévaványán, 1957–8-ban Adácson, 1958–64 között Besenyőtelken volt káplán. 1964–5 között Jászberényben lelkipásztori kisegítőként és hittantanárként működött. 1966–75-ig Miskolcon volt lelkész, majd 1975-től haláláig a pannonhalmi szociális otthon lakója.
Ir
Ir: MJTN 155; Holovics F.: Mogyoróssy Sándor SJ. Barátaink Levelei 1976. november 14. 10–2; Pallagi Gy.: P. Mogyoróssy Sándor SJ (1903–1976). Szolgálat 39. (1978. Kisboldogasszony) 94–5; Tüll A.: P. Mogyoróssy Sándor (1903–1976). MJV III. 356–60; P. Mogyoróssy Sándor (1903–1976). Jezsuita misszió. Mezőkövesd, 2010. 380–2; Miklósházy 41.
Születési idő
1903-04-30
Születési hely
Hajdúdorog
Belépés ideje
1921-12-17
Fogadalomtétel ideje
1942-02-02
Papszentelés ideje
1932-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1976-11-11
Halálozás helye
Pannonhalma