1161 – 1180 / 1554 megjelenítése

Rost Tamás

Rost Tamás
1695. okt. 21. Nagyszombat. Nyelv: szlovák. SJ 1712. okt. 17. Trencsén. Psz. 1726. Graz. †1765. dec. 12. Pozsony.
Életrajz
Szülővárosából, Nagyszombatból lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után két évig Nagyszombatban tanított. 1717–9-ben Grazban tanult bölcseletet. Utána egy-egy évig Sopronban, Szakolcán, Nagyszombatban és Pozsonyban tanított középiskolában. 1724–7 között Grazban végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1726-ban. 1727-ben Úrvölgyben volt hitszónok. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik próbaévet. 1730-ban Lőcsén hitszónokként működött. 1731-től Kassán előbb négy évig bölcseletet, majd egy évig kontroverziát tanított. 1736-ban Budán házgondnok és a kazuisztika tanára volt. A következő évben Kassán a konviktust vezette. 1738–41-ig Nagyszombatban, 1742–4 folyamán Kassán szentírástant adott elő. 1745–7-ben Eperjesen a rektori és plébánosi hivatalt látta el. 1748–51-ig Pozsonyban volt könyvcenzor. 1752–5-ben a nagyszombati nyomdát vezette. 1756-ban Sopronban a konviktust igazgatta és könyvcenzor volt, mely hivatalt 1757–65 között Pozsonyban is ellátta.
M
M: Enthusiasmus super Tricolla Hungariae. Nagyszombat, 1722; Historia Marina. Kassa, 1733; Manuale horographicum. Kassa, 1733; Eloquentia pathetica. Kassa, 1734; Epitome chronologica rerum hungaricarum. Kassa, 1736; Extractus litterarum. Kassa, 1751; Phylotea. Nagyszombat, 1753.
Ir
Ir: MKL XI. 715; Nom. III. 1405; Pe 601; Petrik 1712–1860/III; So VII. 188–9; St 306–7; Szi XI. 1198–9.
Születési idő
1695-10-21
Születési hely
Nagyszombat
Belépés ideje
1712-10-17
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1726
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1765-12-12
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
szlovák

Rosty (1866-ig Roszty) Kálmán

Rosty (1866-ig Roszty) Kálmán
1832. júl. 1. Rozsnyó. Nyelv: magyar. SJ 1853. aug. 11. Nagyszombat. Psz. 1862. Esztergom. F. 1870. aug. 15. †1905. febr. 15. Kalocsa.
Életrajz
Rozsnyón született református nemesi családban. Házi nevelője a későbbi író, Greguss Ágost volt. Fiatalkorában részt vett a szabadságharcban. A háború után Eperjesen és Pesten jogot tanult. A katolikus hitvallást 1852 karácsonyán, húszéves korában tette le Scitovszky János hercegprímás kezébe. Családja ettől kezdve többé nem érintkezett vele. A következő év augusztusában lépett be a nagyszombati noviciátusba. Két évig bölcseletet tanult Pozsonyban, majd három évig teológiát Innsbruckban. 1862-ben Scitovszky prímás szentelte pappá az esztergomi Szent Ignác-templomban. Innen Szatmárnémetibe került a német tanulók prefektusának, s mellette teológiával foglalkozott. 1865-ben Pozsonyban volt hitszónok. 1866-tól, a harmadik próbaévet leszámítva, Kalocsán működött haláláig, elsősorban mint a magyar nyelv tanára. Termékeny író és költő volt, de az irodalomtörténet megfeledkezett róla. Az iskolai szünetekben bejárta Magyarország Mária-kegyhelyeit, melyekről szép beszámolókat írt a Mária Virágoskertje című folyóiratba. Munkássága a népi vallásosság kutatói számára forrásanyag lehetne. Huszonhat iskolai színdarabot is írt, melyek legtöbbjét maga rendezte.
M
M: Sz. István. Bp., 1857; Pius-emlék. Kalocsa, 1877; Junius havi koszoruk a Jézus isteni szíve tiszteletére. Bp., 1877; Manresai kalászat a magyar kat. ifjúságnak. Kalocsa, 1882; A szent ács mester. Kalocsa, 1883; Magyar szentek legendái. Kalocsa, 1889; Márciusi ibolyakoszorú. Kalocsa, 1891; Gonzaga sz. Alajos élete. Bp., 1891; Magyarok Nagyasszonya. 2 k. Kalocsa, 1903; Magyar szentek legendái. Bp., 1906.
Ir
Ir: Cat. Def. I. 10.823; LKKOS 1173; MÉL II. 537; MJTN 195–6; MKL XI. 716; Petrik 1876–85,1886–1900; Szi XI. 1201–4; Tóth 32–3; Gulyás F.: A jubiláris szerzetestanár, P. Rosty Kálmán. A Kalocsai Gimnázium Értesítője 1904, 3–50; Iván J.: Rosty Kálmán költészete. Bp., 1917; Mátrai F.: Gondolatok P. Rostyról, a költőről. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 3. (1926. október) 8, 5; P. Rosty Kálmán SJ arcképének leleplezése Kalocsán. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 3. (1926. november) 9, 1–4; Brunner E.: P. Rosty Kálmán S. J. emléke. Mecsek Alján 18. (1927. február) 1–3; Szabó L.: Visszaemlékezés P. Rosty Kálmánra. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 5. (1928. február) 2, 6; Leopold A.: Emlékezés P. Rosty Kálmánra (1832–1905). A kalocsai Jézus Társasági Érseki gimnázium Értesítője (1931/32) 2–6; Matkovits L.: P. Rosty Kálmán születésének százados évfordulója. A Kalocsi Gimnázium Értesítője 1932, 6–31; Timár K.: Rosty Kálmán S. I. élete és műfordításai. Kalocsa, 1932; Uő: Rosty Kálmán SJ élete és műfordításai. Kalocsa, 1930; Nagy M.: Rosty Kálmán S. J. Magyar Kultúra 20. (1933) 3, 132–3; Tímár K.: Katona István és Rosty Kálmán halálának napja. It 22. (1933) 94–5; Uő: Rosty Kálmán és az eperjesi Magyar Társaság. It 25. (1935) 215–8; Kerkai 132; Baják M.: P. Rosty Kálmán SJ (1832–1905) Anima Una VII. 2. (1960. március) 1–3; Uő: Egy paptanár a régi jó világban. Magyar Papi Egység 16. (1961) 27–9; Bozsó F.: Rosty Kálmán. Kalocsa nevezetes emberei. Katona István Társaság Tanulmányai Kalocsáról. (1971) 267; Petruch I. 160–2, II. 178–9.
Születési idő
1832-07-01
Születési hely
Rozsnyó
Belépés ideje
1853-08-11
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1870-08-15
Papszentelés ideje
1862
Papszentelés helye
Esztergom
Halálozás ideje
1905-02-15
Halálozás helye
Kalocsa
Beszélt nyelvek
magyar

Rotári József

Rotári József
1706. jún. 2. Lipcse. Nyelv: szlovák. SJ 1723. okt. 10. Trencsén. Psz. 1737. Nagyszombat. F. 1740. febr. 2. C. sp. Eperjes. †1766. júl. 24. Kassa.
Életrajz
Lipcsén született, Besztercebányáról Trencsénben lépett be a Társaságba. 1726–8-ban bölcseletet tanult Nagyszombatban. Utána egy-egy évig Szepesváralján, Eperjesen, Szakolcán, Győrben és Komáromban tanított. 1734–7-ben Nagyszombatban végezte a teológiát, 1737-ben szentelték pappá. 1738-ban Liptószentmiklóson volt misszionárius. A következő évben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1740-ben Eperjesen tanított. 1741-ben Selmecbányán, 1742–5-ben Szepesváralján volt hitszónok. 1746-ban újra Liptószentmiklóson dolgozott misszionáriusként. 1747–51-ig Turócon, 1752–3-ban Szakolcán hitszónokként működött. 1754–5-ben vándormisszionárius volt Magyarországon. 1756–7-ben Lőcsén és 1758–9-ben Eperjesen hitszónoki feladatokat látott el. 1760-ban Pozsonyban, 1761–2-ben Pozsonyban volt házi lelkiatya. 1763-ban Szepesváralján lelkipásztori feladatokat látott el. 1764–6-ban Zsolnán házfőnök és plébános volt. Onnan Kassára került, ahol hamarosan meghalt.
Ir
Ir: Nom. III. 1406; Pe 779; Weiser 354–6
Születési idő
1706-06-02
Születési hely
Lipcse
Belépés ideje
1723-10-10
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1740-02-02
Fogadalomtétel helye
Eperjes
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1737
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1766-07-24
Halálozás helye
Kassa
Beszélt nyelvek
szlovák

Roth Károly

Roth Károly
1721. máj. 16. Buda. Nyelv: német. SJ 1736. okt. 20. Trencsén. Psz. 1749. Kassa. F. 1754. aug. 15. 4 fog. prof. Pétervárad. †1785. Buda.
Életrajz
Szülővárosából, Budáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után 1739-ben Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1740–2-ben Bécsben tanult bölcseletet. Utána két-két évig Pozsonyban és Egerben tanított. 1747–50-ben Kassán volt teológus. 1749-ben szentelték pappá. 1751-ben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1752–3-ban Nagyszebenben, 1754-ben Péterváradon és 1755-ben Győrben működött hitszónokként. 1756–61-ben két-két évig bölcseletet, kontroverziát és egyházjogot tanított. 1762-ben Budán volt az egyházjog tanára. 1763–6-ig Nagyszombatban teológiát tanított, az utolsó két évben a teológiai kar dékánja volt. 1767-ben Budán könyvtáros lett. 1768–70-ben Pozsonyban a rektori hivatalt töltötte be. Utána 1771-ben Győrben iskolaigazgató, 1772-ben Kassán hitszónok és 1773-ban Budán könyvtáros volt.
M
M: Dissertatio physica de luce. Kassa, 1756; Oratio funebris […] Francisci I. Nagyszombat, 1765; Breves observationes super XII Articulis. Nagyszombat, 1765; Petri Mallei Dialogus primus. Nagyszombat, 1765; Assertiones theologicae de Deo uno et Trino. Nagyszombat, 1765; Assertiones ex universa theologia. Nagyszombat, 1765, 1766.
Ir
Ir: Nom. III. 1406–7; Pe 1020; Petrik 1712–1860/III. V. VII; So VII. 209–10; St 307; Szi XI. 1237–8; Zelliger 446.
Születési idő
1721-05-16
Születési hely
Buda
Belépés ideje
1736-10-20
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1754-08-15
Fogadalomtétel helye
Pétervárad
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1749
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1785
Halálozás helye
Buda
Beszélt nyelvek
német

Roy X. Ferenc

Roy X. Ferenc
1724. aug. 10. Locsmánd. Nyelv: német. SJ 1739. okt. 18. Bécs. Psz. 1752. Graz. F. 1754. aug. 15. 4 fog. prof. Bécs. †1788. szept. 16. Pozsony.
Életrajz
Locsmándon született, Pozsonyból lépett be Bécsben a Társaságba. 1742-ben Leobenben végezte a tanárképzőt. 1743–4-ben Klagenfurtban kezdte el, majd Bécsben fejezte be a bölcseleti tanulmányokat. 1746-ban ugyanott retorikát tanított, utána egy évig matematikát tanult. 1748–9-ben Linzben középiskolában oktatott. 1750–3-ban Grazban végezte a teológiát. 1752-ben szentelték pappá. 1754-ben Judenburgban volt harmadik probációban. 1755–8-ig a bécsi Theresianumban egy évig a bölcsészhallgatók nevelője és ünnepi hitszónok volt, majd ókori történelmet és két évig bölcseletet tanított. 1759-től a bécsi professzusházban két évig a házgondnok helyettese, a kollégiumban három évig ünnepi hitszónok, az újoncházban egy évig házi lelkiatya volt. 1764-től a Társaság feloszlatásáig Pozsonyban hitszónokként működött.
M
M: Lob-Rede dem Wunder-vollen Heiligen Joanni von Nepomuck. Bécs, 1759; Lob-Rede auf den heiligen Udalricus. Bécs, 1763; Trauer- und Lob-Rede auf Franciscus den Ersten. Pozsony, 1765; Rede bey dem Dankfeste […] Maria Theresia. Pozsony, 1767; Predigt auf den vierten Sonntag im Advent. Pozsony, 1780; Trauerrede auf den schmerzlichen Todesfall […] Franz Zichy. Győr, 1783.
Születési idő
1724-08-10
Születési hely
Locsmánd
Belépés ideje
1739-10-18
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1754-08-15
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1752
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1788-09-16
Halálozás helye
Pozsony
Beszélt nyelvek
német

Royerius Nicolas

Royerius Nicolas
1561 k. Toul. Nyelv: francia. SJ 1582. 1598-ban már pap. †?
Életrajz
A franciaországi Toulban született. 1582-ben lépett be a Társaságba. 1598–9-ben Kolozsváron, 1600-ban Grazban és 1601–2-ben a csehországi Chomutovban retorikát tanított. Onnan tért vissza Franciaországba.
Ir
Ir: CPA I. 768.
Születési idő
1561?
Születési hely
Toul
Beszélt nyelvek
francia

Roys Adalbert

Roys Adalbert
1722. ápr. 23. Besztercebánya. Nyelv: német, szlovák. SJ 1737. okt. 19. Trencsén. Psz. 1750. Kassa. †1755. máj. 6. Pétervárad.
Életrajz
Szülővárosából, Besztercebányáról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaévek után Szakolcán elvégezte a tanárképzőt. 1742–3-ban Bécsben tanult bölcseletet. 1744–5-ben Besztercebányán, 1746–7-ben Kassán tanított középiskolában. Teológiai tanulmányait is ott végezte. 1750-ben szentelték pappá. 1752-ben Besztercebányán volt harmadik probációban. 1753-ban Úrvölgyön, 1754-ben Besztercebányán és 1755-ben Péterváradon hitszónokként működött.
M
M: Maria Amalia Francisci I. Rom. Imp. Filia. Kassa, 1746; Historia […] Gabrielis Erdödy. Kassa, 1747; Prosopopoeiae sacrae. Kassa, 1747.
Ir
Ir: Nom. III. 1411; Pe 1036; Petrik 1712–1860/III; So VII. 262; St 307–8; Szi XI. 1275.
Születési idő
1722-04-23
Születési hely
Besztercebánya
Belépés ideje
1737-10-19
Belépés helye
Trencsén
Papszentelés ideje
1750
Papszentelés helye
Kassa
Halálozás ideje
1755-05-06
Halálozás helye
Pétervárad
Beszélt nyelvek
szlovák

Roys Ferenc

Roys Ferenc
1713. szept. 23. Besztercebánya. Nyelv: német, szlovák. SJ 1728. okt. 14. Trencsén. Psz. 1743. Bécs. F. 1747. febr. 2. 4 fog. prof. Bécs. †1768. márc. 1. Bécs.
Életrajz
Szülővárosából, Besztercebányáról lépett be Trencsénben a Társaságba. 1731-ben a bécsi újoncházban végezte a tanárképzőt. 1732–4-ben Bécsben bölcseletet tanult. 1735-től egy-egy évig Szakolcán és Besztercebányán, két évig Győrben, majd egy évig Pozsonyban tanított középiskolában. 1740–3-ig Bécsben teológiát tanult. 1743-ban szentelték pappá. A következő évben Judenburgban végezte a harmadik probációt. 1745-től két évig Bécsben, a kollégium középiskolájában tanított, egy évig bölcseletet adott elő. 1748–50-ben Grazban volt a bölcselet tanára. 1751–2-ben Trencsénben az újoncmester helyetteseként működött. 1753–5 között Bécsben kazuisztikát, kontroverziát és etikát tanított. 1756–7-ben Grazban volt a teológia tanára. 1759-től haláláig, 1768-ig a bécsi újoncházban volt lelkiatya.
M
M: Horologium regio-politicum. Kolozsvár, 1713; Maria Virgo Claudiopolitana. Kolozsvár, 1714; Sol melior orbis Indici. Nagyszombat, 1721; Concilia veteris et novae legis generalia omnia. Nagyszombat, 1723; Inscrutabilis felicitas. Pozsony, 1742; Annae Mariae Austriacae Gubernat. Belg. Lessus. Bécs, 1745; Exercitationes dramaticae. Bécs, 1746; Pauli Casati S. J. Dissertatio physica de motibus flammiferis. Graz, 1749; Ethica et Jus Naturae. 2 k. Bécs, 1755–61.
Ir
Ir: LKKOS 11745; Nom. III. 1412; Pe 864; Petrik 1712–1860/III, V, VII; So VII. 262–3; St 308; Szi XI. 1275–6.
Születési idő
1713-09-23
Születési hely
Besztercebánya
Belépés ideje
1728-10-14
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1747-02-02
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1743
Papszentelés helye
Bécs
Halálozás ideje
1768-03-01
Halálozás helye
Bécs
Beszélt nyelvek
szlovák

Rozmán János

Rozmán János
1906. jún. 26. Egyházasfalu. Nyelv: magyar. SJ 1922. júl. 29. Érd. Psz. 1935. júl. 26. Innsbruck. F. 1938. febr. 2. 4 fog. prof. †1996. jún. 28. Bp.
Életrajz
Egyházasfalun született, Érden lépett be a Társaságba. 1925–7-ben Kalocsán fejezte be középiskolai taulmányait. 1928–30-ban Szegeden tanult bölcseletet. 1931–2-ben egy-egy évig Kalocsán konviktusi nevelő és hittanár volt. 1933–6-ban Innsbruckban végezte a teológiát. Ott szentelték pappá 1935-ben. 1937-ben St. Andräban végezte a harmadik próbaévet. 1938-ban az iparművészeti iskolában hittanár és a Mária-kongregációk vezetője volt. 1939-ben a budapesti Manrézában házgondnokként működött. 1939-ben Észak-Németországban körülbelül kilencezer-ötszáz magyar mezőgazdasági munkást gondozott. Utána Szegeden volt lelkipásztor. 1940–3-ig a veszprémi, 1943–51-ig az egri szeminárium lelki vezetőjeként dolgozott. 1952-ben Feldebrőn volt sekrestyés és harangozó. 1953–4-ben Téten, bátyja plébániáján kántorként működött. 1955–8-ig szülőfalujában élt, és plébániákon kisegített. 1957-ben letartóztatták és tíz hónap börtönre ítélték, melyből a végén három hónap lett, amit Győrött, Sopronban és Csornán töltött. 1958-tól Csepregen élt. Két évig volt ott kántor. Hét évig Szentgotthárdon működött. 1966-tól mint nyugdíjas élt. 1990-től a Magyarok Nagyasszonya Társaságnál Tahiban, 1992-től Bp.-en élt. Életének utolsó négy évében az Árpád-házi Szent Erzsébet Szociális Otthon lelkésze volt.
M
M: Versek. Bp., 1939; Töretlen hittel. Bp., 1939; Önéletrajz. MJV III. 270–1.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 86. F-V 23; Hetényi Varga II. 314–5; MJTN 196; MKL XI. 729–30; Pálos 187; Rozmán J.: Önéletrajz. ProvH 45. (1996. augusztus–szeptember) 12–3; Fricsy Á.: Kis emlékezés P. Rozmán Jánosra. ProvH 45. (1996 augusztus–szeptember) 14; Temesi J.: P. Rozmán János S. J. (1906–1996) ProvH 46. (1996. október–november) 23–7; Miklósházy 47; KMJ III. 271–81.
Születési idő
1906-06-26
Születési hely
Egyházasfalu
Belépés ideje
1922-07-29
Belépés helye
Érd
Fogadalomtétel ideje
1938-02-02
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1935-07-26
Papszentelés helye
Innsbruck
Halálozás ideje
1996-06-28
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Roznovszky János

Roznovszky János
1871. febr. 7. Baja. SJ 1889. júl. 19. Nagyszombat. F. 1908. febr. 2. †1929. febr. 24. Kalocsa.
Életrajz
1889–91 között Nagyszombatban volt novícius, majd a következő évben St. Andräban retorikus. 1893–4 között Kalocsán befejezte középiskolai tanulmányait. 1895–6-ban Pozsonyban filozófiát, 1897–1900 között Innsbruckban teológiát tanult. 1901–2-ben a bp.-i Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári oklvelet szerzett. 1905–6 között Kalocsán matematikát és földrajzot tanított. 1907-ben Linzben elvégezte a harmadik probációt. 1908–29 között Kalocsán matematikát, fizikát, földrajzot és ábrázoló geometriát tanított.
Ir
Ir: MJTN 196; P. Roznovszky János. Kalocsai–Pécsi Diákszemle 6. (1929. március) 3, 2; †P. Roznovszky János SJ. ProvH 21. (1929. május) 2–3; Kerkai 139.
Születési idő
1871-02-07
Születési hely
Baja
Belépés ideje
1889-07-19
Belépés helye
Nagyszombat
Fogadalomtétel ideje
1908-02-02
Halálozás ideje
1929-02-24
Halálozás helye
Kalocsa

Rózsa Elemér

Rózsa Elemér
1919. máj. 30. Bp. Nyelv: magyar. SJ 1937. aug. 14. Bp. Psz. 1947. jún. 24. Szeged. F. 1955. aug. 15. 4 fog. prof. †1995. júl. 7. Bp.
Életrajz
Szülővárosában, Bp.-en lépett be a Társaságba. A próbaidő után 1940-ben retorikát is végzett. 1941–3-ban Kassán tanult bölcseletet. Utána egy évig Kalocsán latin nyelvet tanított. 1945–8-ban Szegeden volt teológus, ott szentelték pappá 1947-ben. A következő évben a budapesti Manrézában végezte a harmadik próbaévet. Utána Bp.-en lelkipásztori munkára előkészítő kurzuson vett részt, amikor a szerzetesrendeket feloszlatták. Segédmunkásként kezdett dolgozni, de nemsokára a pesti Jézus Szíve-templomhoz került papi munkára. 1951 végén azonban ő is „kereten” kívüli lett. Újra fizikai munkát kellett vállalnia. Lakatos szakminősítést kapott. Tíz évig a Fővárosi Távfűtő Vállalatnál dolgozott mint lakatos, raktáros és anyagbeszerző. Szabadnapjain illegális lelkigyakorlatokat adott magánlakásokon, szállodákban vagy kirándulásnak álcázva a szabadban. 1964. december 8-án tartóztatták le öt jezsuitával együtt, összeesküvés vádjával. P. Dombi József vezetésével kidolgozták az úgynevezett világszolidarizmus elméletét. A perben ő lett az első számú vádlott, nyolc év szigorított börtönbüntetést kapott, melyet az utolsó napig le kellett töltenie. Szabadulása után haláláig a Krisztus Király-plébánián működött mint kisegítő lelkész. Később egyre gyakrabban lelkigyakorlatokat adott a leányfalui Lelkigyakorlatos Házban; a Parkinson-kór azonban megtörte erejét. 1995. július 7-én halt meg.
M
M: Szétszóratásban. ÜJV 215–38.
Ir
Ir: Cat. Def. III. 86; Hetényi Varga II. 315–21; MJTN 196–7; MKL XI. 733; Pálos 187; Rózsa E.: Rövid beszámoló az elmúlt negyven év „illegális” lelkigyakorlatairól. Távlatok (1993) 3, 356–8; Oláh M.: Látogatás Rózsa Elemér jezsuita atyánál. Keresztény Élet 1995. március 26.; Hevenesi J. P. R. E. MJV III. 217–21; Miklósházy 47.
Születési idő
1919-05-30
Születési hely
Bp
Belépés ideje
1937-08-14
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1955-08-15
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1947-06-24
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1995-07-07
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Rózsahegyi István

Rózsahegyi István, testvér
1909. febr. 6. Erdővég Nyelv: magyar. SJ 1930. ápr. 16. Bp. F. 1940. aug. 15. C. t. Bp. †1982. febr. 3. Bp.
Életrajz
Kiskorában árva lett, így rokonokhoz került Pécsre, ahol kitanulta a szabómesterséget. Húszéves korában megszerezte a mesterlevelet. Noviciátusát 1930-ban kezdte el. A két év letelte után átvette a szabóműhely irányítását. A bevásárlásokban is sokat segített kapcsolatai és szakértelme miatt. A rend feloszlatása után a Központi Szemináriumban nyitott papi szabóságot, melyet öt év múlva a békepapok befolyása miatt el kellett hagynia. Ezekben az években több társával megszervezte az internált és bebörtönzött rendtársak számára a csomagküldést. 1955-től a Szolidaritás Háziipari Szövetkezet papi szabóság üzletvezetője lett. 1963-ban az Országos Szabászversenyen kitüntetést kapott. A nyugdíjkorhatár elérése után kérte, hogy helyezzék a pannonhalmi szociális otthonba az idős szerzetesek segítségére. Lassan a bencés fiúinternátus növendékei is megismerték, és műhelye találkozóhellyé lett. Hosszan tartó betegség után, Bp.-en halt meg.
Ir
Ir: Cat. Def. II. 89; MJTN 197; MKL XI. 744; Hevenesi J.: F. Rózsahegyi István S. J. 1909–1982. Anima Una 84. (1982. május) 3–4. Fr. Rózsahegyi István (1909–1982) BMJ 1973. 2; Rózsahegyi István SJ. Szolgálat 55. (1982. Kisboldogasszony) 103–4; Pálos A.: R. I. KMJ II. 173–6; Miklósházy 47.
Születési idő
1909-02-06
Születési hely
Erdővég
Belépés ideje
1930-04-16
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1940-08-15
Fogadalomtétel helye
Bp
Fogadalom
C. t.
Halálozás ideje
1982-02-03
Halálozás helye
Bp
Beszélt nyelvek
magyar

Ru(a)ttkai Miklós

Ru(a)ttkai Miklós
1611. máj. 20. Turóc. Nyelv: magyar. SJ 1641. nov. 5. Bécs. Psz. 1650. Graz. F. 1659. szept. 9. C. sp. Gyulafehérvár. †1687. szept. 15. Trencsén.
Életrajz
Turócon született, Bécsben lépett be a Társaságba. 1644-ben Homonnán grammatikát tanított. A következő évben Leobenben elvégezte a tanárképzőt. Utána Zágrábban volt a grammatika tanára. 1647–50-ben Grazban teológiát tanult. 1650-ben szentelték pappá. 1651–2-ben Gyulafehérváron, 1653-ban Szászfenesen, 1654-ben Andocson, 1655–6-ban Székelyudvarhelyen, 1657-ben újra Gyulafehérváron, majd 1658–60-ban az erdélyi misszióban dolgozott. 1661–7-ig Turócon házfőnök, 1668–70-ben Trencsénben rektor volt. (Két évig neve hiányzik a katalógusokban.) 1673–9-ben Turócon a házfőnöki hivatalt látta el. 1680-tól Trencsénben négy évig a gazdasági ügyek intézője, két évig lelkipásztor, egy évig házgondnok volt. Utolsó éveit betegen töltötte.
S
Ir
Ir: Nom. III. 1420; So VI. 1489; St 293; Szi XI. 607–8. (Stögertől átveszik a bibliográfiák, hogy kiadott szlovákul egy hitvédelmi könyvet.)
Születési idő
1611-05-20
Születési hely
Turóc
Belépés ideje
1641-11-05
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1659-09-09
Fogadalomtétel helye
Gyulafehérvár
Fogadalom
C. sp.
Papszentelés ideje
1650
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1687-09-15
Halálozás helye
Trencsén
Beszélt nyelvek
magyar

Rubenus Leonard

Rubenus Leonard
1551 k. Essen. Nyelv: német. SJ 1566. jún. 12. Köln. F. 1584. máj. 10. 4 fog. prof. Kalisz. Elb. 1595. szept. 1.
Életrajz
A németországi Essenben született, Kölnben lépett be a Társaságba. 1585–6-ban a lettországi Rigában, 1587–8-ban Kolozsváron volt rektor. 1590-ben Bécsben az iskolát igazgatta. 1591–4-ben Olmützben hitszónokként és a konviktus igazgatójaként működött. 1595-ben engedélyt kapott, hogy Szent Benedek rendjébe léphessen át.
Ir
Ir: CPA I. 769; So VII. 279.
Születési idő
1551?
Születési hely
Essen
Belépés ideje
1566-06-12
Belépés helye
Köln
Fogadalomtétel ideje
1584-05-10
Fogadalomtétel helye
Kalisz
Fogadalom
4 fog. prof.
Beszélt nyelvek
német

Ruff János

Ruff János
1915. febr. 12. Hajós. SJ 1935. júl. 30. Bp. Psz. 1946. júl. 26. Szeged. F. 1952. aug. 15. †1992. okt. 31. München.
Életrajz
A kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett, utána belépett a Társaságba. 1935–8 között a zugligeti Manrézában volt skolasztikus és retorikus. 1938–41 között a bp.-i filozófián tanult. 1941–3 között a pécsi Pius Gimnáziumban volt magiszter. 1943–7-ben teológiai tanulmányokat végzett Szegeden, ahol pappá szentelték. 1948-ban a szegedi egyetemen megszerezte a filozófia doktora címet, közben 1947-től filozófiát tanított a skolasztikusoknak. 1949-ben külföldre kényszerült, Chieriben folytatta a filozófia tanítását. 1950–1-ben a harmadik probációt Firenzében töltötte. 1951–3 között bienniumot végzett Rómában, majd a következő két évben Innsbruckban tanított. Innen Brazíliába ment, ahol 1954–75 között filozófiát tanított és könyvtáros volt São Leopoldóban, Rio de Janeiróban és São Paulóban. 1975-ben visszarendelték Németországba, ahol Schrobenhausenban az angolkisasszonyoknál lett házi lelkész, majd kórházi lelkész. 1992-ben súlyos rákkal megbetegedett, élete utolsó heteit a müncheni Berchmanskolleg betegtermében töltötte.
Ir
Ir: MJTN 197; Hegyi J.: Emlékezés P. Ruff János SJ-re ProvH 16. (1992. december) 2; Uő: Ruff János (1915–1992). MJV IV. 443; MJN 239.
Születési idő
1915-02-12
Születési hely
Hajós
Belépés ideje
1935-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1952-08-15
Papszentelés ideje
1946-07-26
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1992-10-31
Halálozás helye
München

Ruman Zsigmond

Ruman Zsigmond
1686. nov. 21. Németlipcse. Nyelv: szlovák. SJ 1701. okt. 27. Bécs. Psz. 1714. Nagyszombat. F. 1719. febr. 2. 4 fog. prof. Kassa. †1738. aug. 12. Szakolca.
Életrajz
Németlipcsén született, Nagyszombatból Bécsben lépett be a Társaságba. A próbaévek után Győrben tanított grammatikát. 1705–8 között Nagyszombatban bölcseletet tanult. Utána egy-egy évig Szakolcán és Pozsonyban tanított. 1711–4-ben Nagyszombatban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1714-ben. A következő évben Besztercebányán végezte a harmadik probációt. 1716–7-ben Úrvölgyben volt hitszónok. 1718-ban Nagyszombatban, 1719–21-ben Kassán tanított bölcseletet. 1722-ben Nagyszombatban kontroverziát, Budán kazuisztikát adott elő. 1724–6-ig Besztercebányán hitszónok, 1727–9-ben Lőcsén a konviktus igazgatója, majd 1730-tól Kassán a gazdasági ügyek vezetője volt. 1732–3-ban Pozsonyban hitszónokként, 1734-től haláláig Szakolcán házi lelkiatyaként működött.
M
M: Imago Hungaria…Kassa, 1721.
Ir
Ir: Nom. III. 1417; Petrik 1712–1860/V; So VII. 325; St 308; Szi XI. 1390.
Születési idő
1686-11-21
Születési hely
Németlipcse
Belépés ideje
1701-10-27
Belépés helye
Bécs
Fogadalomtétel ideje
1719-02-02
Fogadalomtétel helye
Kassa
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1714
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1738-08-12
Halálozás helye
Szakolca
Beszélt nyelvek
szlovák

Rumer Gergely

Rumer Gergely
1570. márc. Báhony. Nyelv: magyar. SJ 1592. aug. 7. Brünn. Psz. 1603. Graz. F. 1609. dec. 13. 4 fog. prof. Bécs. 1618–23-ban osztrák, 1623–7-ben cseh tartományfőnök. †1627. szept. 29. Brünn.
Életrajz
Báhonyban született, Olmützben lépett be a Társaságba. Próbaéveit Brünnben végezte. 1595–7-ben Olmützben tanult bölcseletet. Utána egy-egy évig Turócon és Bécsben tanított. 1600–13 között Grazban élt és dolgozott. Először négy évig teológiát tanult, az utolsó évben héber nyelvet is tanított. Ott szentelték pappá 1603-ban. Utána egy évig héber nyelvet, két évig bölcseletet, egy évig kazuisztikát és négy évig szentírástant tanított. 1612-ben a héber nyelv ismerőjeként részt vett abban a csoportban, mely Káldi György magyar Szentírás-fordítását átvizsgálta, s hozzájárult ahhoz, hogy a fordítás nemcsak megőrizhette Káldi tősgyökeres magyar nyelvezetét, hanem tudományos szempontból is kifogástalan lett. Grazi tartózkodása alatt a főhercegi udvarral is kapcsolatba került. Mária főhercegnő, II. Ferdinánd édesanyja temetésén ő mondta a beszédet. 1614–7-ben Olmützben rektor, 1618–23-ban az osztrák rendtartomány főnöke volt. A harmincéves háború kezdetének zavaros éveiben, amikor a jezsuitákat Csehországból kiűzték, kitűnt kormányzói képességeivel. Ezért amikor 1623-ban az osztrák rendtartományból leválasztották Csehországot és Sziléziát, ott ő lett az első tartományfőnök, és biztos kézzel helyezte le az alapokat az új tartományban. 1627-ben halt meg Brünnben.
Ir
Ir: CPA I. 770; DHCJ IV. 3440; LKKOS 1180; Nádasi II. 192; So VII. 325; Szi XI. 1391; Lukács L.: Újabb adatok Káldi bibliafordításának történetéhez. Civitas Dei 1. (1956) 7–24.
Születési idő
1570-03-0
Születési hely
Báhony
Belépés ideje
1592-08-07
Belépés helye
Brünn
Fogadalomtétel ideje
1609-12-13
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1603
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1627-09-29
Halálozás helye
Brünn
Beszélt nyelvek
magyar

Rumer János

Rumer János
1587. márc. 31. Báhony. Nyelv: magyar. SJ 1607. aug. 8. Bünn. Psz. 1615. szept. 19. Graz. F. 1625. márc. 16. 4 fog. prof. Bécs. 1638–43 tartományfőnök. †1643. jún. 5. Nagyszombat.
Életrajz
Gergely testvéröccse volt. Ő is Báhonyban született, végzett bölcsészként Brünnben lépett be a Társaságba. A próbaidő után egy évig ott, két évig Olmützben tanított. 1613–6-ban Grazban tanult teológiát. Ott szentelték pappá 1615-ben. 1617-ben Bécsben a középiskola igazgatója volt. 1618-tól Grazban négy évig bölcseletet, két évig szentírástant és két évig teológiát tanított. 1625–30 között a bölcsészeti kar dékánja volt. 1628–30 között kacellárként és a szentírástan tanáraként működött. 1631-ben P. Montmorency vizitátor titkára lett. 1632–3-ban bécsi, 1634–7-ben grazi rektor volt. 1638-ban tartományfőnök lett, és haláláig, 1643-ig kormányzott. A 17. század nagy jezsuitái közé tartozott.
Ir
Ir: CPA II. 731; Guilhermy I. 497 LKKOS 1181, Po Magyar 506–7752.
Születési idő
1587-03-31
Születési hely
Báhony
Belépés ideje
1607-08-08
Belépés helye
Bünn
Fogadalomtétel ideje
1625-03-16
Fogadalomtétel helye
Bécs
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1615-09-19
Papszentelés helye
Graz
Halálozás ideje
1643-06-05
Halálozás helye
Nagyszombat
Beszélt nyelvek
magyar

Ruppert Pál

Ruppert Pál
1915. okt. 23. Palotabozsok. SJ 1935. júl. 30. Bp. Psz. 1947. jún. 22. Szeged. F. 1950. febr. 2. †1986. aug. 6. Pécs.
Életrajz
Középiskolai tanulmányait a pécsi Pius Gimnáziumban végezte. 1935–8 között a zugligeti Manrézában volt novícius és retorikus. 1939-ben Bp.-en, 1940–1-ben Kassán filozófiát tanult. 1942–4 között Kalocsán volt szakaszprefektus. 1945–8 között Szegeden teológiát tanult, közben felszentelték. 1949-ben a Manrézában végezte harmadik probációját. A szétszóratás kezdetén Bp.-en, az Erzsébet-apácák nyugdíjasotthonában, majd a Jézus Szíve-templomban volt lelkész. 1951-től azonban nem végezhetett lelkipásztori munkát. 1951–77 között az Április 4. Kisipari Termelőszövetkezet irodáján dolgozott. Nyugdíjba vonulása után újból aktív lelkipásztori munkát végzett. 1977–82 között Iregszemcsén volt káplán. Ezt követően Rómába küldték két évre a lelkigyakorlatos munkák tanulmányozására. Hazatérve a leányfalui Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban tevékenykedett. Rákbetegségben hunyt el.
Ir
Ir: MJTN 198; P. Ruppert Pál SJ (1915–1986). In quavis mundi plaga 3. (1986. augusztus) 4, 2–7; P. Ruppert Pál S. J. (1915–1986). Anima Una 104. (1986. december) 7–8; Ruppert Pál SJ (1915–1986) Szolgálat 74. (1987. Péter–Pál) 96–7; Miklósházy 47.
Születési idő
1915-10-23
Születési hely
Palotabozsok
Belépés ideje
1935-07-30
Belépés helye
Bp
Fogadalomtétel ideje
1950-02-02
Papszentelés ideje
1947-06-22
Papszentelés helye
Szeged
Halálozás ideje
1986-08-06
Halálozás helye
Pécs

S(z)albeck Ferenc

S(z)albeck Ferenc
1705. dec. Galac. Nyelv: magyar, német. SJ 1721. dec. 17. Trencsén. Psz. 1734. Nagyszombat. F. 1739. febr. 2. 4 fog. prof. Sopron. †1770. dec. 19. Székelyudvarhely.
Életrajz
A moldáviai Galacból származott, és Kolozsvárról lépett be Trencsénben a Társaságba. A próbaidő után Leobenben elvégezte a tanárképzőt. 1725–7-ben bölcseletet tanult Nagyszombatban. 1728–30-ban Kolozsváron tanított középiskolában. 1731–4-ben Nagyszombatban elvégezte a teológiát. 1734-ben szentelték pappá. Utána Besztercebányán volt harmadik probációban. 1736-ban Gyulafehérváron tanított, 1737–8-ban Esztergomban hitszónokként működött. 1739–40-ben Sopronban a gazdasági ügyeket intézte. 1741-ben Bécsben a Pázmáneumban volt lelkivezető. 1742–4-ben Kőszegen a házgondnoki hivatalt látta el. A következő évben Komáromban volt magyar és német lelkipásztor. 1746-ban Kolozsváron a gazdasági ügyeket intézte. 1747–51-ben Székelyudvarhelyen házi lelkiatya volt és plébániai feladatokat látott el. 1752–7 között Kolozsváron két évig házgondnokként, négy évig a gazdasági ügyek intézőjeként, valamint magyar–német lelkipásztorként működött. 1758–9-ben Marosvásárhelyen házfőnök és plébános, 1760-ban Nagyváradon misszionárius volt. 1761-től haláláig, 1770-ig Székelyudvarhelyen házi lelkiatyaként dolgozott, és a környéken plébániai feladatokat látott el.
M
M: Virtus heroica Francisci Astrauti. Kolozsvár 1730.
Ir
Ir: Nom. III. 1645; Pe 761; So VII. 458; St 309; Szi XI. 79–80; Salbeck Ferenc (1705–1770). KJKT 74.
Születési idő
1705-12-0
Születési hely
Galac
Belépés ideje
1721-12-17
Belépés helye
Trencsén
Fogadalomtétel ideje
1739-02-02
Fogadalomtétel helye
Sopron
Fogadalom
4 fog. prof.
Papszentelés ideje
1734
Papszentelés helye
Nagyszombat
Halálozás ideje
1770-12-19
Halálozás helye
Székelyudvarhely
Beszélt nyelvek
német