901 – 920 / 1554 megjelenítése

Molindes Franz

Molindes Franz
1678. jún. 6. Mainz. Nyelv: német. SJ 1693. okt. 14. Bécs. Psz. 1707. Bécs. F. 1711. aug. 15. 4 fog. prof. Bécs. 1731–6: tartományfőnök. †1768. máj. 28. Bécs.
Életrajz
A németországi Mainzban született, Grazból lépett be Bécsben a Társaságba. Ott 1694–5-ben újonc volt, a következő évben a tanárképzőt végezte. 1697–9-ben a bécsi kollégiumban tanult bölcseletet, és három évig a középiskolában tanított, majd ugyanígy Passauban is 1702–3-ban. 1704–7 között teológiát tanult Bécsben, ott szentelték pappá 1707-ben. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik probációt. 1709–14-ben Bécsben két évig poetikát és retorikát, majd négy évig bölcseletet tanított. 1715–8 között Grazban kontroverziát és kazuisztikát, valamint szentírástant tanított, és 1718-ban lelkipásztor volt. 1719-ben a bécsi kollégiumban házgondnokként működött. 1720–4 között a bécsi újoncházban rektor és újoncmester volt. 1725–8-ig a tartományfőnök helyetteseként szerepelt. 1729-ben Grazban rektor lett. 1732-ben tartományfőnökké nevezték ki, öt évig viselte ezt a hivatalt. 1737–8-ban az újoncházban rektor és újoncmester volt. Onnan három évre a kollégiumba került rektornak. 1742–5 között a professzusház főnöke volt. Utána az újoncházban lakott mint a tartományfőnök tanácsadója. 1647-től öt évig a kollégiumban a konviktust vezette. 1752-től haláláig a bécsi újoncházban lakott, kilenc évig mint házi lelkiatya, három évig egy jámbor társulatot vezetett, s utána már ápolásra szorult.
M
M: Pia desideria. Bécs, 1709; Angelus Pacis. Bécs, 1710; Pietas quotidiana. Bécs, 1722.
Ir
Ir: Guilhermy I. 476–7; Nom. II. 1039–40; So V. 1180–1; St 233–4.
Születési idő
1678-06-06
Születési hely
Mainz
Belépés ideje
1693-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1711-08-15
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1707
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1768-05-28
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
német

Molnár K. János I.

Molnár K. János I.
1708. okt. 29. Győr. Nyelv: magyar. SJ 1731. okt. 14. Trencsén. Psz. 1741. Kassa. F. 1746. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1796. Kassa.
Életrajz
Győrben született, a bölcseleti tanulmányok befejezése után Nagyszombatból Trencsénben lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1734–6-ban Pécsett és 1737-ben Kolozsváron tanított középiskolában. 1738–41-ben Kassán végezte a teológiát. 1741-ben szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán volt harmadik probációban. Utána egy évig Gyulafehérváron tanított retorikát. 1744-ben Kassán, 1745–7-ben Kolozsváron volt a bölcselet tanára. 1748-ban Egerben, 1749–51-ben Budán kontroverziát tanított. 1752-től a feloszlatásig Kassán működött: egy évig szentírástant tanított és a bölcsészeti kar dékánja volt. 1753–6-ig teológiát adott elő, és 1755–6-ban a teológiai kar dékánja volt. 1757–61-ben a kancellári és könyvtárosi hivatalt töltötte be. 1762–4 között rektor, 1665–70-ben a nemesi konviktus igazgatója, 1771-ben házi gyóntató és 1772–3-ban házi lelkiatya volt. A feloszlatás után ugyanott mint özv. Csáky Antalné gyóntatója működött haláláig.
M
M: Exempla in triplici genera Christianorum. Kolozsvár, 1737; Oliva pacis. Kolozsvár, 1746.
Ir
Ir: Nom. II. 1039–40; Pe 930; Petrik 1712–1860/II. V; Po III/2 14293–301; So.V; 1185; St 234; Szi IX. 207–8.
Születési idő
1708-10-29
Születési hely
Győr
Belépés ideje
1731-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1746-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1741
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1796
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
magyar

Molnár K. János II.

Molnár K. János II.
1728. jún. 13. Csécsény. Nyelv: magyar. SJ 1745. okt. 14. Bécs. Psz. 1759. okt. 7. Graz. F. 1763. febr. 2. 4 fog. prof. Nagyszombat. †1804. febr. 15. Szepesváralja.
Életrajz
A középiskolát Pozsonyban végezte, és Bécsben lépett be a Társaságba. 1748-ban Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. A következő évben Sárospatakon tanított. 1750–2 között Kassán végezte a bölcseletet, és a következő évben ugyanott a parvistákat tanította. 1754-ben Bécsben matematikát tanult, majd Budán és Nagyszombatban tanított középiskolában. 1757–60 között Grazban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1759-ben. 1761-ben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1762–6 között bölcseletet tanított Nagyszombatban, utána egy évig vezette a győri tanárképzőt. Azután egy-egy évig Budán és Kolozsváron szentírástant, majd újra Budán teológiát tanított. 1773-ban Nagyváradon Patachich Ádám püspök teológusa lett. A Társaság feloszlatása után előbb lelkipásztori munkát végzett, majd 1776-ban a budai akadémia igazgatójává nevezték ki. Tagja volt az egyetemi tanácsnak is. Tanított bölcseletet, teológiát, latin és görög nyelvet. Volt tanítványa, Ürményi József kiemeli, hogy mindenkor a jeles tanító mintaképe volt. 1784-ben mint szepesi kanonok Szepesváraljára költözött. Húsz évet töltött itt írással és olvasással. Nagy szerepe volt a magyar nyelv és stílus terjesztésében. Úttörő munkát végzett a magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő irodalom létrehozásában. Magyar nyelven adott ki egy négykötetes egyháztörténelmet és az építészet történetét a római kor végéig. Legnagyobb jelentősége azonban magyar nyelvű fizikakönyvének volt. Irodalmi művei közül a legkiemelkedőbb a Magyar Könyv-ház huszonkét kötete. Ezt folyóiratnak is lehetne nevezni korának enciklopédikus formájában. Csaknem az egészet maga írta; benne sok tudományos kifejezést ő használt először. A magyar nyelvújítás előfutára volt.
M
M: A régi jeles épületekről. Nagyszombat, 1760; Az igaz penitentzia-tartó bűnösnek eleven példája. Nagyszombat, 1763; A megtérő református. Nagyszombat, 1763; Concionum pro dominicis annus unus. Nagyszombat, 1767; Az anya-szent-egyháznak történeti. 4 k. Nagyszombat, 1769–88; Urnapi prédikátzió. Kolozsvár, 1769; Az oltári szentségről. Pozsony, 1775; Pásztor ember. Nagyszombat, 1775; De ratione legendi libros moderni temporis. 2 k. Pozsony–Kassa, 1776; Petrovszky Sándor úrhoz […] 15 levelei. Pozsony–Kassa, 1776; Egész esztendőnek vasárnapira és innepire szolgáló prédikátziók. Pozsony–Kassa, 1777; A’ Fizikának eleji. 2 k. Pozsony–Kassa, 1777; Az ó és új testamentomi szent historiának summája. Buda–Nagyszombat, 1777; Chrestomathia. Buda, 1778; Orationes sacrae. Buda, 1780; Actvvm fidei, spei et caritatis. Pest, 1780; Zoologicon. Buda, 1780; Phytologicon. Buda, 1780; Onictologicon. Buda, 1780; Szent Ágoston hármas levele. Pozsony, 1780; Oratio funebris […] Mariae Theresiae. Pozsony, 1781; Magyar Könyv-Ház. 1–4. k.: Pozsony, 1783, 5–22. k.: Pest, 1793–1804; Oratio funebris […] Caroli de Salbeck. Lőcse, 1785; Psalmorum […] explicatio. Kassa, 1786; Contionum dogmaticarum […] synopsis. Kassa, 1787; Responsorum adversus […] hujus temporis objectiones. 2 k. Kassa, 1789; Sacra solemnia. Kassa, 1790; Molnár Jánosnak […] magyar és deák könyvei. Győr, 1792; O és Uj egypár Tzelsus ellen egypár könyv. Pest, 1794; A közönséges keresztény hitnek sommája. Pozsony, 1798.
Ir
Ir: DHCJ III. 2719–20; MAMŰL VII. 456–9; MÉL II. 235; MKL IX. 287–8; Nom. II. 1040; Petrik 1712–1860/II. V. VII; Po III/2 14293–301; Po Magyar 1121–30; So V. 1185–9; St 234; Szi IX. 208–13; Molnár János (1728–1804). KJKT 71–2; Mihalovics E.: Molnár János. A katolikus prédikáció története Mo.-on. Bp., 1900–1901. 206–11; Csatkai E.: Az első magyar nyelvű művészettörténeti könyv. Magyar Művészet I. (1925) 167–8; Brunner E.: A francia felvilágosodás és a magyar katolikus hitvédelem. Pannonhalma, 1930. 23–8; Géfin Gy.: Molnár János szepesi kanonok és Szily János szombathelyi püspök két levélváltása. Győri Szemle 2. (1932) 131–5; Rapaics R.: Molnár János, a magyar természettudomány megalapítója. A Természet 29. (1933) 108–9; Zemplén E.: Molnár J. apátúr élete és művei. Dissz. Bp., 1935; Pech A.: Molnár János, a magyar művelődés egyik úttörője. Magyar Középiskola 34. (1941) 82–6; Kunszery Gy.: „A fizikának eleje”. Vigilia 22. (1957) 190–1; Darvas A.: Az első magyar nyelvű könyv a fizikai ismeretek terjesztésére. Természettudományi Közlöny 89. (1958) 421–42; Vértesy M.: A Könyvbarát őse. A Magyar Könyv-Ház, az első magyar nyelvű folyóirat. Könyvtáros 8. (1958) 687–8; Donáth R.: Néhány adalék a szerzői kézirat és cenzúra viszonyához a XVIII. század végén. MKSz 77. (1961) 489–93; F. Csanak D.: Molnár János. A Ratio educationis és az iskolai újságok. MKSz 91. (1975) 251–4; Takács B.: Molnár János. Egy jezsuita hitvitázó a XVIII. században. Theológiai Szemle 29. (1986) 39–44; Fehér K.: Az első magyar nyelvű rendszeres neveléstan. MKSz 102. (1986) 316–20; Endresz K.: Egy elfelejtett jezsuita tudós: M. K. J. Gyökér és Gyümölcs. Zsámbék, 1998, 62–87; Fehér K.: Molnár János SJ életműve. Távlatok 67. (2005) 1, 84–90.
Születési idő
1728-06-13
Születési hely
Csécsény
Belépés ideje
1745-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1763-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1759-10-07
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1804-02-15
Halálozás helye
Szepesváralja
Beszélt nyelvek
magyar

Molnár László

Molnár László
1840. ápr. 16. Pozsony. SJ 1858. aug. 11. F. 1876. feb. 2. 4 fog. prof †1910. feb. 18. Kalocsa.
Életrajz

A kétéves próbaidőt Nagyszombatban és egy év retorikát St.Andräban végzett. Utána Kalocsán tanított 1865-ig. A bölcseleti tanulmányokraPozsonyba került 1867–9-ben. Egyévi kalocsai működés után Innsbruckban akétéves teológiai kurzust végezte. 1872-ben szentelték pappá. Két évig latin-,görög-, némettanár volt Kalocsán. 1875-ben Prágában végezte a harmadikpróbaévet. 1876–93 között Kalocsán tartózkodott. Három évig készült a tanárivizsgára, majd főleg latin és görög nyelvet tanított. 1882–6-ban rektor ésiskolaigazgató volt. 1894-ben Nagyszombatban lett rektor és újoncmester.1906-ban visszakerült Kalocsára, ahol haláláig rektor és iskolaigazgató volt.Kalocsai és nagyszombati működése mutatja kiváló tehetségét a középiskolások ésa rendi újoncok nevelésében.

M
M: Jézus Társaságának szabályai. Pozsony, 1890; Kempis Tamás: Krisztus követéséről. Kalocsa, 1891; A katolikus ifjúság imádságos könyve. Kalocsa, 1901; Keresztúti ájtatosság a kalocsai ifjúsági imakönyvből. Eger, 1936.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 12.137; Gu XVIII. 1187; MJTN 156; MKL IX. 1187; Tóth 27; KK 145–6; Tomcsányi L.: Molnár László SJ. Mária Kongregáció 3. (1910. március) 7, 215–7; Baják M.: Tanár és elöljáró. P. Molnár László emléke. Jezsuita Nevelés 1 (1955) 12, 300–3.
Születési idő
1840-04-16
Születési hely
Pozsony
Belépés ideje
1858-08-11
Fogadalomtétel ideje
1876-02-02
Fogadalom
4 fog. prof
Halálozás ideje
1910-02-18
Halálozás helye
Kalocsa

Molnár Miklós

Molnár Miklós
1928. máj. 6. Bp. SJ 1948. szept. 15. Pullach. Psz. 1959. szept. 7. Chantilly. F. 1976. dec. 29.
Életrajz
Külföldön lépett be a Társaságba. Pullachban végezte a noviciátust, Assenhausenban a juniorátust. 1952–4 között Leuvenben tanult filozófiát. 1955–6 között Tournai-ban volt magiszter, 1957–60-ig teológiát tanult először Enghienben, majd Chantillyben, ahol pappá szentelték. 1961-ben Wépionban végezte a terciát. 1962-ben Namurben lelkipásztor, 1963–9 között Amszterdamban az emigráns magyarok lelkésze volt. 1970-ben került Kanadába, ahol először Torontóban, majd Hamiltonban segített a lelkipásztori munkában. 1974–90 között a kanadai Londonban a helyi magyar közösség adminisztrátora volt. 1991–3 között Hamiltonban lett kisegítő lelkész. 1994-ben hazatért, először Pécsett lelkészkedett, majd 1996-ban a kárpátaljai misszióba ment, először Ungváron, majd Ráton lett magyar lelkész. 2003-ban megrendült egészsége miatt a pilisvörösvári szociális otthonba költözött.
Születési idő
1928-05-06
Születési hely
Budapest
Belépés ideje
1948-09-15
Belépés helye
Pullach
Fogadalomtétel ideje
1976-12-29
Papszentelés ideje
1959-09-07
Papszentelés helye
Chantilly
Halálozás ideje
2015-11-16
Halálozás helye
Pilisvörösvár

Molnár Ödön

Molnár Ödön
1909. febr. 8. Újszentanna. SJ 1927. szept. 14. Érd Psz. 1938. jún. 4. Zikavej. †1980. máj. 3. Francheville.
Életrajz
Érden volt novícius. Szegeden hallgatta a filozófiát, 1933-ban Pécsett lett magiszter. 1934-ben a kínai misszióba ment, először Tamigban tanult kínaiul, aztán a helyi jezsuita kollégiumban tanított franciát. 1936–9 között Zikavejben tanult teológiát, ahol 1938. június 4-én szentelték pappá. 1940–1 között Tamingban és környékén, 1942–3 folyamán Cingfengben missziózott. 1948–50 között Sanghajban élt, amikor 1952-ben kitiltották Kínából, utána Németországban hosszasan gyógykezelték. 1962-től Lyonban működött, majd 1963–80 között Francheville-ben gyengélkedett, ahol elhunyt.
M
M: Ragyogó csillagok a kínai éjben. Bp., 1935; A kínai kollégisták között. Klny. Bp., 1935.
Ir
Ir: MKL IX. 289; MJTN 157; Miklósi L.: Molnár Ödön. Magyar hősök öt világrészen. Bp., 1935. 118; Molnár Ödön. MJN 210.
Születési idő
1909-02-08
Születési hely
Újszentanna
Belépés ideje
1927-09-14
Belépés helye
Érd
Papszentelés ideje
1938-06-04
Papszentelés helye
Zikavej
Halálozás ideje
1980-05-03
Halálozás helye
Francheville

Moltesz József

Moltesz József
1928. jan. 21. Bp. SJ 1946. szept. 24. Bp. Psz. 1957. júl. 30. Burgos. F. 1964. febr. 2. Buffalo. †2004. szept. 15. New York.
Életrajz
A zugligeti Manrézában végezte a noviciátust és a retorikát, utána Szegeden tanulta a filozófiát, de 1949-ben külföldre kényszerült tanulmányai folytatására. Előbb Chieriben tanulta, majd Leuvenben fejezte be 1952-ben a filozófiát. 1953–4-ben Feldkirchben töltötte magiszteri éveit. 1955–8 között Burgosban végezte a teológiát, ahol pappá szentelték. 1959-ben Auriesville-ben töltötte a harmadik probációját. Utána Chilébe küldték, 1960–2 között Antofagostában hittant és angolt tanított, valamint a Mária-kongregációt vezette. 1963–74 között Buffalóban hittant, németet és spanyolt tanított, és a Mária-kongregációt vezette. 1975-ben Hamiltonban, majd 1976-ban Clarence-ben, 1977–82 között Buffalóban a házas hétvége előadásait szervezte. 1982–5 között a Staten Island-i lelkigyakorlatos házban adott lelkigyakorlatokat. Szabbatikus évet töltött 1972-ben Feldkirchben és 1986-ban Jeruzsálemben. 1987–9 között Auriesville-ben, 1990–2 folyamán Syracuse-ben és 1993–2001 között Staten Islanden adott lelkigyakorlatokat. 2002-ben gyenge egészsége miatt beköltözött a Fordham egyetemen levő Murray-Weigel Hallba, ahol elhunyt.
Ir
Ir: MJTN 157; Nemesszeghy E.: Moltesz József (1928–2004). MJV IV. 379–82; Moltesz József. MJN 211.
Születési idő
1928-01-21
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1946-09-24
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1964-02-02
Fogadalomtétel helye
Buffalo
Papszentelés ideje
1957-07-30
Papszentelés helye
Burgos
Halálozás ideje
2004-09-15
Halálozás helye
New York

Monsperger András

Monsperger András
1708. nov. 2. Kapuvár. Nyelv: magyar. SJ 1726. okt. 14. Bécs. Psz. 1740. Nagyszombat. F. 1744. febr. 2. C. sp. Kőszeg. †1771. jún 10. Lipótvár.
Életrajz
Kapuváron született, logikusként lépett be Bécsből a Társaságba. A próbaévek után Pozsonyban grammatikát tanított. 1730–2-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána három évig Pozsonyban, egy-egy évig Kőszegen és Kassán tanított. 1738–41-ben Nagyszombatban végezte teológiai tanulmányait. 1740-ben szentelték pappá. 1742-ben Kőszegen lett hitszónok. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1744-ben újra Kőszegen lett hitszónok, majd két évig Sopronból annak birtokán, Pornón volt misszionárius. 1747–8-ban Győrben végzett lelkipásztori mukát. 1749–56 között Nagyszombatban, Budán, Egerben, Kőszegen és Nagybányán volt hitszónok. 1757-ben Felsőbányán házfőnökként és plébánosként működött. 1758–63 között Sopronban egy évig magyar hitszónok és öt évig házi lelkiatya volt. 1764-től haláláig Lipótváron a házfőnöki és plébánosi hivatalt töltötte be.
M
M: Metamorphosis Rhetoris in Philosophum. Kassa, 1737; Nagy lelkü emberangyal. Sopron, 1761.
Ir
Ir: Nom. II. 1042–3; Petrik 1712–1860/II. V; So V. 1230; St 235; Szi IX. 278–9.
Születési idő
1708-11-02
Születési hely
Kapuvár
Belépés ideje
1726-10-14
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1744-02-02
Fogadalomtétel helye
Kőszeg
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1740
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1771-06-10
Halálozás helye
Lipótvár
Beszélt nyelvek
magyar

More István

More István
1715. ápr. Poklos. Nyelv: magyar, román. SJ 1733. okt. 27. Trencsén. Psz. 1746. Nagyszombat. F. 1751. febr. 2. 4 fog. prof. Kolozsvár. †1783. máj. 21. Gyulafehérvár.
Életrajz
Pokloson született, logikusként Kolozsvárról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után Nagyszombatban 1737–9-ben bölcseletet tanult. Utána Egerben két, Gyöngyösön egy évig tanított. 1743–6 között teológus volt Nagyszombatban. 1746-ban szentelték pappá. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1748–52-ben Kolozsváron bölcseletet tanított. 1753-ban hitszónok volt Nagybányán. 1754-ben Egerben, 1755–60-ban Budán három évig kazuisztikát és három évig kánonjogot tanított. 1761–73-ig a balázsfalvai görögkatolikus püspök teológusa volt. A feloszlatás után királyi beneficiátus, majd hátszegi plébános lett.
M
M: Manuale jurisperitorum Ungariae. Kolozsvár, 1751; Ethica animalium. Kolozsvár, 1751; Ethica hominum. Kolozsvár, 1752.
Ir
Ir: Nilles 633–4; Nom. II. 1047; Pe 976; Petrik 1712–1860/VII; Po Magyar 754; So V. 1305; Temesváry 36.
Születési idő
1715-04-0
Születési hely
Poklos
Belépés ideje
1733-10-27
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1751-02-02
Fogadalomtétel helye
Kolozsvár
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1746
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1783-05-21
Halálozás helye
Gyulafehérvár
Beszélt nyelvek
román

Morel (Keresztény) Gyula

Morel (Keresztény) Gyula
1927. dec. 17. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1946. júl. 30. Bp. Psz. 1957. júl. 28. Enghien. F. 1963. aug. 15. 4 fog. prof. München. †2003. szept. 30. Rum.
Életrajz
Bp.-en született, a középiskolát az Érseki Gimnáziumban végezte. 1944 közepén behívták katonának, 1945. április 1-jén Ausztriába kellett mennie. Stockerauban orosz fogságba esett, ahonnan szeptember elején szabadult. 1945. december 14-én érettségizett. 1946. július 30-án lépett be a Társaságba; 1948-ban kezdte meg bölcseleti tanulmányait Szegeden. Decemberben meghívás érkezett számára Hollandiából azok folytatására, de nem kapott útlevelet. Ezért december 21-én megkísérelte a szökést, de a határon elfogták, és hat hónapra ítélték. Szombathelyen és Kaposváron volt börtönben. Július 19-én újra megkísérelte a szökést, ezúttal sikerrel járt. Ő is Innsbruckba került, ahonnan társai néhány nappal előtte az északolasz Chieribe költöztek. Hónapokig tartott, míg 1950. január 18-án ő is odaért. Ott folytatta bölcseleti tanulmányait, és velük együtt az utolsó évre 1951. szeptember 27-én a belgiumi Egenhoven-Leuvenbe került, ahol 1952. július 16-án megszerezte a bölcsészeti licenciátus fokot. Onnan két évre Münchenbe került, ahol a nagy Mária-kongregáció fiatal tagjainak nevelésével foglalkozott. A teológiai tanulmányokra a francia jezsuiták belgiumi főiskolájára került Enghienbe. Már akkor érdekelte az egyházszociológia. Kapcsolatba lépett Hágában a holland prof. Zeegersszel. 1957. július 28-án szentelték pappá Enghienben. A negyedik év teológiát már Franciaországban, Chantillyben végezte, ahol megszerezte teológiából is a licenciátust. Az utolsó tanévben 1958. április 24-én került sor a Magyar Egyházszociológiai Intézet megalapítására. 1959–62 között szociológiát tanult a bécsi egyetemen, 1962-ben doktorált. 1962–7-ig Münchenben volt egyetemi lelkész, és megkezdte tudományos munkáját az egyházszociológia területén. 1967-ben került az innsbrucki egyetem jogi és államtudományi karára, ahol 1969 végén nyilvános rendes tanár lett. Ezt a kart az egyetem 1976-ban feloszlatta, és Morel tanszéke és intézete a társadalom- és gazdaságtudományi karhoz került. 1977–9-ben a dékáni hivatalt viselte. 1996-ban fejezte be tanári működését. Több egyházi és társadalmi intézet tanácsadója volt. A Magyar Egyházszociológiai Intézet alapításától kezdve – főleg András Imre bekapcsolódásával – igen fontos munkát végzett: elsőrangú információival és a fontosabb mo.-i események (pl. püspökkinevezések vagy egyháziak elleni perek) pontos, tárgyilagos elemzéseivel, valamint azok német és angol nyelvű közlésével nagy szolgálatot tett az egyháznak. Morel, főleg idősebb korában, erősen kritikus álláspontot tett magáévá a mai egyházi struktúrákkal, bizonyos tanokkal és az egyház kormányzásában megmutatkozó irányokkal szemben. Súlyos betegségei ellenére is haláláig dolgozott. 1955-től számos könyve és cikke jelent meg főleg magyar és német nyelven. Helyszűke miatt mi csak a könyveit jelezzük. Első cikkei 1955–65 között a legtöbb esetben a politikai helyzet miatt „G. Káldi” néven jelentek meg.
M
M: Ungarnflüchtlinge 1956–57. Bécs, 1959; Die katholische Kirche in Ungarn um die Jahrhundertwende. Bécs, 1960; Ein Reformplan der Pfarreie und Kirchen von Budapest – und sein Ergebnis. (András I.-vel közösen.) Bécs, 1961; Die Lage der katholischen Kirche in Ungarn im Jahre 1960. Bécs, 1961; Beiträge zur Lage der katholischen Kirche in Ungarn im Jahre 1962. Bécs–München, 1963; Inhaltsanalyse der in der TageszeitungNépszabadságJg. 1962 erschienenen kirchlich-religiösen Mitteilungen. München, 1963; Beiträge zur Lage der katholischen Kirche in Ungarn im Jahre 1963. Köln–München–Bécs, 1964; Religion in der kommunistischen Presse. Eine Inhaltsanalyse. Köln–München–Bécs, 1964; Beiträge zur Lage der katolischen Kirche in Ungarn im Jahre 1964. Köln–München–Bécs, 1965; Das Gesicht der Gemeinde. Innsbruck, 1968; Religion in der kommunistischen Presse. (H. B. Meyerrel közösen.) Innsbruck, 1968; Ergebnisse und Aufgaben der Liturgiereform. (András I.-vel közösen.) Innsbruck, 1968; Bilanz des ungarischen Katholizismus. München, 1969; Glaube und Säkularisierung. Innsbruck, 1972; Wandel im Wertsystem. Weinheim, 1974/75; Enthüllung der Ordung. Innsbruck, 1977; Werbung für Atheismus in Ungarn. (András I.-vel közösen.) Bécs, 1981; Handbuch des Ungarischen Katholizismus. Bécs, 1984; Ordnung und Freiheit. Innsbruck, 1986. (2 kiad.); Grundkurs der Soziologie. Innsbruck, 1986. (6. kiad.); Szociológia. Bécs, 1989; A jövő biztosabb, mint a múlt. Bp., 1995. (2. kiad.); Glauben hat Zukunft. Innsbruck, 1998; Szociológiaelmélet. Bp., 2000; Valójában mit utasít el a mai társadalom, a kinyilatkoztatott igazságot vagy annak torzképét? Bp., 2000; Visszaemlékezés a (nemcsak geográfiailag) görbe vonalakon írt egyenesre. MJV I. 256–71; Radikale Kirchenreform. Innsbruck–Bécs, 2003. Magyar kiadása: Radikális egyházreform. Bp., 2007.
Ir
Ir: Hetényi Varga II. 143–4; MJTN 157–8; MKL IX. 337; Pálos 182; Borbándi 262, 673; Nemesszeghy E.: P. Morel Gyula rövid életrajza. ProvH 83. (2003. október–december) 33–4; Vass Gy.: Búcsú egy jó baráttól. Provincia Hírei 83. (2003. október–december) 34–7; „Az igazság felé több út is vezet.” A Szív 89. (2003. november) 11, 13; Nemesszeghy E.: P. Morel Gyula SJ. A Szív 89. (2003. december) 12, 8; András I.: A vallásszociológus Morel Gyula SJ. Távlatok (2004) 1, 106–11; András I.: Morel (1957. május 29-ig Keresztény) Gyula életrajzi adatai. Fél évszázad Bécsben. Bécs–Csíkszereda, 2008. 90–103; MJN 212–4.
Születési idő
1927-12-17
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1946-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1963-08-15
Fogadalomtétel helye
München
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1957-07-28
Papszentelés helye
Enghien
Halálozás ideje
2003-09-30
Halálozás helye
Rum
Beszélt nyelvek
magyar

Morlin Imre

Morlin Imre
1917. jan. 15. Szatmárnémeti. Nyelv: magyar. SJ 1948. júl. 30. Bp. Psz. 1957. jan. 25. Pomáz. F. 1984. dec. 8. 4 fog. prof. 1984–90: tartományfőnök. †2003. júl. 22. Pilisvörösvár.
Életrajz
Szatmárnémetin született, apja magas rangú katonatiszt volt. 1926-tól előbb a kőszegi, majd a pécsi hadapródiskolában tanult. 1934-ben érettségizett, a Ludovika Akadémia tisztképző főiskolára került. 1938-ban avatták tüzér hadnaggyá. Nyíregyházán, majd az orosz fronton teljesített szolgálatot. Onnan hazahívták, és a nagyváradi hadapródiskola tanára lett. 1944-ben, már századosi rangban, Bp.-en tartózkodott, amikor a szovjet hadsereg megkezdte a főváros ostromát. A Baross utca közelében megsebesült, és orosz fogságba került. Szibériából 1947-ben szabadult. Ekkorra már megérett benne a szerzetesi hivatás, és 1948-ban Bp.-en lépett be a Társaságba. 1950-ben az újoncházat lefoglalták, így Szegedre kellett költöznie. 1950. június 10-én Jászberénybe hurcolták, ahonnan megszökött, és Szegeden megkezdte teológiai tanulmányait, de hamarosan elbocsátották. Segédmunkásként, sekrestyésként dolgozott. 1957. január 27-én Kisberk Imre székesfehérvári püspök Pomázon titokban pappá szentelte. 1958-tól az angyalföldi plébánián lett sekrestyés, de foglalkozott fiatalokkal is. E munkájának gyümölcsei voltak kisregényei. 1964-ben sajtószabadsággal való visszaélés címén két és fél év börtönbüntetésre ítélték, melyet másodfokon tíz hónapra csökkentettek. Szabadulása után a Budafok-belvárosi plébánián dolgozott irodistaként, de sok papi munkával is foglalkozott. 1981-ben a leányfalui új lelkigyakorlatos házban való közreműködéséhez két évig Rómában lelkiségi teológiát tanulhatott. Hazatérte után a lelkigyakorlatos munka lett fő feladata. 1984-ben ő volt az első tartományfőnök, akit újra a rendfőnök nevezett ki. Erős kézzel próbálta végezni nehéz feladatát, a szétszóratásban élő jezsuitákat a lassan már várható felszabadulásra előkészíteni. 1990-től először Bp.-en, 1992-től Makkosmárián volt lelkipásztor. 1996–98-ban a Radvány utcai rendház elöljárójaként működött. Utána Bp.-en dolgozott, és főleg lelkigyakorlatok vezetésével foglalkozott. 2003-ban a pilisvörösvári gondozóotthonba került, ahol rövidesen meghalt.
M
M: Csibi. Kecskemét, 1991; Aranykereszt. Kecskemét, 1992; Üvegbolt. Róma, 1992; A csodálatos kép. Kecskemét, 1993; A zöld bőrönd titka. Kecskemét, 1993; A tizenegy apostol titka. Kecskemét, 1993; A katasztrófa. Kecskemét, 1994; Jegyesekkel beszélgetünk. (Fejes Máriával közösen.) Kecskemét, 1994; „Csak azt tettük, ami a kötelességünk”. ÜJV 173–200; Klaudiusz. Kecskemét, 1995; Koki. Kecskemét, 1995; Templom az erdő szélén. Kecskemét, 1996; A csillagos Pók hálójában. Kecskemét, 1998.
Ir
Ir: Hetényi Varga II. 245–57; MJTN 158; MKL IX. 338–9; Pálos 182–3; Katonatisztből Krisztus katonája. P. Morlin Imre SJ. Keresztény Élet 1995. június 18. 4; P. Morlin Imre SJ életrajza (1917–2003). ProvH 82. (2003. június–szeptember) 21–2; Elhunyt P. Morlin Imre. Új Ember 59. (2003. augusztus 10.) 32, 10; Széll K.: Rendhagyó megemlékezés Morlin Imre atyáról. Magyar Papi Egység. 2003. 4. (karácsony) 17–20; Miklósházy 41–2.
Születési idő
1917-01-15
Születési hely
Szatmárnémeti
Belépés ideje
1948-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1984-12-08
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1957-01-25
Papszentelés helye
Pomáz
Halálozás ideje
2003-07-22
Halálozás helye
Pilisvörösvár
Beszélt nyelvek
magyar

Moro Ferenc

Moro Ferenc
1668. nov. 25. Szentjános (Pozsony megye). Nyelv: magyar, szlovák. SJ 1687. nov. 22. Trencsén. Psz. 1700. Nagyszombat. F. 1706. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1710. aug. 19. Kassa.
Életrajz
A Pozsony megyei Szentjánoson született, logikusként Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. 1690–4 között Kassán két évig a középiskolában tanított, majd utána elvégezte a bölcseletet. A következő évben Ungváron tanított. 1697–1700 között Nagyszombatban teológiát tanult. Ott szentelték pappá 1700-ban. A következő évben Győrben végezte a harmadik próbaévet. 1702–4-ben Kassán bölcseletet tanított, majd 1705–6-ban Szepeskáptalanon hitszónok volt. 1707-ben Nagyszombatban kazuisztikát és matematikát, 1708–10-ig Kassán matematikát tanított és szlovák ünnepi hitszónok volt.
M
M: Primitiae veris poetici. Kassa, 1694.
Ir
Ir: MKL IX. 340; Nom. II. 1050–1; Pe 358; So V. 1328; St 236; Szi IX. 309.
Születési idő
1668-11-25
Születési hely
Szentjános (Pozsony megye)
Belépés ideje
1687-11-22
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1706-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1700
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1710-08-19
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
szlovák

Moro István

Moro István
1672. márc. 23. Szentjános (Pozsony megye). Nyelv: szlovák. SJ 1689. okt. 18. Trencsén. 1702. Graz. †1704. márc. 26. Pécs.
Életrajz
A Pozsony megyei Szentjánosban született, Pozsonyból Trencsénben lépett be a Társaságba. A próbaidő után Pozsonyban tanított grammatikát. 1693–4-ben Bécsben bölcseletet tanult. 1695–8-ig Kolozsváron tanított. 1690–1702-ig Grazban végezte teológiai tanulmányait. Ott szentelték pappá 1702-ben. A következő évben Győrben volt harmadik probációban. 1704-ben Pécsett tanított, amikor a szerb szabadcsapatok március 26-án megölték.
M
M: Geographia Pannoniae. H. n., é. n.
Ir
Ir: Guilhermy I. 391. MKL IX. 340; Nom. II. 1051; Pe 389; So V. 1328; St 236; Szi IX. 310; Meszlényi A.: Az 1704. évi pécsi vérfürdő. Egyházi Lapok 65. (1942) 336–8; Cser Palkovits I.: Pécs városa jezsuitáinak múltjából. Bp., 1942. 7; Fricsy Á.: Pécsi vértanúk. ProvH 20. (1993. április) 3; Cser Palkovits I.: A négy pécsi jezsuita vértanú emléktáblájának ünnepélyes megáldásáról. ProvH 21. (1993. május) 4–5.
Születési idő
1672-03-23
Születési hely
Szentjános (Pozsony megye)
Halálozás ideje
1704-03-26
Halálozás helye
Pécs
Beszélt nyelvek
szlovák

Morus Florentius

Morus Florentius
1551 k. Armagh. Nyelv: ír. SJ 1582. jún. 26. Brünn. Psz. belépése előtt. †1616. aug. 6. Jindřichuv Hradec.
Életrajz
Az írországi Armaghban született, papként lépett be Brünnben a Társaságba. 1587-ben még ott volt mint templomigazgató és az alsósok tanára. 1589-ben Olmützben az újoncok felügyelőjeként szerepel. 1590–1-ben Bécsben volt gyóntató és középiskolai tanár. A következő évben Znióváralján ugyanilyen munkakörben dolgozott. 1593-ban házi lelkiatya volt. 1594–7 között tanított az iskolában és gyóntatott. 1598–1610-ig ugyanilyen munkakörben dolgozott a csehországi Jindřichuv Hradecban.
Ir
Ir: CPA I. 736.
Születési idő
1551?
Születési hely
Armagh
Belépés ideje
1582-06-26
Belépés helye
Brünn
Papszentelés ideje
belépése előtt
Halálozás ideje
1616-08-06
Halálozás helye
Jindřichuv Hradec
Beszélt nyelvek
ír

Móry István

Móry István
1576. Trencsén. Nyelv: magyar. SJ 1596. jún. 5. Bécs. Psz. 1606. F. 1613. jan. 6. C. sp. †1632. márc. 4. Kolozsvár.
Életrajz
Trencsénben született, Bécsben lépett be a Társaságba. 1597-ben Brünnben volt újonc. 1598–9-ben Kolozsváron retorikát, majd bölcseletet tanult. 1600-ban Gyulafehérváron grammatikát tanított. 1601–3 között egy évig bölcseletet tanult, és két évig középiskolában tanított. 1604–6-ig Grazban teológiát végzett. Valószínűleg 1606-ban szentelték pappá. 1607-ben a csehországi Český Krumlovban tanított. 1608–11-ig Zágrábban három évig tanított és 1610-ben házgondnok volt. 1612-ben Olmützben végezte a harmadik próbaévet. 1613-tól Zágrábban iskolaigazgató, két évig misszionárius, majd hét évig újra igazgató volt. 1618–9-ben Homonnán előbb a házgondnoki hivatalt viselte, majd misszionáriusként dolgozott. 1623–32-ig Erdélyben, igen nehéz körülmények között volt lelkipásztor főleg kolozsmonostori székhellyel, ahol 1632-ben a misszió főnöke lett, de még abban az évben meghalt.
Ir
Ir: CPA I. 736.
Születési idő
1576
Születési hely
Trencsén
Belépés ideje
1596-06-05
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1613-01-06
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1606
Halálozás ideje
1632-03-04
Halálozás helye
Kolozsvár
Beszélt nyelvek
magyar

Moser Alajos

Moser Alajos, testvér
1835. dec. 29. Sarentino. SJ 1858. okt. 25. F. 1869. febr. 2. Nagyszombat. †1912. aug. 25. Nagyszombat.
Életrajz
1858–63 között St. Andräban előbb testvérnovícius, majd kertész és betegápoló, házi mindenes és könyvkötő volt. 1864-ben Mariascheinben találjuk mint betegápolót, borbélyt és házi mindenest. 1865–1912 között Nagyszombatban volt betegápoló, ebédlős, könyvkötő, házi kísérő, templomgondnok, pincemester és a szolgák felügyelője.
Ir
Ir: MJTN 158; Petruch I. 159–60.
Születési idő
1835-12-29
Születési hely
Sarentino
Belépés ideje
1858-10-25
Fogadalomtétel ideje
1869-02-02
Fogadalomtétel helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1912-08-25
Halálozás helye
Nagyszombat

Moyses György

Moyses György
1581. márc. 23. Turóc. SJ 1604. aug. 26. Brünn. Psz. 1612. F. 1619. ápr. 16. C. sp. Homonna. †1637. nov. 15. Homonna.
Életrajz
Turócon született, huszonhárom éves korában lépett be a Társaságba. Próbaidejét Brünnben töltötte. Szerzetesi életének kezdetén képzését végezte. 1615-ben tért vissza először Mo.-ra: Homonnán négy évig tanított. Utána két évig újra távol volt, ezúttal Lengyelországban. 1622-ben tagja volt az Eszterházy-missziónak. 1623-tól Nagyszombatban tanított retorikát, utána lelkipásztori munkát végzett, majd visszatért tanítani. 1627-ben Zágrábban tanított, de lelkipásztori munkát is végzett. 1628–9-ben Nagyszombatban, 1630–4-ben Homonnán, 1635-ben Pozsonyban, majd újra Homonnán volt lelkipásztor, ahol 1637-ben meghalt.
Születési idő
1581-03-23
Születési hely
Turóc
Belépés ideje
1604-08-26
Belépés helye
Brünn
Fogadalomtétel ideje
1619-04-16
Fogadalomtétel helye
Homonna
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1612
Halálozás ideje
1637-11-15
Halálozás helye
Homonna

Muli(c)h Juraj

Muli(c)h Juraj
1694. ápr. 30. Turopolje. Nyelv: horvát. SJ 1714. okt. 27. Bécs. Psz. 1725. Nagyszombat. F. 1728. febr. 2. C. sp. Pozsega. †1754. dec. 31. Zágráb.
Életrajz
A horvátországi Turopoljéban született, Zágrábból logikusként lépett be Bécsben a Társaságba. 1717–9-ben Nagyszombatban bölcseletet tanult. 1720–2-ben Zágrábban tanított. A teológiát is Nagyszombatban végezte 1723–6-ig. Ott szentelték pappá 1725-ben. 1727-ben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1728–9-ben Pozsegában, 1730–1-ben Varasdon, 1732–3-ban újra Pozsegában volt népmisszionárius. 1734–46-ig a vándormisszionáriusok csoportjához tartozott. 1747-től haláláig Zágrábban volt népmisszionárius.
M
M: Zakon Bratinzta. Zágráb, 1740; Zerczalo szpovedno. Zágráb, 1742; Poszel aposztolski. Zágráb, 1742; Skola Kristusseva. Zágráb, 1744; Duhovna hrana. Zágráb, 1746; Nebeszka hrana. Zágráb, 1748; Nebeszka hranica. Zágráb, 1748; Duhovne morvice. Zágráb, 1748; Duhoovne jacske. Zágráb, 1750.
Ir
Ir: DHCJ III. 2762–3; Guilhermy I. 525; Nom. II. 1063; Po III/2 14469–86; Po Magyar 1131–40; Petrik 1712–1860/II; So V. 1391–3; St 237; Szi IX. 376–7; J. Fucek: Juraj Mulih. Zágráb, 1994; O. Šojat: J. M. kao kajkavski pisac i kulturno-prosvjetni radnik. Kaj 16. (1983) 1–174.
Születési idő
1694-04-30
Születési hely
Turopolje
Belépés ideje
1714-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1728-02-02
Fogadalomtétel helye
Pozsega
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1725
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1754-12-31
Halálozás helye
Zágráb
Beszélt nyelvek
horvát

Müller Fülöp

Müller Fülöp
1881. ápr. 29. Szentfülöp. SJ 1906. nov. 11. Nagyszombat. Psz. 1905. jún. 27. F. 1917. febr. 2. †1970. jan. 10. Pannonhalma.
Életrajz
Középiskolai tanulmányait a jezsuiták kalocsai gimnáziumában kezdte, majd a felső negyedik osztályt mint a kisszeminárium növendéke, 1901-től pedig mint a nagyszeminárium teológusa végezte. A kalocsai főegyházmegye címére szentelték. Egy évig Hajóson volt káplán, majd jelentkezett a Társaságba. Noviciátusa első évét Nagyszombatban, a másodikat és a retorikát St. Andräban végezte. 1909–1911 között Szatmárnémetiben lelkész és a Mária-kongregációk vezetője volt, utána négy éven keresztül Innsbruckban mélyítette filozófiai és teológiai ismereteit. 1915-ben St. Andräban kezdte, majd Nagyszombatban fejezte be a terciát. 1916–9 között Nagykapornakon volt káplán. 1919–22 között Pécsett volt hittantanár. 1923–5 között Érden működött a noviciátusban mint miniszter és prokurátor, majd 1926–8 között a pesti rendház minisztere, prokurátora és a Kongregációs Otthon régense volt. 1928–33 között Nagykapornakon volt plébános. 1933–5 között a pesti rendházban működött mint lelkipásztor, a városszéli nyomortanyák lelki gondozója és a szociális munka vezetője. 1935–6 között Szegeden miniszter és prokurátor, majd 1936–43-ig Kalocsán lelkipásztor és börtönlelkész volt. 1945–51 között Mezőkövesden volt lelkipásztor, hitoktató az elemi iskolában és a Szívgárda vezetője. 1951-től haláláig a pannonhalmi szociális otthonban élt.
Ir
Ir: MJTN 159–60; Tüll A.: P. Müller Fülöp SJ (1881–1970). Anima Una 39. (1970. február) 15–6; Holovics F.: Müller Fülöp (1881–1970). Levél Barátomnak. 1970. február 7. 13–4; Tüll A.: P. Müller Fülöp SJ (1881–1970). Jezsuita misszió. Mezőkövesd, 2010. 383–5; Miklósházy 42.
Születési idő
1881-04-29
Születési hely
Szentfülöp
Belépés ideje
1906-11-11
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1917-02-02
Papszentelés ideje
1905-06-27
Halálozás ideje
1970-01-10
Halálozás helye
Pannonhalma

Müller Jakab

Müller Jakab
1879. márc. 19. Szentfülöp. SJ 1898. aug. 18. Nagyszombat. †1914. júl. 14. Nagyszombat.
Életrajz
1898–1900 között Nagyszombatban volt skolasztikus novícius. 1901-ben St. Andräban retorikus, majd 1902–4 között Pozsonyban filozófiát tanult. 1905-ben Kalocsán volt konviktusi felügyelő. 1906–14 között Innsbruckban teológiát tanult, majd a doktorátusát készítette, utána teológiát tanított. 1914-ben Nagyszombatban a novíciusmester sociusa volt.
Ir
Ir: MJTN 160.
Születési idő
1879-03-19
Születési hely
Szentfülöp
Belépés ideje
1898-08-18
Belépés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1914-07-14
Halálozás helye
Nagyszombat